Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-137

Az országgyűlés képviselőházának lüli panasz fekszik a zsidó földek igénybevé­tele ellen és hosszú esztendőkön keresztül nem tudtuk a legegyszerűbb dolgokat sem lebonyo­lítani azok miatt a kijáró kapuk, kijáró utak és lehetőségek miatt, amelyeknek létezését az igen t. miniszterelnök úr mostam beszédében maga is elismerte. Ennek a lehetetlen állapotnak a megszünte­tésére kérdem azt: hajlandó-e a magyar ki­rályi kormány egy egységes ; magyar birtok­politikai törvény sürgős előkészítésére teljha­talmú vizsgálati joggal felruházott parlamenti bizottságot kiküldeni, illetőleg a törvényes for­mák között erre előterjesztést tenni? A felelős­ségvállalásnak mind az igen t. Felsőház,, mind az alsóház részéről ez a legegyszerűbb és egy­ben a legkorszerűbb módja. Ha végigtekintünk idevonatkozó ösz­szes törvényeinken és rendelkezéseinken, az 1920:XXXVI. tc.-en, az 1924: VII. tc.-en, az 5500/1924. M. E. rndeleten, az 1920:XLI. tc.-en, az 1931:XXXV. tc-en, az 1933:XVIII. tc.-en, az 1936:XI. tc-en, az 1936:XXVII. tc.-en, a 1O0.OCO/1937. F. M. rendeleten, az 1940: VI. tc.-en, akkor igenis nemcsak a szakértő, hanem a nemzet ügyeinek tiszta, egészséges és objektiv birálója is látja azt a szörnyűséges káoszt, amelybe^ földbirtokpolitikailag belekerültünk. Lehetőségünk ma csak egy van: elvileg végle­gesen deklarálni azt, hogy a földhöz^juttatás, a telepítés.^ a hitbizományi reform, a zsidóbir­tokok igénybe vétele, a tagosítás, a mammut­birtokok megszüntetése és a magyar mezőgaz­dasági dolgozók életkörülményeinek országos megjavítása egyetlen, egységes, egymástól el^ választhatatlan kérdéskomplexust képez, ame-, lyet csak egy nagy alapvető törvénnyel lehet komolyan és becsületesen megoldani. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez az ország ma földbirtokpolitikailag ha­rám sávból áll. Itt van az anyaország, itt van a visszatért Felvidék és itt vannak most az erdélyi részek, amelyek — hála legyen Isten­nek — visszakerültek a hazához. Méltóztassék szemügyrevenni a helyzetet földbirtokpolitikai szempontból és megmondani* miképpen lehet­séges az, hogy 20 vagy 10 kilométer távolsá­gon belül a megnagyobbodott Magyarorszá­gon az egyik helyen 6 pengőért vették el a magyar birtokos földjét holdanként, tíz hold­dal idébb pedig a zsidó földjéért 800, 1000 és 1200 pengőt ítélnek meg és ennyit kell a ma­gyar parasztnak megfizetni. Az egyik oldalon a magyar birtokot lecsökkentették 200 vagy 4—500 holdra, de inkább 200-ra; mint 400-ra, ugyanakkor az anyaország területén Európa fejlődésének mai idején, Európa mai politikai, gazdasági irányzatának ellenmondóan 220.000 holdas mammutbirtok terpeszkedik. Hogyan fogjuk egy átfogó, egységes nemzeti földbir­tokpolitikai törvény nélkül ezeket a szörnyű szélsőségeket, amelyek a három sáv: a fel­vidéki, a magyarországi és a visszatért er­délyi részek között megnyilatkoznak, össz­hangba hozni? Hogyan tudunk igazságot te­remteni akkor, amikor az egyik oldalon a magyar földet máramarosi romén vagy r móc telepesek semmiért birtokolják, Magyarorszá­gon pedig Esterházy Pál herceg a magyar parasztságnak holdanként két métermázsa bú­záért és az összes adókért ad ki bérbe a ma­gyar föld reformtörvén y alapján álmagyar ki­rályi minisztérium hozzájárulásával fqldet? Méltóztassék megm on dan i, h o &v az életkörü 1­ményeknek ilyen rettentő szélsőségei köpött hogyan lehet Magyarországot egységes síkra hozni., hogyan lehet a termelés