Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-851

Az országgyűlés képviselőházának 160. ülése 1940 november 26~án, kedden. 85* g-yar nép tiszta tömegei előtt a munkának, a pénznek és az erkölcsnek az értékét sárbatiporják. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsöbaloldaIon.) Ez nem megoldása a zsidókérdésnek. (Matolcsy Tamás: Internálótáborba velük, nem munkatáborba!) Méltóztassék őket táborba küldeni és komoly munkára vinni, de nem arra, hogy a magyar falvak magyarságát megfertőzzék. (Ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldaIon.) A mi felfogásunk az, hogy a zsidóságnak ebből az országból és erről a földről távoznia kell. Mert, ha a háború előtt másfélmillió magyar távozott, akkor most távozzon sürgősen a közben beszivárgott milliónyi zsidóság! Akkor, amikor a kormánynak a zsidókérdés megoldása terén hirdetett eredményeit vizsgálom, kénytelen vagyok megáll an itani, hogy amilyen mértékben haladt előre a kormány a zsidókérdés megoldásában, olyan mértékben süllyedt el a közéleti összeférhetlenség ingoványában. A zsidókérdés megoldása és megvalósítása ugyanis a jelenlegi rendszerben a legnagyobb százalékban az, hogy a zsidóvállalatok élére egy-egy gróf vagy közéleti ember került, akinek védőszárnyai alatt folyik minden énpen úgy, mint azelőtt. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) A. közéleti tisztaság kérdését, amelyre ezzel rátértem, a miniszterelnök úr a választásokon a harmadik nagy kérdésnek jelölte meg. Valóban ezt mi is helyeselni tudtuk és követeltük. , A múlt pénteken pedig valamennyiünk megdöbbenésére^ a ministzerelnök úr ezt mondta: »Eibben a kérdésben is hamis vágányon haladunk. Az összeférhetlenség nem az állásban, hanem a ténykedésben van«. Hát t. Ház. engedje meg a miniszterelnök úr, hogy mi szilárdan kitartsunk eredeti álláspontunk mellett. "Nekünk az a felfogásunk, hogv ee-v zsidó nagyvállalat élére került képviselő teb'es mértékben összeférhetlen. (Úgy van! Űmt van! a szélsőbaloldalon.) Kérdezem én. t. Ház. a miniszterelnök urat pénteki beszédével kapcsolatban, miért nem magyarázta mpg a választások idején a közéleti tisztaságot ilyen formában és kérdezem, miért nem mondott egy néld át, hogy például válasszátok meg Zichy Nándor prof urat képviselőnek, aki utána elmegy a Corvin vezérigazgatói székébe? T. Ház. ha a választás idején így fogalmazták volna mesr a közéleti tisztaságot, talán a választók is másképpen döntöttek volna. (vitéz Lipcsey Márton: Az a kérdés, hogy betölti-e hivatását vagy nem?) Az a meggyőződésünk, ho^-v a vállalati életbe, különösen a, zsidó tőke élére repre^entánsképnen odaállított közéleti pmber máris összeférhetlen, mert maga az állás egyenesen olyan ténykedést követel, amely összeférhetlen. T. Ház! Ezekben kívántam erre a nagy programmpontra válaszolni és ezekután legyen szabad a kormányzatnak egy másik, most már nem következő, hanem elmulasztott na^y feladatáról beszélnem. Az 1938-ik évtől idáig eltelt két esztendő alatt a csonka országból megnagyobbodott Magva rországgá:. középhatalommá lettünk. 12 millió hold föld, 4 és félmillió testvérünk tért haza ebbe a meo-nap-vobbodőtt országba és akkor, amikor erdőnk, fánk, bánvánk. szóval minden kincsünk növekedett, azt kell látnunk, hogy az egész masyar é

