Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-137
M Az országgyűlés képviselőházának ;..,; ÉlnokLAz interpelláló képviselő urat illeti -a szó. Matoïesy Mátyás: T. Ház! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol vannak a miniszterek?) Nagy sajnálattal kell tudomásul venni, hogy a-. ; miniszterelnök úr hiányzik. (Rapcsányi László: Csak már végérvényesen hiányozna! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Az a meggyőződésem, hogy rendkívüli horderejű kérdést kellett az ország színe elé hoznom. Azt hiszem, Magyarországon úgy a zsidóság, mint a feudális rétegek meggyőződhettek arról, hogy a nagy átalakulás az egész világon, elsősorban az európai kontinensen lejátszódik, akár tetszik ez, akár nem. Most, amikor ez a nagy átalakulás itt dübörög a. magyar élet kapuján, azt látjuk *s látja az egész magyar tömeg, millió és millió ember, hogy ez a rendszer a magyar sorsproblémákat megoldani nem tudja, mert nem is akarja (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ezer és ezer érdekkötöttsége folytán. Ügy van! Ügy ißan! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Matolcsy Mátyás: Ebből a tehetetlenségből fakad a magyar milliók lelkében az a tudat, hogy ez a rendszer ezt az országot — sajnos, ezt nap mint nap látjuk — a csőd felé viszi, és ezért fordul a magyar milliók tömege egy új irány felé ebben az országban, ahol évtizedeken és évszázadokon keresztül a magyar dolgozó tömegek érdekében vajmi kevés történt;^ most meggyőződéssel fordulnak az eszme új harcosai, az új emberek, becsületes férfiak felé, és ez a hit ma oly átalakulást formál, amely arra készteti a kormányzatot, hogy a legkülönbözőbb fogásokhoz nyúljon, hogy a nagy népi átalakulást lefékezze. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Megdöbbenve olvastuk és olvasta az egész prszág társadalma azt a nyilatkozatot, amelyet nyilván a miniszterelnök úr tudtával a kormány intencióinak megfelelően a külügyminiszter úr szájába adtak, amikor a Giornale d'Italia tudósítója előtt nyilatkozott. Óriási meglepetés volt ez az egész ország számára, nem azért, mert megpecséltelték a magyar alkotmány fejlődését olyannak, mintha az 1848-ban Ibelga utánzat lett volna. Erről megvan a mi véleményünk, erről itt vitatkozni nem kívánunk, hanem ebben a nyilatkozatban sokkal súlyosabb dolgok vannak. Az van benne, hogy egy olyan alkotmányreformra van szükség, amely nem előre néz, hanem száz évvel kíván visszafordulni az 1848 előtti formák felé. És itt van egy nyilatkozat a tegnapelőtti »Magyarország 3. oldalán. A kormánypárt igen t. képviselőjének, Bálás Károlynak tollából megjelent egy rendkívül figyelemreméltó írás, amely folytatása annak az alkotmány reformot bejelentő nyilatkozatnak. Bálás Károly képviselőtársunk, a tudós professzor úr . nagyszerűen fejtegeti, hogy a magyar alkotmány milyen ősi, milyen mélyen gyökerezik, amit megváltoztatni nem is lehet. Azt mondja (olvassa); »A szuverén szerv megválasztásának és betöltésének a módja ellenben gyökeres változásokon mehet keresztül, amelyeket természetesen többféle szempontból lehet megítélni. A megítélésnek egyik legközérdekűbb szempontja pedig észszerűen sohasem fogja mellőzni azt a követelményt, hogy az ország szuverén Önrendelkezését megvalósítani hiva137. ülése 19h0 október 9-én, szerdán. tott testület minél inkább olyanokból tevődik össze, akik értelmiségüknél és komoly elhivatottságukban szerzett tapasztalataiknál fogva arra legalkalmasabbak. Ennek a szempontnak megfelelő gyakorlati érvényesülése nélkül lehet szépen szavaló és zajosan követelő, vagy némán bólogató gyülekezeteket összehozni, de aligha lehet összehozni olyan testületet, amely az ország legfőbb javai lelett higgadt hozzáértéssel és önérzettel sáfárkodik.« (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Matolcsy Mátyás: T. képviselőtársaim a másik oldalon ezzel száz százalékban egyetértenek, ez magától értetődik, de legyen szabad felolvasnom, vagy megemlítenem azt a valamennyiünknek a szemébe ötlő ökölnyi betűvel a tegnap déli kormány lapban, az Esti Újságban közölt azt a hírt, hogy a kormány gyors tempóban tárgyaltatja le az új zsidótörvényt és az alkotmányreformot. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ki akadályozza ebben?) Mi megdöbbenéssel vesszük ezt tudomásul, mert ahogyan kifejteni bátor leszek, e mögött mi súlyos akciókat veszünk észre, amelyek a politikai élet színfalai mögött játszódnak le. Itt arról van szó, hogy most a kormány, úgy látszik, amikor a teljes csőd felé jutott és amikor a népi erők kifejlődése közeledik,... (Állandó nagy zaj a jobboldalon és a középen, zajos ellenmondúsok. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Salgótarján!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Matolcsy Mátyás: T. Ház! Amikor mi azt vesszük észre, hogy a kormányzat nem azokkal a kérdésekkei foglalkozik, amelyekre nézve nekünk és a magyar népnek ígéretet tett, kérdezem az igen t. Háztól és a kormánytól, vájjon mi akadályozza meg abban, hogy a választásokon kihirdetett sürgős földreformkövetelést megvalósítsa és mi az oka, hogy ehelyett most meglepett egy alkotmányreform sürgős letárgyaltatásával? (Zaj a szélsőbaloldalon.) A választáson földreformot, adóreformot, közéleti tisztaságot hirdettek igen t. képviselőtársaim. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon,) Elnök: Csendet kérek, a oalolaaion! Matolcsy Mátyás: Ugyanakkor azt vesszük észre, hogy a kormányzat ahelyett, hogy ezeket a kérdéseket megoldotta volna, vagy csak elin : dította volna is a megoldás útján, a tegnapi hivatalos lap hasábjain megjelenik, hogy sürgősen letárgyalja az alkotmányreform törvényjavaslatát becsomagolva ezt a nehéz falatot az új zsidótörvény ostyájába. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nekünk az a felfogásunk, hogy itt egye : nesen a nemzeti szocialista átalakulás elleni merényletről van szó. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Ha pedig a kormánypárt kételkedik abban, hogy a kormányzat másfélévi működése után igenis — újra állítom..— csőd felé viszi az országot, akkor válaszoljanak arra, hogy Imrédy Béla kiválása mivel indokolható a másik oldalon. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Fogyogatnak lassan! — Zaj a középen. — vitéz Lipcssy Márton közbeszól) Csendet kérek, képviselő urak, a középen. Matolcsy Mátyás: T. Ház! \ Nyilvánvaló mindebből, — hiszen ennek kifejtésére most itt mód nincs, de a következő interpellációk úgyis be fognak arról számolni — hogy a kormány ígéreteivel mi lett és mi történt. Be fogunk számolni a zsidókérdésről és még ezen az ülésnapon a.földkérdés teljés csődjéről. Itt fogja