rendjét, a bol­187, illése 1940 október 9-én, szerdán. iS dogulást és a megelégedést, az egymás elleni gyűlölködés és irigység megszüntetését bizto­sítani? Aki ezt nekem meg tudja mondani, igen t. Ház, annak szívesen deferálok ebben az interpellációmban. T. Ház! Én csak azt látom, hogy a zsidó­kérdésben is határozottan szabotázs mutatko­zik, amire a lehetőséget a törvény adta meg. Négy hónappal ezelőtt nem a saját felfogáso­mat, hanem a meghozott törvény kiigazításá­nak lehetőségét törvényjavaslat formájában •bejegyeztem. Annak tárgyalására sor nem* ke­rült, holott nyugodt lélekkel állíthatom, hogy a letárgyalása nem azt oldotta volna meg, amit én és mondjuk, politikai barátaim sze­retnének, hanem megoldotta volna legalább azt, hogy ennek a törvénynek a keretén belül meggyorsítsák, egészségesebbé és igazságo­sabbá tegyék a zsidóbirtokok igénybevételé­nek az ügyét. T. Ház! A magyar földbirtokpolitikának a jövendője ismeretlen. Ismeretlen a miatt a ren­geteg reakciós tényező miatt, r amelyek talán nem is a törvényhozás keretén belül, hanem a törvényhozás keretén kívül szólnak bele a földbirtokpolitikába. (Egy hang a szélsőbalol­dalon: Belül is) Belül is, de nemesak itt, ha­nem kívül is támadják a magyar földbirtok­politikai lehetőségeket a legnagyobb erővel. T. Ház! Én soha nem voltam földosztó. Én nemcsak a középbirtoknak, hanem a bizonyos céllal megteremtett, bizonyos céllal létező nagybirtoknak az eltörlésére sem törekedtem sohasem. De sohasem tudtam megérteni azt, hogy a magyar ötszáz holdasok, a magyar ezer holdasok, akiknek olyan birtoktestük van. hogy összenőhetnek a földdel, miért védik minden erejükkel az olyan vagyonkomplexu­mokat, amelyeket nem tudnak megvédeni és esetleg^ a sajátmaguk gazdasági lehetőségét és jövőjét is kockáztatják néhány száz ember­nek ma már történelmi anakronizmust jelentő kiváltságai miatt. (Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Magyarországon a középbirtokoknak és bizonyos nagybirtokoknak igenis van életle­hetőségük, de soha sem lehet a nép igazság­érzetébe bevezetni ezt a mai állapotot, hogy az egyik községben elvehetnek valakitől, aki­iek 500 hold földje van. birtokpolitikai célokra földet, ugyanakkor, amikor 203.000 holdas bir­tok is van az országban, mondom, ezt soha^ de soha, sem igazsággal, sem okossággal, sem gazdaságpolitikai lehetőségekkel és a gazda­sági helyzettel megmagyarázni nem lehet. Már régen túl kellene lennünk azon, hogy a magyar paraszt földkielégítése sehol máshol,' csak saját kicsi faluiának a határában lehet­séges, és csak ott oldható meg. A magyar földbirtokpolitiknnak határa Magyarország határa. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon és a' jobboldalon.) Ezen belül kell észszerű­birtokpolitikái törvényt hozni, észszerű bír­tokrolitikai intézkedéseket teremteni; És méltóztassék elhinni, miniszterelnök ÚT. hogy ha egyszer ez a magyar nép következetességet, állandó munkáscselekvést látna a maga föld­birtokpolitikai kérdéseinek megoldásában, akkor nem is sürgetné a hatóságokat, nem is sürgetné a kormányt egy gyors és lehetetlen megoldásra. A sürgetés, a nyugtalanság és a demagógia azért áll elő, mert határozott,, ko­moly bajok vannak a másik oldalon az eltus­'solásNm.- a dolog kitolásában és a kérdésnek megoldatlanul való bao-vásában. (Ügy vnn! Úgy van! a szélsőbal oldalon.) Szá7 és száz he­lyen, ezer helyen kell birtokpolitikai . törvé­' nyeink alapján szakértői kiszállást tartani

Next

/
Oldalképek
Tartalom