T

et mind mélvfibbre és mélveHbre csúszik le. ( vitéz Lipcsey Márton: Óriásig Szenzációs!) Ennek az Hz okn t. Ház. hogy a jelenlegi rend-szer, ez a feudális liberál-kapitalista, rendszer egyenesen kéntelen a nagrv magyar sorsproblémák megoldására. Ennek igazolására engedtessék meg (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) abban a formában, hogy adjuk át a magyarságnak a magyar földet, hogy rajta megerősödjék és minden árral szembeszálljon. (Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Egyúttal mélyen elítéljük Teleki Pál miniszterelnök úrnak azt a kisebbségi politikáját, amely egy alkalommal abban csúcsosodott ki, hogy a Hubay—Vá"-ó-féle kisebbségi javaslattal kapcsolatban (Zaj.) képviselőtársainkat mandátumuktól fosztotta meg, ugyanakkor, amikor a bécsi egyezményt minden szó nélkül aláírta és pontosan az előbbihez hasonló javaslat került annakidején az ország színe elé. (Felkiáltások a .jobboldalon: Tévedés!) Ebben a kérdésben tovább nincs vita. Ez a kérdés le van zárva, de mélyen meg vagyunk botránkozva a miniszterelnök úrnak és kormányának ilyen eszközökhöz és módszerekhez való folyamodása miatt. Ezekután legyen szabad a kormányzat másik nagy kérdésének, a nagymértékben beharangozott és Ígéretekkel bővelkedő programmpoutnak, a zsidókérdésnek megoldásával foglalkoznom. Azon kezdem, hogy maga a miniszterelnök úr húszhónapos kormányzása után most néhány héttel ezelőtt maga vallotta be, hogy a második zsidótörvény végrehajthatatlan és újat kell hozni helyette. (Br. Vay Miklós és gr. Pálffv József: Nem ő csinálta! A szomszédja csinálta! — Zaj.) He ugyanakkor legyen «zabád arra is rávilágítanom, hogy a zsidók földje a zsidók kezében van, hogy a zsidók vagyonának és jövedelmének a nemzeti vaírvonban és jövedelemben való óriási részesedése változatlanul megmaradt. Sőt továbbmegyek, akármilyen furcsán hangzik, a zsidótörvények számának gyarapodásával párhuzamosan a háborús konjunktúra miatt a zsidó vagyonok és jövedelmek még inkább fokozódtak, (vitéz Lipcsey Márton: Hát ez azután, már nem igaz! — Zaj a szélsőbalod'dalon. — vitéz Lipcsev Márton: M^yen jól mulat Rainiss! — Zaj.) De nem kell ezt sokat bizonyítanom. A fa-, a szén-, a textilkereskedelem, az ipar. a bankvilág és az egész közgazdasági élet többsége zsidó kézben van. Maga a kormány lapja, az Esti IJiság íria. hogy a budapesti iparvállalatok 65 százaléka még zsidó, csak azt felejti el utána írni. hogy mindezért a második zsidótörvény és Teleki miniszterelnök felelős. T. Ház! A zsidótörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök önbevallása, (Zaj a jobbotdalon. — Az Elnök csenpet.) önismerete az, amelv bennünket megdöbbent, mert ő maga bevallja azt, hogy a második zsidótörvény vé^T-phajthatatlan. Milyen érdekes azonban, t. Ház az, hogy a második zsidótörvény táígvalá'sa során mi itt hangsúlyoztuk és éppen Maróthy képviselőtársam volt az, aki felvetette azt a gondolatot, hoa-y a második zsidótörvény máris halva született és következik a harmadik zsidótörvény. Ezért, t. Ház, valamennyiünket — és Maróthy képviselőtársamat is — tnlkö vetelőknek és komolytalanoknak tartották, de engedje meg a t. Ház. hogy azzal válaszoljak, hogy most pedig mi tartunk körn olytalann^k minden harmadik és negyedik ajánlatot! (Taps a szélsőbaloldalon.) A mi meggvőződésünk ebben a kérdéí^n is az. hogy a jpVnle<ri rend«''

er, amply a háborúelőtti liberális és feudális talajban e-yökerezik, képtelen megoldani úgv a zsidókérdést, mint a földkérdést. A kormány legfebVbb azzal dicsekedhetik a zsidókérdés megoldása terén, hogy a színmagvar falvakra rászabadították a zsidó munkatáborokat, hogy ott a ma-