Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-767

Az országgyűlés képviselőházának 158. oxfordi zsinaton elhatározták a következőket: 3Mindennemű érintkezés zsidók és hajadon vagy férjes keresztény nők között tilos«. A bécsi zsinat 1267-ben a következőképpen döntött: >Ha egy zsidó érintkezést folytat egy keresztény növel, szigorú börtönbüntetéssel büntettessék. A keresztény nő a városból kikorbácsolandó és soha többé haza nem bocsátandó«. III. Ince pápa 1216. évben a következőket rendelte el: »Némely vidéken a ruha különbsége különbözteti meg a keresztényeket a zsidóktól, illetőleg a szaracénusoktól, másutt viszont teljes a zavar, semmi különbség: sincs közöttük. Így van azután, hogy keresztények zsidó, illetőleg szaracénus nőkkel, avagy zsidók, illetőleg szaracénusok keresztény nőkkel együtt élnek. Hogy azonban a tiltott összekeveredésnek ezt a kihágását tévedésre való hivatkozással többé ne mentegethessék, elhatározzuk, hogy ezek, mindkét nembeliek, keresztény vidéken minden időben a nyilvánosság előtt a ruházat milyenségével különböztessék meg magukat más népektől«. T. Ház! E rendelkezés alapján a zsinatok elrendelték, hogy a zsidó férfiak sárga foltot visel jenek, amelynek úgy a mellen, mint a háton ott kellett lennie, a zsidó nőknek pedig kötelességük volt a hegyes kalapot, az úgynevezett cornáliát viselni. Ezzel a viselettel azután a zsidók a keresztény polgárok figyelmét már messziről felhivták magukra, azokat elővigyázatra késztették, akár üzleti, akár «gyéb szándékkal, közeledtek feléjük. A cselédtartást illetőleg I. Gergely pápa már 600 körül a következőket rendelte el: »Ne engedtessék meg egyetien zsidónak sem, hogy keresztényt mint szolgát vagy cselédlányt hatalmában tartson. Minden keresztény, aki hasonló helyzetben van, azonnal bocsáttassék szabadlábra«. III. Sándor pápa pedig hasonló rendelkezése mellett még ki is közösítette az egyházból azokat, akik zsidókkal egy fedél alatt laktak. Ilyen irányban döntött III. Ince pápa is 1212-ben és V. Miklós pápa 1450-ben. Utóbbi elrendelte még, hogy zsidók nem tarthatnak keresztény dajkákat, de egyáltalában semmiféle keresztény alkalmazottat. Keresztények nekik sem szombatkor, sem más zsidó ünnepen tüzet nem gyújthatnak, nekik nem főzhetnek, de semmiféle szolgálatot nem teljesíthetnek. ' , , ,.-' . \ T. Ház! Ezeket az adatokat a kanonjogban liiteiesen megtaláljuk. Én fordításaimat elküldöttem Magyarország egyik legkiválóbb egyházjogászának, páter Petruch Antalnak, a szegedi jézustársasági rendház tagjának. Fordításaimon javításokat eszközölt és azokat széljegyzetekkel látta el. Mindezek az egyházi fajvédelmi intézkedések csak azt bizonyítják, hogy nagyon komolyak, nagyon súlyosak lehettek azok az indítóokok, amelyek a római pápákat és a zsinatokat ezeknek kibocsátására késztették. És ha ez így van, egyetlen következtetés, amit ebből le lehet, sőt le kell vonni, az, hogy nem ellenkezik a magyar fajvédelem az igazi keresztenyténységgel. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) A zsidókat azért is kell kitelepíteni, mert erkölcsi felfogásuk teljesen ellentétes a ( keresztényi, evangéliumi erkölcsökkel, azonkívül világuralmi törekvésüket maguk sem titkolják. Hogy a keresztényekre milyen sors vár zsidó uralom alatt, történelmi példák tömege áll már rendelkezésre. Ilyenek a magyarországi és a müncheni patkány forradalom, amikor lflÍ9-ben a magyarok százait végezték ki a Uése 1 HO november 22-én, pénteken. 76" legborzasztóbb kínzatások közepette; ilyen a mexikói, orosz és spanyol példa, amelyek szintén fényes bizonyítékai annak, hogy ha valahol a zsidóság uralomra kerül, ott milyen állapotokra van kilátás. Ezek a zsidók még a gyilkosságokra nézve is különböző módszereket alkalmaznak, amelyek egy keresztény agyban meg sem születhetnek. Példák és fényképek vannak különösen Spanyolországból, micsoda rettenetes kínzásokkal végeztek ki tizenegy püspököt, háromszáz papot és sokezer derék spanyol embert. Az Ótestamentum zsidó kiadása a Tóra és . ennek magyarázata a Talmud, amely tulajdonképpen a zsidóság törvénykönyve. Legyen az ortodox, vagy neológ zsidó, mindegy, minden zsidó máír hároméves korától kezdve szívja magába a Talmud tanait és kötelességének tartja egész életén át ennek parancsait szószerint betartani. Ha a t. Háznak minden tagja ismerné a Talmud parancsait és összehasonlítaná azokat a zsidóknak a gyakorlati életben folytatott működésével, látnák, hogy ezek szoros kapcsolatban vannak egymással. És aki ezt látja és nap-nap mellett tapasztalja, kénytelen, ha magyar, arra az elhatározásra jutni, hogy még' életét is feláldozza a zsidóság elleni harcban, mert lia ezt nem teszi, fiai, unokái telje sen a zsidók rabszolgáivá válnak. íme néhány példa a Talmudból: Ha egy nemzsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra. Ha valaki egy izraelitát arcul jit, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna áréul. Egy nemzsidónak lakása nem tekinthető lakásnak. Égy nemzsidónak udvara barmok istállójával egyenlő. • Hogy mennyire megvetik a nemzsidót, a következő talmudi, tanokból látható: Egy szolgáló vagy idegen nő fiának semmiféle kötelezettsége nincs a szüleivel szemben, mert egy rabszolganőnek vagy nemzsidó nőnek méhében lévő gyermek nem több egy baromnál. A nemzsidókról mondatik, hogy az ő, testük, mint a szamarak teste, és az ő magvuk, mint | a lovak magva. Hogy saját aszonyaikról milyen véleménynyel vannak, a Talmud parancsai szerint, a következő tanok bizonyítják. Elnök: Kérem a képviselő urat, a Talmudnak ilyen igen beható és részletes ismertetése talán nincsen egészen szoros összefüggésben a miniszterelnökségi tárcával. Méltóztassék a tárgyhoz közeledni. (Peyer Károly: Olyan érdekes!) Gr. Serényi Miklós: Ezt csak indokolásul mondom. Elnök: Méltóztassék talán már közelebb jönni a tárgyhoz. (Szeder Ferenc: Valami élvezetet tessék engedni!) Gr. Serényi Miklós: Ká szeretnék mutatni ni ég a Talmud erkölcseire. A vagyonjogot * Talmud a következőkép tanítja: Égy testvérednek megrablása nincs megengedve, de egy nemzsidónak megrablása megengedett dolog. Ne tégy igazságtalanságot felebarátoddal, azonban e szavak nem vonatkoznak a nemzsidóra, aki neked nem testvéred. (Szeder Ferenc: Nagyon érdekes!) Ha egy üzlettárs lopott vagy rabolt, tartozik a hasznot társával megosztani. Az izraelitáknak meg van engedve, hogy a nemzsidókai elnyomják, mert írva vagyon: Ne nyomd el felébarátodat, de a gojról ez nincs megírva. •A »ne ölj« elvét a Talmudban így magya-