Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-855
Az országgyűlés képviselőházának 160. pítanom tárgyilagosan azt is, hogy e nagy tételek levonása után fennmaradó összeghez viszonyítja, a földművelésügyi tárca igen jól van dotálva s alkalmas arra, hogy a ráváró feladatokat megoldhassa. A múlt év hasonló időszakával szemben 8-1 millióval több vau előirányozva a földinívelésügyi tárcánál és ezért mind a kormányt, mind pedig a fold' mívelósügyi minisztert köszönet illeti meg. (Rajniss Ferenc: Nagyobb az ország! — Remény i-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Ez nem vonatkozik a nagyobb országra! Az még nincs bennie!) A foldmívelésügyi^ politikának sarkalatos kérdése a mezőgazdasági termelés és az értékesítés. A mezőgazdasági termelés terén a foldmívelésügyi miniszter az elmúlt időszakban is igen értékes és eredményes ténykedést fejtett ki főleg a minőségi termelés emelése terén. A nemesített vetőmagvak rendelkezésre bocsátása, továbbá az igen jól bevált vetőmagtisztítóknak a községek használatára való bocsátása után ezen az úton tovább haladva a miniszter a rendelkezésre álló előirányzatot jól felhasználva ezekután búza, árpa, zab, tengeri és burgonya minőségi vetőmagvakat kíván a mezőgazdasági termelés rendelkezésére bocsátani. T. Ház! Manapság rendkívül sok szó esik a mezőgazdasági termelés átállításáról. Le kell szegeznem, hogy magát a mezőgazdaság átállítását helyeslem, mert hiszen az európai fejlődésből a magyar mezőgazdaság sem maradhat ki, azonban a mezőgazdasági termelés átállításával kapcsolatban kell lennie a készletgazdálkodás bevezetésének is. Nem szabad semmit ugrásszerűen csinálni, mindent a fokozatom fejlődés útján kell elérni, mert hiszen a mezőgazdasági termelésben szereplő egyes növényféleségek természete is megkívánja azt, hogy bizonyos átállítások c«ak megfelelő előkészítés útján történjenek. Ennek az átállításnak azonban már természetes folyamata a múlt esztendőben megkezdődött, mert hiszen részben külső okok következtében növeltük zabterületeinket, tengeri területeinket és olajosmagvak termelésére szolgáló területeinket. A mostani költségvetésben a foldmívelésügyi miniszter főlesr az olajos növényeket^ termelő területek növelését célozza, mégpedig több mint szá^ezeir katasztrális holddal. Ez a terv kétségtelenül beleillik a mai gazdasági követelmények rendjelbe és hozzátartozik ahhoz a szoros baráti gazdasági kapcsolathoz is, amelyet a német állammal fenntartunk. Midőn azonban a termelés átállításáról beszélünk, rendkívül^ kell ügyelnünk arra, hogy búza- és kenyérvetőmag vetőterületeinket ne csökkentsük olyan mértékben, hogy esetleg kenyérgondjaink állhassanak elő. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztatnak tudni azt az óriási ingadozást, amely a mezőgazdasági termelés eredményében egyik évben a másikhoz viszonyítva fennáll. Méltóztatnak tudni, hogy az elmúlt gazdasági évben 30-5 millió mázsa búza termett hazánklban, ezzel szemben ebben az évben körülbelül 20 millió métermázsa a termés, tehát áz átállításhoz feltétlenül óvatos kézzel kell hozzányúlni. Nem szabad megkockáztatni azt, hogy esetleg egy olyan agrárállamban, mint Magyarország, kenyérgondok állhassanak elő. (tiny van! Ügy van! a jobboldalon.) Mint az előbb is bátor voltam mondani, a készletgazdálkodással kapcsolatos termelésátállítás az egyetlen helyes mód. Ez a készletgazdálkodás ülése 19AO november 