Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-137

' Àz országgyűlés kepviselőMzának látni az ország színe, hogy igenis, a beígért nagy kérdések megoldatlanul meredeznek a magyarság elé. (Maróthy Károly: Ezt nem is tagadják!) Tagadni nem is lehetne. De ugyan­akkor nekünk áz a kérdésünk, hogy vájjon mi­vel magyarázza az igen t. miniszterelnök úr (Somogyi Ferene: A nemzeti szocialista törek­vések eredménye!) az új reformokat! Talán ha­talmi erősödést kíván? Hát nincs elég hatalma megoldani a nagy sorsproblémákat? Ki akadá­lyozza, hogy idehozza a földreformot? Ki aka­dályozza, hogy végrehajtsa a zsidótörvényt? Ki akadályozza, hogy végre egyszer a tettek me­zejére lépjen, amelyet az egész ország milliónyi népé boldogan üdvözölne, mi pedig egy szalma­szálat nem tennénk az útjába? Kérdezem, t. liáz, miért <volt szükséges ez a sürgős alkot­mányjogi és alkotmányreform? (Zaj és moz­gás.) Mi nagy érdeklődéssel várjuk a minisz­terelnök úr nyilatkozatát. Nem tudom megér­teni a dolgot: talán újabb erőt, hatalmat kíván a nagy kérdések megoldásához? Hát nem elég hatalmás? Hát nem elég erős? (Zaj.) Miért nem oldja meg ezeket a kérdéseket? Erre megvan az egyértelmű és félreérthetetlen válasz és ez az, hogy a kormány nem folytat Őszinte politikát. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Ez a lényeg-. Kér­dem ... (vitéz Lipcsey Márton közbeszól. — Paczolay György: Beszéljen egyszer, ne csak közbeszóljon. — Zaj.) Elnök: Paczolay György és Lipcsey Már­ton képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. Matolcsy Mátyás: Kérdem, vájjon a kor­mányzat.— és elsősorban a miniszterelnök úr az, aki rányomja a bélyegét az egész kor­mányra ... (Egy hang a szélsőbaloldalon: Elég szomorú! — vitéz Lipcsey Márton: Hála Isten­nek! — vitéz Ujfalussy Gábor: Nagyon jó és ezért hálásak vagyunk! — Zaj. — Egy hang a .séélsőbaloldalon: Lipcsey úr mondja el á sa­ját interpellációját! — Zaj. — Elnök csenget.) A hazatérő Erdély óriási magyar erőtartalék ós kérdem, vájjon az erdélyi szellemnek meg­felelő politikai irány-e az, amelyben az erdé­lyi részek tíz gazdasági vezetője közül hét arisztokrata. (Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Kérem az interpelláló képviselő urat, méltóztassék interpellációjának szövegé­hez ragaszkodni. (Maróthy Károly: Grófok előnyben! Mindig előnyben voltak!) Maróthy képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Kóródy Tibor f közbeszól.) Kórod y képviselő urat rendreutasítom. Matolcsy Mátyás: Nagyon téved a t. kor­mánypárt akkor, ha azt hiszi, hogy ezeket a dolgokat nem figyelik aggódó szemmel az erdélyiek. Elmondom — mert felhatalmazott rá — és a mai napon még egyszer idézni fogom a. haza nem! tért Erdélyből a most románok által megvert és kidobott fiatal Bethlen Ádám gróf nyilatkozatát, aki a külügyminiszter úr­nál és a miniszterelnök úrnál is járt, sőt még a Kormányzó TTr őfőméltósága is kegyes volt őt fogadni. Ez a fiatal erdélyi ember azt mondta: »Kérlek, megdöbbenve^ nézzük azt a politikát, amely ebben az országban folyik.« (Elnök csenget.) Elnök: Kérem az interpelláló képviselő urat, méltóztassék interpellációja bejegyzett szövegéhez ragaszkodni és a tárgytól el nem térni, mert kénytelen leszek a szót megvonni. Méltóztassék az elnöki figyelmeztetést nyugod­tan bevárni. (Maróthy Károly: Alkotmány reformról van szó!) Matolcsy Mátyás: Bocsánatot kérek, de KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VII, 137. ülése 194-0 október 9-én, szerdán. 