Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-137

44 Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 1940 október 9-éh, szerdán. akkor, amikor a birtokpolitikái osztály hét vagy nyolc szakértővel dolgozik. Tizenöt esz­tendő alatt sem fogják bejárni azokat a terü­leteket, amelyeknek bejárása az ő kötelessé­gük. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez ellen lehet tiltakozni és akik ezt látják, azok azt mondják, hogy: kérem, ez nem föld­birtokpolitika, ez a nép megcsalása, ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy nem akarják megcsinálni az igazi magyar földbirtokpoliti­kát (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ügy is van!) T. Ház! Végtelenül sajnálom, hogy az időm lejárt. Én a magam részéről a magyar nemzet jövendő boldogulása érdekében azt kérem, hogy ha már a t. kormányzat megte­remtette a diktatúrát, adjon annak értelmet és lényeget is a magyar nép boldogulása érdeké­ben. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Röviden akarok a kép­viselő úr felszólalására válaszolni. Ismét na­gyon sokban egyetértünk. Egyetértek a kép­viselő úrral abban, hogy földbirtokpolitikánk lassanként egy káosszá fejlődött ki. Én ezt már hosszabb ido óta látom. Láttam részben már mint a,-dolog részeit és vonatkozásait, amikor még nem is ültem itt a Házban, ha­nem professzor voltam. Ennek részben az az oka, hogy amikor földbirtokpolitikai javasla­tokat tárgyaltaik', — és ez vonatkozik majd­nem r mindegyikre, — az egyik oldalról is és a másik oldalról is, talán nem is két oldalról, hanem több oldalról, rendszerint inkább a kérdés politikai részét látták, talán nem is csak ia, politikai demagógia okából, hanem ta­lán azért is, mert ha hirtelen merül fel egy probléma és már mindjárt mint kész törvény­javaslat merül fel, akkor nyilvánvalói ag a kérdés politikai oldala lép előtérbe. En ezzel tisztában voltam a legutóbbi földbirtoktör­törvénynél is, de minthogy az is már annyira akut volt és mint javaslat itt volt, nem tud­tam rajta gyökeres változtatást keresztül vinni. Még hozzá, mit képzelnek az urak, ha, mond­juk, egy gróf — mert véletlenül az is vagyok -— azt mondotta volna hogy én most leveszem ezt a javaslatot a napirendről és hat hónap múlva hozok egy másikat, akkor nem az lett volna-e a vád, hogy: persze, természetesen... Ennek következtében én mást tettem. En ezt a földbirtokpolitikai javaslatot letárgyaltat­tam úgy, ahogyan volt. h ár tbenne van az a hiba, amely nagyon sok törvényünknek a hi­bája, és amelytől általában el kellene térnünk; de ez parlamenti reform kérdése, hogy egysze­rűbb kerettörvényeket, helyesebben mondva, egyszerű — mondjuk — vezérgondolatokat adó és elveket^ megállapító törvényeket csinálnunk és ne rakjuk bele a törvénybe a végrehajtási utasítás három negyedrészét. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez nagyon sok törvé­nyünk hibája, rengeteg időt is vesz el. Egy józan parlamenti reformban ezt el lehet in­tézni plénum-tárírvalások nélkül, talán bizott­sági tárgyalásokkal is. Nem tudom, hiszen mpssw vezetne, ha én mo=t erre a térre len­nék. Maradiunk tehát ennél a konkrét problé­mánál. En abban az órában, amelyben a leg­•n+«"^i fnlfïbîrtoknnlitîkai töryénvt nnRírsza­va^+ák. sőt ÏÏI»T azt mf>rrelőzől í " v hoz^áfo^^m a levetkező előkészítéséhez. (Holveslés iobb­felM.) de nem azzal a célzattal, hogv három hétre rá már hozzam amásikat, hane.rn annak a hibának a kíköszörülése