Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-787

Az országgyűlés képviselőházának 158. csinálnak ezek annyi okos és józan dolg'Jt, mert olyan keveset beszélnek. (Derültség.) Azt tapasztaltam továbbá, hogy ezeket a mindenféle híreket — amelyek részben álhírek és hamisan állítanak be tényeket, részben pedig ijesztő hírek s amelyeknek eredetére néha rájön az ember, néha nem jön rá — azért terjesztik talán az emberek, hogy félre.vezessenek, zavart keltsenek, néha pedig egészen egyszerűen abból az egyszerű emberi tulajdonságból kifolyólag, hogy dicsekedjenek: ők érdiekeset

1 tudnak. (Derültség.) Hogy érdekesebb legyen, valamit még hozzátesznek és így kelétkeznek álhírek, néha rémhírek, amelyek azt eredményezik, hogy ennek az országinak közönsége, társadalma néha már olyan hisztérikussá válik, különösen a fővárosban, ami elsősorban sajátmagának ártalmas, zavarokat okoz társadalmilag, de amellett megakaszthatja még azt a kevés gazdasági életet is, amelyet még ebben a nehéz gazdasági helyzetben élni tudunk és a világon semmi célja, semmi értelme nincsen. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mint a guruló márkák!) Ennek következtében szükséges egyrészt, hogy az embereket felvilágosítsuk arról, ami van, másrészt szükséges, hogy az intézkedéseket is megismerjék, mert számtalanszor hallottunk olyan intézkedéseket követelni, amely intézkedések már megvoltak. Megengedem, sőt itt a Házban már számtalanszor szóvátettem és elismertem azt, hogy bizony, a mi törvényeink és rendeleteink nyelvezete nem propagandisztikus nyelvezet, (Derültség. — Szöllősi Jenő: A belügyminiszter úr nagyon szereti!) márpedig a propagandának rendesen az a célja, hogy aki olvassa, meg is értse. Néha ez a mondjuk, kuriális stílus, vagy hivatalos stílus természetesen érthető a jogilag művelteknek, de hiszen nem kívánhatunk mindenkitől jogvégzettséget, aki állampolgár és aki az intézkedéseket jó ha tudja. Sokszor komplikáltak, hosszúak is a törvények és rendeletek. Ennek következtében ezeket is ismertetni kell és szükség van itt is az országon belül felvilágosító propagandára. Nagyon sok az országban a primitív jelszó-hangoztatás (Halljuk! Halljuk!) anélkül, hogy sokszor azok, akik ezeket a primitív jelszókat hangoztatják, ismernék a munka komolyságát. Ez vonatkozik részben az úgynevezett tempóra is: sokszor olyanok is hangoztatják, akik más helyzetben szintén kénytelenek maguk is hasonlóan dolgozni. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Nekünk dolgoznunk kell. En nem szeretek terveket sokszor előre beharangozni, de világos, hogy ha az ember egy tervet előkészít, szükségét érzi annak, hogy más emberekkel is megbeszélje, néha szélesebb körben is, ha nem is gyűléseken, de egyenként. Most már nem tudom, hogy ki volt, azt hiszem, egy kisebb északi ország királya, aki a miniszterelnökénc'k azt mondotta: én előre nem mondom el a dolgokat, mert amit én tudok, azt egy ember tudja és felírt egy »i«-est, amit még valakinek megmondok, azt még egy ember tudja és felírt még egy »l«-est, tehát ez 11 (Derültség.) és amit három embernek elmondok, azt még egy ember tudja és hozzátett •még egy harmadik »l«-est, ez tehát háromszor 1, vagyis 111. Ez körülbelül így is van. (Elénk ülése 19A0 november 22-én, pénteken. 78,7 derültség. — Rajniss Ferenc: Ez biztosan Haakon lehetett, az ilyen ügyes! — Derültség.) Ennek következtében megtörténik, hogy az ember terveket, gondolatokat előre mond el és akkor azok úgy keringenek, mint azonnal megvalósítandó dolgok, amely azonnal megvalósítandó dolgokat azután siettetnek és akkor nem tudjuk azokat komolyan és jól megcsinálni. A propagandára, a nemzet fiainak ön-r magukra ráébresztésére szükség van. Szükségünk van azért, mert szükséges a nemzetet nei vélni, nemcsak ifjúságában neveim, de ébrentartani benne nemzeti mivoltának lényegét, nemzeti mivoltának hitét, tudatát s a múlt tötr

: ténelméből merített hitében és bizalmában és. ennek alapjain felépíteni a nemzet jövőjében való hitet és bizalmat Különösen fontom ez akkor, amikor elhangzanak és reprodukíltatnak újságokban is olyan szavak, hogy ez a nép évszázadokig nem látott j/ó példát Maf

yarországon. (Ügy van! Ügy van! Zaj és feliáltások a jobboldalon: Szégyen!) Én ily eu kijelentést nem tekinthetek műveltség hiányának, ha olyan helyről hangzik el, r mint ahon! nan elhangzott; én orvospszichológiai jelenségnek tekinthetem csak. (Hosszantartó nagy taps a jobboldalon, a középen és a balközépen. — Meskó Zoltán: Vázsonyi mondott ilyet, más még senki Magyarországon!) A. nemzetet á Zrínyiek, a Rákócziak, a Szondyak, a Zrinyi Ilonák tiszteletétől nem szabad eltávolítani. Ezek példák voltak és példák voltak Kölesey, Széchenyi, Deák, Tisza, Teleki László és egy egész sereg más. Rövid volna ez az este arra> hogy a magyar történelem példáit itt felhozzam és mind idézzem. Ahol ilyen kijelentések hangzanak el és hangzanak olyan formán és olyan helyi és általános keretekben, amelyek azoknak egy bizonyos publicitást adnak, ott szükségünk van arra, hogy a nemzet megtévelyedett részét értelemre, tanítsuk és visszavezessük saját magához. (Ügy van! Ügy van! — Nagy taps a jobboldalon és a középen.) Gondom lesz rá, hogy egy ilyen kijelentés ne esi; náljon százat (Helyeslés a jobbközépen.), de mindenesetre föl kellett emelnem figyelmeztető szavamat, mert mindennek vannak határai. Nem akarok erősebb szavakat alkalmazni, minthogy nem jelenlevőről van szó, de azt hiszem, hogy ez a figyelmeztetés eléggé komoly és eléggé világos. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon ) Ezért van szükség, többek között ilyen meggondolatlanságok, ilyen értelmetlenségek, ilyen félrevezetések miatt a nemzet komoly felvilágosítására. (Egy hang a baloldalon: Ideggyógyászra!) Ezt tovább is fogom folytatni és azt tartom, hogy ez egyik első kötelességem. ! Kérem a költségvetés elfogadását. (Hoszszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztene (Szünet után.) Elnök: A t. Ház ülését újból megnyitom. A tanácskozást oefejezettnek ny'lvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mi

7 niszterelnökségi tárca és a vele kapcsolatos fejezetek költségvetését általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a tárca és a vele kapcsolatos feiezetek költségvetését általánosságban elfogadja. Következik a címenkénti megszavazás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a mi* 116*