55 amikor az alkotmányreformmal kapcsolatban annak száz évre visszakanyarodó feudális irányát érezzük, akkor úgy gondolom, meg kell emlékeznem erről a politikai irányról is, amely megítélésem szerint végzetes. Ha alkot­mányreformról van szó, akkor vigyék a ma­gyar nép elé azt a kérdést: akar-e egy két­feudálisos országgyűlést, vagy pedig egy nem zeti szocialista újjáalakulást akar-e. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Menjen a magyar nép elé, az meg fogja majd ezt mondani. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbal: oldalon.) Ilyen Schuschnigg-féle megoldások soha eredményre nem vezettek. (Maróthy Ka­roly; Mankos kereszt!) Biztos, hogy a nemzeti szocializmus győzelme elvitathatatlan és csak ideig-óráig várat magára. (Somogyi Ferenc: Nem magyar... — Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Mi az, hogy nem magyar? — Mi nem­vagyunk magyarok? — Nagy zaj a Ház min­den oldalún.) Elnök; Kérem Matolcsy képviselő urat és Zeöld képviselő urat, maradjanak csendben. (Szöllősi Jenő: Somogyi úr ne gyanúsítson! — Zaj.) Csendet Kérek, Szöllősi képviselő úr! Méltóztassanak lehetővé tenni, hogy elnöki működésemet zavartalanul elláthassam. (Zaj.) A Ház az interpellációt kiadja a minisz­terelnök úrnak. (Matolcsy Mátyás: Személyes megtámadtatás visszautasítása címén szót ké­rek!) A képviselő úrnak a személyes megtá­madtatás visszautasítására majd az ülés vé­gén meg fogom adni a szót. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Megvárjuk! — Derültség.) Következik Gruber Lajos képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpellál ció a magyar királyi miniszterelnök úrhoz a tisztviselőtársadalom és a munkásság jövedék mének az általános drágulás arányában tör­ténő javítása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy 1939 augusztus 26-tól napjainkig a drágulás 30—-40%^-ot ér el, különösen az ösz­szes létfenntartási cikkek tekintetében s ugyanakkor a munkásság, valamint a tiszt­viselőtársadalom jövedelmi viszonyai semmit sem javultak, eltekintve attól a 7%' munkabér­emeléstől, amely a napokban lépett érvénybe? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a mun­kásság milHós tömegeinek és a tisztviselőtár­sadalom százezres táborának hanyatló élet­színvonalát helyreállítani és megélhetési gond­ját csökkenteni a munkabérek és a fizeté­sek megfelelő mértékű emelése által? . •..."". Interpellációmat a legközelebbi interpellá­ciós napon szóval kívánom elmondani. Budapest, 1940 október 7. Gruber Lajos s. k. országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat. illeti a szó. Gruber Lajos: T. Képviselőház! A magyar rádió, a kormánylapok és a zsidó lapok úgy kürtölték világgá a hétfőn életbeléptetett 7 szazaiékos béremelést, minthogyha az valami világrengető esemény lett volna. Ha megnéz­zük a béremeléssel foglalkozó minisztertanács­ról kiadott tudósítást, megdöbbenve olavssuk, hogy ez a minisztertanács megengedte, hogy a mezőgazdasági termelés folytonosságának fenntartása é.s lehető fokozása érdekében egyes cikkek t ermelői árát emelhessék. Mit' jelent ez t. Ház? Azt jelenti, hogy kapott á munkásság 7 százalékos béremelést és ezzel.szemben a leg­fontosabb közszükségleti cikkek termelői árát 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom