Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-611
Az országgyűlés képviselőházának 156. alanyoknak ismerniük, illetőleg* fizetniük, hanem én magát az egész adózási rendszert kívánnám megváltoztatni. Amikor a mai adórendszert megállapították — ez körülbelül 50 vagy 54 évvel ezelőtt volt —, akkor természetesen a magyar mezőgazdaság volt az összes közgazdasági ágiak között a legfontosabb, az produkálta a legtöbb jövedelmet, tehát igen természetes, hogy az fizette a legmagasabb adót is. Azóta azonban az egyes közgazdasági ágak bevételei, jövedelmei tekintetében olyan eltolódások következtek be, amelyeket adórendszerünk nem követett. Mezőgazdaságunk fejlesztésének tehát elengedhetetlen alapja az, hogy az adóreform minél előbb megvalósuljon. (Helyeslés a joboldalon. — Rajniss Ferenc: Már tavaly is elmondta, de nem baj!) A pénzügyminiszter úr expozéjából örömmel vettük tudomásul az ármentesítés államosítását. Ez a Magyar Élet Pártjának régi kívánsága volt. Az ármentesítés kérdését azonban én úgy látnám megoldhatónak, ha a foldmivelésügyi miniszter úr sürgősen f törvényjavaslatot terjesztene a Ház elé a vízgazdálkodásról. Nem tudom megérteni, hogyan lehet az ármentesítést megoldani akkor, ha ezt a két kérdést, az öntözés, és az ármentesítés kérdését nem kapcsoljuk szervesen egybe. Ma ebben a tekintetben határozott anarchia uralkodik. Vannak ármentesítő társulataink, amelyek a víz levezetéséről gondoskodnak, van egy^ öntözésügyi hivatal, amely a víz pdavezetéséről gondoskodik. (Rajniss Ferenc: Úgy van! Teljesen igaza van!) Az Öntözés kérdését szervesen össze kell kapcsolni az ármentesítéssel. tehát szükséges és kívánatos lenne egy vízgazdálkodási törvényjavaslatnak minél előbb való be' terjesztése. T. Ház! Felszólalásomnak egyik legfontosabb tárgya a szakoktatás kérdése. A szakoktatás fontossága és jelentősége éppen az átszervezéssel kapcsolatosan jelentkezik. Hiába jelennek meg majd a legkiválóbb intézkedések, ha kint a vidéken az emberek nem rendelkeznek megfelelő szaktudással. Ma már nem lehet azt mondani, hogy a magyar gazda nem akar tanulni, hiszen a minden évben megrendezett téli gazdasági tanfolyamok azt mutatják, hogy a tanfolyamok igenis látogatottak, sőt ha bizonyos adatgyűjtés folynék, egészen bizonyosan megállapítható lenne, hogy ahol ilyen tanfolyamok voltak és megfelelő előadók által rendelkezésre, ott a terméseredmények tekintetében is emelkedés mutatkozik. Éppen itt a szakoktatás kérdésónéi kell rámutatnom arra, hogy én a mezőgazdasági termelésnek egy látens tartalékát látom kiaknázhatónak. Ma kétségtelen az, hogy a kisgazdaságok és a nagyüzemek között a terméseredményekben bizonyos különbségek vannak. Ha csak 2 métermázsában jelölöm meg ezt a kü. lünbséget, akkor, ha nem is lehet ezt a 2 métermázsás különbséget megfelelő szaktudással eüminálni, egészen bizonyos, hogy a kisgazdaságok terméshozamát növelni lehet, mert a tények azt mutatják, hogy vannak vidékek, ahol a. kisgazdák igen magas színvonalon álló szaktudással termelnek (Nagy Ferenc: Többet is termelnek!) és igenis, tudnak megfelelő terméseredményeket elérni. Az is egészen bizonyos, hogy a szaktudáson kívül megfelelő tőke is kell, hogy rendelkezésre álljon. Ez utóbbinak a megoldása nehezebb, az elsőé könnyebb, indokolt tehát, hogy "ajf elsőt minden erővel megoldjuk. ülése 19 U0 november 