Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-610
$íö Ai országgyűlés képviselő h áz&n&tc lő szén bizonyos, hogy az értékesítés kérdése is, ha termelésünk a mai irányban mozog, rendkívül nehéz lesz. T. Ház! Nemcsak a tengerentúli államok versenyével kell majd számolnunk, hanem itt lesz egy sokkal közeiebbeső országnak, Oroszországnak a megszervezett mezőgazdasága, amely olyan erős versenytársa lesz majd a magyar mezőgazdaságnak, hogy ezzei már most számolnunk kell. Éppen ezért úgy látom, hogy a szemteraielés a jövőben jelentőség tekinteteben csökkenni fog. Ne felejtsük el, hogy például, a búzaértékesítés tekintetében is az elmúlt években, amikor a szükségletek fokozódtak, miiyen nehézségekbe ütköztünk. Most látjuk, mennyire rossz volt az egész termelési politikánk a multhan, amikor a búzatermelés fokozását a kormány egyenesen premizálta. T. Ház! Ennek a kérdésnek megoldása szintén a termelés irányításának keretebe tartozik, éppen ezért úgy látom, hogy a jövőben inkább az állattenyésztésen lesz a bangsúiy, mert egészen bizonyos, hogy a búzát, a szemestermelyényt a tengerentúli államok is, minden igénynek megtelelő mennyiségűén tudják majd az európai piacokra einozni, de áliatot, vágóállatot, tenyészállatot egészes bizonyos nem fognák tudni szállitani. Eooen van tenát az állattenyésztés jelentősége a jövőben. Ebben a kérdezőén, t. Haz, a lótenyésztést kivéve, a legteljesebb elismerés illeti a föidmiveiésügyi kormányzatot. Az állattenyésztés terén úgy a minőségi, mint a mennyiségi tenyésztési színvonal vonatkozásában olyan magasan állunk, hogy Európában kevés állam van, amely velÜK ebben versenyeznet.Énebben a vonatkozásban más feladatot is látok az állattenyésztés terén. Ha a béke éved bekövetkeznek, a hadviselő államokban nemcsak tenyészállat tekintetében, baneni vágóállat tekintetében is olyan nagy szükséglet fog jelentkezni, hogy mi ezeket a konjunkturális éveket igenis, ki fogjuk tudni használni akkor, ha kellő időben el is készülünk erre a konjunktúrára. T. Ház! Külön említettem meg, hogy amíg az állattenyésztés egyéb ágaiban határozottan nagy emelkedés és fejlődés van, addig a lótenyésztés kérdésében a legnagyobb rendszertelenséget látom, mert semmiesetre sem áll arányban a lóállamány tenyészszínvonala azzal az összeggel, amelyet ebben az országban a lótenyésztés fejlesztésére fordítunk. (Ügy van! ügy van! a baloldalon.) Tehát a cél az, kell hogy legyen, hogy kiválogassuk azokat a termeivényeket, amelyeknek termelése a jövőben ebben az új gazdasági rendben elhelyezhető lesz a külföldi piac kívánalmainak megfelelően, hogy a földmivelésügyi kormányzat minden rendelkezésére^ álló erővel és eszközzel ezeknek a termel vényeknek a termesztését és nemesítését forszírozza. Az irányított gazdálkodás, amint említettem, csak irányított árpolitika mellett lesz lehetséges. Nem lehet termelést irányítani a mai árpolitikával, amikor a termelési árakat emelem és ugyanakkor az értékesítési árat nem emelem vagy csökkentem. (Rajniss Ferenc: Helyes! Igaza van!) Ezzel a termelési politikával nemhogy elősegítenénk az irányított mezőgazdálkodást, nemhogy előkészülnénk egy nehezebb időre, hanem egyenesen tönkre fogjuk tenni a magyar mezőgazdaságot. Itt nem lehet semmiféle inflációval fenyegetőzni, itt nem lehet semmiféle