26-án, kedden, 855 teszi aztán lehetetlenné az olyan káros fejleményeknek a bekövetkezését, amelyekre céloztam. Az értékesítés előmozdítása céljából a foldmívelésügyi kormányzat gabonatánházakat, tengerigórékat, gyümölcsszárítókat. aszalókat, szövetkezeti hizlalókat, istállókat, hűtőházakat, konzervgyárakat és hízóállat-rakodókat létesített. Ezek az intézmények mind megerősítik \ a mezőgazdasági értékesítést, A közben-közlbten előálló esetleges zökkenőket a kormányzat mindig külön pénzügyi segítséggel, külön kon- » strukciókkal hidalja át. úgyhogy ezek a gazdasági életben időről-időre bekövetkező zökkenők mindig akként hidalhatok át, hogy a mezőgazdasági társadalmat minál kevesebb károsodás érje. A kormány céltudatos értékesítési politikájának köszönhető az, hogy a mezőgazdasági termelésben és értékesítésben árszínvonalemelkedés állhatott elő anélkül, hogy ez a széles fogyasztórétegekre nagyobb mértékben káros hatással lett volna. Ez onnan van, hogy a kormány egyrészt ügyelt azokra a cikkekre, amelyeknek jellege a közfogyasztás szempontjából fontos és azoknak árát nem engedte túl magasra felemelkedni, másrészt azonban elengedte azokat a termeivényeket, amelyek nem közszükségleti cikk jellegűek s ezeknek az^ ára magasabbra emelkedett. Ebből az emelkedésből azután a mezőgazdasági termelésre igen örvendetes eredmények következtek. A közösségi érzésnek mindenesetre igen szép jelét adja a magyar mezőgazdaság, midőn túlzott követelések hangoztatása nélkül csupán a termeléshez fűződő jogos érdekeket tartva szem előtt, olyan szerény követelésekkel lép fel, amelyek a fog'yasztóközönséíret nem, érintik túlságos nagy mértékben. Különösen örvendetes az, t. Ház, hogy a mezőgazdasági cikkek áremelkedése elérte a kistermel vényeket is, — főleg a baromfira és a baromfitermékek értékesítésére gondolok. Ezek a termeivénvek a múltban rendesen a nyugateurópai államokban találtak felvételre, ezek a piacok azonban ma nem haszníálhatók ki. A kormány szociális politikáját igazolja, hogy mindent elkövetett e kistermeivényeknek az új piacokon való elhelyezése érdekében akkor is, amidőn ez jelentékeny anyagi áldozatot igényelt. A kormány politikájának egyik pontja ezeknek a kistermeivényeknek a továbbfejlesztése s éppen ezért a foldmívelésügyi miniszter különböző tanfolyamokat és előadás-sorozatokat tartat, amelyekben a leerszegényebb mezőgazdasági rétegeket világosítják fel ezekben a kérdésekben és igyekeznek őket ránevelni arra. hogy a baromfi fen vesztés és az ezzel kaocsolatos termékek előállítása terén minél többet és jobbat termeljenek. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a termelés átállítása tekintetében különös fontossága van annak a megállapodásnak, amelyet a foldmívelésügyi miniszter németórszáeri útja alkalmával létesített a német foldmívelésügyi miniszterrel. Ennek a megállapodásnak^ lényeges pontjai a következők. Elsősorban Németország és Magyarország kölcsönösen kicserélik elméleti és gyakorlati tapasztalataikat, másodsorban Németország és Magyarország kölcsönösen segítik egymást a mezőgazdasági kisérletüfry terén, die í*zen túlmenően Németove7ág kötelezettséget vállalt arra is. hogy a jövőben az eddiginél anagyo-bb mértékbpn hajlandó átvenni előre meghatározott, alkalmas árakon és rendszeresített átvételek formájában a mezőgazdasági term el vény eket. Éppen ez az. ami leginkább biztosítja a mezőgazdaság átállítá127*