20-án, szerdán. tíÜ Itt, ha szabad, egy anomáliára hívom fel a t. Ház figyelmét. Ha megnézem a kultusztárca költségvetését, akkor azt látom, hogy a kultusztárca költségvetésében szintén szerepel a gazdasági szakoktatás ügye. Nem tudom megérteni, miért ne lehetne az egész gazdasági szakoktatást a foldmivelésügyi tárca alá helyezni, (Helyeslés a jobboldalon.) hiszen ha vannak a kultusztárcában magas egyetemi színvonalon álló főiskolák, akkor nem tudom megérteni, hogy a középfokú gazdaságii iskolákat vagy az önálló gazdasági népiskolákat, amelyek ma a kultusztárca alá vannak rendelve, miért ne lehetne a foldmivelésügyi tárca alá helyezni. Amikor az egész töldmi vetés ügyi igazgatás, a termelés átszervezése, a termelési politika irányítása a foldmivelésügyi tárca alá tartozik, akkor végeretiinényben ezeknek az ügyeknek vidéken szószólói, továbbvivoi, a mezőgazdasági iskolák, a gazdasági szakoktatás szintén oda keli, hogy tartozzanak. JMem lehet ezeket a kérdéseket megoldani úgy, ha a kultuszminisztériumban esetleg más telrogás uralkodik a termelés irányítása tekintetében, mint a foldmivelésügyi minisztériumban. Én nagyon jól tudom, hogy ez tisztán féltékenykedési kérdés, pedig ezt a kérdést feltétlenül meg kell oldani, a mezőgazdasági szakoktatást a kultusztárca keretéből ki kell venni és a foldmivelésügyi tárca keretébe kell helyezni. (Elénk hely estés és taps a jobboldalon.) Itt rá kell mutatnom arra, ami igen hiányzik a magyar kisgazdának és ez a gazdasági szaksajtó. Ma az a helyzet, hogy a magyar mezőgazdaság — itt a kisgazdákra gondolok — szaksajtóval nem rendelkezik. Elismerem, hogy van sajtója az Omge.nak, vannak szakkiadványai a mezőgazdasági kamaráknak, amelyek igen magas színvonalon mozognak, de arra, hogy a meglévő gazdasági szaktudást széles rétegekiben megismertessék, ez a szaksajtó nem alkalmas. Mennyivel inkább fog ennek hiánya fokozódni, ha a termelés irányítását a foldmivelésügyi kormányzat kezébe veszi! Feltétlenül szükséges, hogy olyan orgánum legyen a foldmivelésügyi kormány kezében, amelyben ezeket az intézkedéseket, azoknak szükségességét a széles néprétegek számára meg is magyarázza. Éppen ezért arra kérem a foldmivelésügyi miniszter urat, hogy egy agrársajtó megjelenéséről, amely politikamentesen szakkérdésekkel, a termelés irányításának szükségességével, a kormánynak a termelést irányító módjaival és eszközeivel foglalkozik, gondoskodjék. (Rajniss Ferenc: Nagyon helyes, igaza van!) Szerettem volna még a mezőgazdasági szociálpolitikával, a mezőgazdasági munkáskérdéssel, munkaalkalmak megteremtésével foglalkozni, de a rendelkezésemre álló idő lejárt. En, mint beszédem elején említettem, a foldmivelésügyi tárca költségvetését abból a szempontból néztem és nézem, vájjon a felvett öszszeg elegendő-e a feladatok megvalósítására. Ha teljes mértékben nem is elég, egészen bizonyos, hogy a rendelkezésre álló Összegeken felül a megteendő intézkedésekkel a foldmivelésügyi igazgatás szervei ezt a hiányt bizonyos fokig pótolni fogják. Nagy megnyugvás számunkra, hogy a foldmivelésügyi miniszter úr mellé egy olyan fiatal államtitkár került, aki teljes mértékben ismeri a mezőgazdaság érdekeit. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) En hiszem, hogy az Ő munkájával és segítségével ezek a nagy problémák meg fognak oldódni. A foldmivelésügyi miniszter úr iránt er-