Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. szettudományi tanárképzést kívánjuk tökéletesebbé és teljesebbé tenni. Felmerül itt az a kérdés, és ez — úgy látom — széles körökben, az illető városok polgársága, és a szomszédos területek lakossága körében bizonyos izgalmat váltott ki, hogy az egyetemek ezáltal megcsonkíttatnának. Itt, t. Ház, csonkításról egyáltalában nincs szó, mert én ma nem ismerek Európában teljes egyetemet. Nem ismerek teljes egyetemet, mert a régi elvet, az universitas scientiarum elvét a kor meghaladta. (Ügy van! a jobboldalon.) Réigen négy kar volt: hittudományi, jogtudományi, orvostudományi és bölcsészettudományi kar. Ma a tudományok egyetemébe sokkal több tudományágazat, a többitől kivált tudományágazat tartozik és ezenkívül mint egészen úi tudománycsoport szerepel az alkalmazott tudományoknak, a gazdasági, műszaki és egyéb alkalmazott tudományoknak igen nagy csoportja. Ma az. a helyzet, hogy ázom a tudományegyetemen, amelyen négy, úgynevezett teljes, karon adják elő az odatartozó tudományokat, mégsem részesülhetnek a hallgatók, az ifjak minden irányú oktatásban és bizonyos tudományágak elsajátítására más egyetemekre kell menniök. A differenciálódás miatt ma már vannak a régiek mellett közgazdaságtudományi karok, sőt vannak^ ilyen egyetemek is s az alkalmazott tudományok szerepe a tudományegyetemeken is kezd sokhelyt előtérbe nyomulni. Az universitas scientiarum, a tudományok teljes egyeteme csak az lenne* ahol mindez egy szervezetben együtt van. Az egyetemi jelleget —• így mondjuk a? indokolásban — és az egyetem működésének sikerét egyáltalában nem a karok száma határozza meg. A • külföldön, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Svédországban, Finnországban, mindenütt találunk egyetemeket,^ amelyeikről egyik vagy másik kar, akár a jogi, akár a bölcsészeti, akár a teológiai kar hiányzik. De ha így vészeim a dolgot, a szegedi tudományegyetem, _ vagy akár a kolozsvári is, sohasem volt teljes, mert hiszen a tudományok egyeteméhez a hagyományok szerint a hittudományi kar is hozzátartozik. Ezen az egyetemen ,a Ferenc József Egyetemen pedis: sem Kolozsvárott', sem Szegeden sohasem folyt hittudományi oktatás. A négy karnál sokkalta fontosabb az, hogy a meglévő karok teljesek, ne csonkák legyenek s hogy azokban alapos oktatás és nevelés folyjék. Ahogyan ezelőtt két esztendővel, 1938. évi költségvetési beszédemben elmondottam, én csonkának tartom azt az egyetemet is, amelyen valamely kair^ olyan kevés ^tanszékkel működik, hogy a tanárok megfelelő tudományos működést nem fejthetnek' ki és kénytelenek egyeis tanszakokat helyettesítés útján nem szakemberekkel elláttatni. Én a jövendő tudósképzés és a jövendő tanárképzés, jogász- és orvosképzés szempontjából sokkal nagyobb veszedelemnek tartom ezt a hiányos, fogyatékos oktatást, a meni megfelelő tanárok által nem megfelelő módon való tanítást és nevelést, mint azt. ha az egyik egyetemről hiányzik egy kar. (Szöllősi Jenő: Ez helyes!) A legnagyobb tisztelettel viseltetem a három egyetemi város részéről eddig hozzám jutott, nyilván az ezem az_ ülésen felszólaló képviselő urak által is kifejezni kívánt aggodalmak iránt; a legnagyobb tisztelettel viseltetem az ő nagyszerű lokálpatriotizmusuk iránt, de mégis arra kérem őket, nyugodjanak bele abba, hogy a helyi érdekeknek háttérbe kell szorulniok az egyetemes nemzeti szempontok mögött. (Ügy van! Úgy van! .jobbfelől.). Az KÉPVISELŐHÁZI NAPIZÓ' VII. ülése 1940 október 10*én