szempontjából, ame­lyet én nagyon régen láttam és már énnek a javaslatnak a tárgyalásánál is, a miniszter­tanácsban és másutt felemlítettem. Túlságosan foglalkoztak mindenkor a kér­dés politikai oldalával és túlkeveset szakszerű, termelési oldalával. Teljesen egyetértek a kép­viselő úrral abban, hogy mindazok a problé­mák, amelyeket felsorolt, mint a szidóbirtok, a hitbizomány stb. problémái — nem tudom újra felsorolni azt a hét pontot — összetartoz­nak. De egyet elfelejtett és ez a termelési po­litika kapcsolata a földbirtokreformmal. (Szol­lősi Jenő: A termelési , kérdés is el van döntve!) Én régen felállítottam azt a tételt, hogy nem annyira elvekhez, mint jelszóvá vált elvekhez ragaszkodunk és^ az egész országra nézve, — amelynek a természeti adottságai na­gyon különbözők, mert hiszen nem kell Kár­pátalját vagy Erdélyt vennünk, Szolnok me­gye és Sopron megye közt is óriási különbségek j vannak például, — egyforma birtokkategóriá­| kat állítottunk fel minden törvényben és egész j földbirtokpolitikánkban és annak vitáiban vé­j gig, sőt még a kérdés tudományos irodalmá­| ban is, mert ott sem találtam soha, bármeny­! nyire kerestem, tájrajzi differenciációt az or­l szag különböző területeinek minősége tekinte­' tében. Én már akkor megbízást adtam a tiszai részeknek — idetartozik a Duna—Tisza-közé­nek nagy része, azután a Tisza és a trianoni határ közti rész és ez az előmunkálat, azt hi­szem, inkluzive Szabolcsig téried fel — a fel­dolgozására. Ennek előmunkálatai részben, agrogeologiailag már készen voltak, sőt a leg­jobban ki voltak dolgozva. Ez a feldolgozás no­vember közepére készen lesz. Ez hosszú hóna­pok munkája volt, de most november közenére megkanok egy olyan feldolgozást, hogy világo^ 1 san láthatjuk a termelési lehetőségek különb­ségeit. Szükség volt erre még egy okból, amelyet a képviselő űr szintén említett. Nagyon igaza van, teljesen egyetértek vele abban, hogy a mammutbirtoknak semmi értelme nincs f Zaj a szplsőbaloldalon.). SLZ ideiét multa. Ugyan­akkor azonban abban is egyetértek a képviselő úrral, hogy bizonyos pontokon nemcsak közép­birtokok, hanem még nagybirtokok is jogosul­tak. Hogy hol. ezt mi mind a ketten tudjuk in teória és azt hiszem, igazunk van. de nem tud­nók egészen pontosan megmondani, hogy az or­szág melyik részén igen, melyik részén nem. s melyik részén mekkora a racionális kisbir­tok, a^ racionális közénbirtok és a racionális nagybirtok. Ezt a táikülönbségek kutatásával kell megállapítanunk, ami nagvon nehéz prob­léma lesz, ha az ember a részletekbe me^y, mert akkor elérkezik a falvakhoz és a szom­szédos falvak közt is lehet néha különbség, sőt előállhat, mondjuk, olyan eset eey falun belül is, hogv a tagnak esryik része lanály. a m«sik dombvidék. Eery falnn belül is lehetnek tehát különbségek és azután persze jönni fog. mert jönnie kell a kérdésnek: hja, ebben a faluban azért állapították meg így, mert ez, vagy az protekcióban részesült. Aki vállalja a feladatot, annak ezt is vál­lalnia kell, mert e«etleg ilyen részletekig kell maid menni, de világos, hogy annak megálla­pítása nélkül, hogv mi a racionális, nem tu­dunk tovább menni. Mint mondom, az agrogeológiai elftmun­kálatok az orszáornak erre a tiszai részére eléggé készen vannak és voltak már pár hó­napnál ez°lőtt, úgyhogy megbízást adhattam ennek további olyan kidolgozására, hogv a legelőre! szántóföld összehasonlító táblázata

Next

/
Oldalképek
Tartalom