árdrágítási folyamat megakadályozásáról beszélni akkor, amikor az egyik oldalon, a termelési költ6'. ülése 1ÚU0 november àô-àn, sZetdaUé ségek oldalán megengedik az emelkedést, ugyanakkor pedig az ár oldalán elvágják a további emelkedés lehetőségét. (Ügy van! Ügy van! a Jobb- és baloldalon. — Rajniss Ferenc: De miért csinálják és ki csinálja 1 ? Ez a nagy kérdés! — vitéz Jaross Andor közbeszól.) Egy pár igen érdekes adat áll rendelkezéisemre, amely ugyancsak a jelenlegi árkormánybiztosságnak egy ferde intézkedésére mutat. Az árkormánybiztosság megállapította két igen fontos mezőgazdasági termeivénynek és közélelmezési cikknek az árát: a borsóét és a szójababét. Ha megnézzük ezeknek a termeivényeknek a ;belértékét, akkor azt látjuk, — hogy csak a fehérjeértéket említsem — hogy a borsó fehérjetartalma 17%, a szójababé 26%. Ezzel szemben az árkormánybiztos a szójabab árát 31 pengőben állapította meg, a borsó árát 50 pengőben. T. Ház! Ezt csak mint dokumentumot akarom felhozni, mert a helyzet ilyen nem ismerésének láttán nem lehet — pártpolitika nélkül — jogos kritikát nem gyakorolni, mert nem vállalhatja senki a felelősséget... (Kunder Antal: Maga vállalja, tagja a kormánypártnak!) T. képviselőtársam, ha vállalnám, akkor nem említeném ezeket. (Taps a jobboldalon.) Legyen meggyőződve az igen t. képviselőtársam arról, hogy a Magyar Élet Pártjában helyetfoglaló agrárpolitikusok legnagyob része úgysem ért egyet az árkormánybiztosságnak ezzel az intézkedésével. (Úgy van jobbfelől. — Közi Horváth József: Az árkormánybiztossággal senki sincs megelégedve!) Csak az a különbség, t. képviselőtársam, hogy mi hiszünk abban, hogy a kormány ezeket az általunk előadott sérelmeket orvosolni fogja. (Zaj a baloldalon.) Ismerve a földmivelésügyi miniszter úrnak is az álláspontját, aki igen sokszor és igen keményen harcol, hogy ez a kérdés mielőbb szervesen megoldassék, bízom abban, hogy ezt a kérdést meg is fogja oldani. T % Ház! Irányított gazdálkodás, illetőleg irányított termelés és irányított árpolitika mellett elkerülhetetlen az, amit Kunder igen t. képviselőtársam említett: az irányított kereskedelem. Ez a három annyira szervesen összetartozik, hogy ezeknek mielőbbi meg oldása nélkül nem látom biztosítottnak a magyar mezőgazdaságot. (Egy hang a baloldalon: Jöjjön ide! — Rajniss Ferenc: Adunk két ellenzékit Megayért!) Itt köszönetet kell mondanom a Külkereskedelmi Hivatal munkájáért, amely a túloldalról annyira támadott r egykéz-rendszert megvalósította, hiszen ma már a legtöbb termeivény külföldi értékesítésénél meg vau oldva az egykéz-rendszer; ennek C3ak a kiszélesítését kívánom. De ha kifelé meg van szervezve a kereskedelem, akkor a kereskedelmet befelé is meg kell szervezni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Az előbb a termelési költségekről beszéltem. Ha a termelési költségekről beszélünk, akkor szorgalmaznunk kell a pénzügyminiszter úr által már a tavalyi ev folyamán bejelentett, de azt hiszem, a jelenlegi nehéz viszonyok közt még el nem készült adóreformnak mielőbbi keresztülvitelét. Amikor én adóreformról beszélek, nem az adóügyi igazgatás, illetőleg a pénzügyi igazgatás reformját gondolom, amely amúgyis szükséges, mert rendkívül sok intézkedést és rendkívül sok adónejnet kell az .egyes adófizető