y csütörtökön. ^75 egyetemes nemzeti szempontok pedig ma nem csonka egyetemi karokat, hanem a meglévők teljessé való kiépítését és elsősorban a kolozsvári egyetemek igazi, magas színvonalon álló nagy egyetemmé való kiépítését követelik. (Helyeslés.) Budapesten megvan az összes tudományoknak az egyeteme két intézményben: a budapesti tudományegyetemen és" az alkalmazott tudományokat egybefoglaló közgazdasági és műszaki egyetemen. Kolozsvárott, a tradíciónak megfelelően szintén nagy egyetemet kívánunk szervezni, amely egyetem az eddigi négy karhoz: a jo,gi, orvosi, bölcsészeti és természettudományi karhoz, egy ötödik, közgazdaságtudományi kart is kap abban az intézményben, amely ma is fennáll a magyar állam által alapított kereskedelmi akadémiából a román impérium alatt egyetemi fakultássá lett közgazdasági főiskolában. Ez a rendelkezés, amely a szegedi és pécsi egyetemen egy-egy kart szüneteltetni kíván ós a debreceni egyetem természettudományi öt tanszékét szünetelteti, valamint a természettudományi és matematikatanárok képzését ideiglenesen a tanárképzőintézet keretébe utalja, teljes összhangban áll azzal a törekvésünkkel, hogy mi a Budapesten kívül álló valamennyi tudományegyetemnek egy sajátos hivatást tulajdonítunk és ebben a sajátos irányban kívánjuk az illető egyetemet továbbfejleszteni. A kolozsvári egyetem — hogy úgy mondjam— a magyar tudomány végvára-lesz Keletem, (Helyeslés.) amelynek tanáraival és ifjúságával együtt az erdélyrészi szellemi élet központjának kell lennie. Nevelőjének kell lennie az iijiíságnak, a másnyelvű állampolgároknak és a szomszédoknak is, példaadással, komoly tudományos és oktató munkássággal. Debrecenben — amint mondottam — a lelkész- és tanárképzés, Szegeden a természettudományi képzés, Pécsett a Jogi képzés és e mellett a soproni karon az evangélikus lelkészi képzés van előtérben. Ezeket a karokat kívánom fejleszteni és ahol már most az átszervezésnél is nagy hiányokat látunk, ott az .egyetemet néhány új tanszékkel is gyár api tjuk

t amelyet a megszűnt karokról viszünk át. Hasonló áldozatról beszélnek a. jogakadémiák ottlétét élvező és azokat részben fenntartó varosok, merthiszen a jogakadémiák jellegük szerint felekezeti intézmények. A jogakadémiákról ugyanolyan elismeréssel kell be; szelnem, miként az előbb a három egyetemi város áldozatairól beszéltem, r

— elismeréssel^ és megbecsüléssel a múltért. Szép, nagy tradíciók fenntartói voltak, képviselték a imaigyar felsőoktatásban a felekezeti oktatás gondolatát olyan időkben is, amikor az állami oktatás más országokban már minden vonalon előtérbe nyomult. Meg kell azonban azt is határozottan állapítanom, hogy a jogakadémiák mai fennállása anakronizmus.^ Amely országban öt tudományegyetemi van és négyen jogi oktatás folyik, ott a jogakadémiák fennállására ma már szükség nincs. Éppen ezért már évekkel, sőt. mondhatnám, évtizedekkel ezelőtt felmerült a jogakadémiák megszüntetésének gondolata. Felmerült 1912-ben, amikor két új egyetem, a debreceni és

> pozsonyi egyetem alapításával kívánták a jogakadémiákat megszüntetni. Akkor a terv megvalósítása elé a háború közbenjötte vetett gátat. Később ©lődöim, Kleflb^ls'berg Kunó törekedett ,a szegedi és pécsi egyetem kiépítésével a jogakadémiák megszüntetésére, de akkor helyi és személyi erők beavatkozása folytán nem tudta tervét végrehajtani. Megtör15