Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-137
44 Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 1940 október 9-éh, szerdán. akkor, amikor a birtokpolitikái osztály hét vagy nyolc szakértővel dolgozik. Tizenöt esztendő alatt sem fogják bejárni azokat a területeket, amelyeknek bejárása az ő kötelességük. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez ellen lehet tiltakozni és akik ezt látják, azok azt mondják, hogy: kérem, ez nem földbirtokpolitika, ez a nép megcsalása, ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy nem akarják megcsinálni az igazi magyar földbirtokpolitikát (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ügy is van!) T. Ház! Végtelenül sajnálom, hogy az időm lejárt. Én a magam részéről a magyar nemzet jövendő boldogulása érdekében azt kérem, hogy ha már a t. kormányzat megteremtette a diktatúrát, adjon annak értelmet és lényeget is a magyar nép boldogulása érdekében. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Röviden akarok a képviselő úr felszólalására válaszolni. Ismét nagyon sokban egyetértünk. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy földbirtokpolitikánk lassanként egy káosszá fejlődött ki. Én ezt már hosszabb ido óta látom. Láttam részben már mint a,-dolog részeit és vonatkozásait, amikor még nem is ültem itt a Házban, hanem professzor voltam. Ennek részben az az oka, hogy amikor földbirtokpolitikai javaslatokat tárgyaltaik', — és ez vonatkozik majdnem r mindegyikre, — az egyik oldalról is és a másik oldalról is, talán nem is két oldalról, hanem több oldalról, rendszerint inkább a kérdés politikai részét látták, talán nem is csak ia, politikai demagógia okából, hanem talán azért is, mert ha hirtelen merül fel egy probléma és már mindjárt mint kész törvényjavaslat merül fel, akkor nyilvánvalói ag a kérdés politikai oldala lép előtérbe. En ezzel tisztában voltam a legutóbbi földbirtoktörtörvénynél is, de minthogy az is már annyira akut volt és mint javaslat itt volt, nem tudtam rajta gyökeres változtatást keresztül vinni. Még hozzá, mit képzelnek az urak, ha, mondjuk, egy gróf — mert véletlenül az is vagyok -— azt mondotta volna hogy én most leveszem ezt a javaslatot a napirendről és hat hónap múlva hozok egy másikat, akkor nem az lett volna-e a vád, hogy: persze, természetesen... Ennek következtében én mást tettem. En ezt a földbirtokpolitikai javaslatot letárgyaltattam úgy, ahogyan volt. h ár tbenne van az a hiba, amely nagyon sok törvényünknek a hibája, és amelytől általában el kellene térnünk; de ez parlamenti reform kérdése, hogy egyszerűbb kerettörvényeket, helyesebben mondva, egyszerű — mondjuk — vezérgondolatokat adó és elveket^ megállapító törvényeket csinálnunk és ne rakjuk bele a törvénybe a végrehajtási utasítás három negyedrészét. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez nagyon sok törvényünk hibája, rengeteg időt is vesz el. Egy józan parlamenti reformban ezt el lehet intézni plénum-tárírvalások nélkül, talán bizottsági tárgyalásokkal is. Nem tudom, hiszen mpssw vezetne, ha én mo=t erre a térre lennék. Maradiunk tehát ennél a konkrét problémánál. En abban az órában, amelyben a leg•n+«"^i fnlfïbîrtoknnlitîkai töryénvt nnRírszava^+ák. sőt ÏÏI»T azt mf>rrelőzől í " v hoz^áfo^^m a levetkező előkészítéséhez. (Holveslés iobbfelM.) de nem azzal a célzattal, hogv három hétre rá már hozzam amásikat, hane.rn annak a hibának a kíköszörülése szempontjából, amelyet én nagyon régen láttam és már énnek a javaslatnak a tárgyalásánál is, a minisztertanácsban és másutt felemlítettem. Túlságosan foglalkoztak mindenkor a kérdés politikai oldalával és túlkeveset szakszerű, termelési oldalával. Teljesen egyetértek a képviselő úrral abban, hogy mindazok a problémák, amelyeket felsorolt, mint a szidóbirtok, a hitbizomány stb. problémái — nem tudom újra felsorolni azt a hét pontot — összetartoznak. De egyet elfelejtett és ez a termelési politika kapcsolata a földbirtokreformmal. (Szollősi Jenő: A termelési , kérdés is el van döntve!) Én régen felállítottam azt a tételt, hogy nem annyira elvekhez, mint jelszóvá vált elvekhez ragaszkodunk és^ az egész országra nézve, — amelynek a természeti adottságai nagyon különbözők, mert hiszen nem kell Kárpátalját vagy Erdélyt vennünk, Szolnok megye és Sopron megye közt is óriási különbségek j vannak például, — egyforma birtokkategóriá| kat állítottunk fel minden törvényben és egész j földbirtokpolitikánkban és annak vitáiban véj gig, sőt még a kérdés tudományos irodalmá| ban is, mert ott sem találtam soha, bármeny! nyire kerestem, tájrajzi differenciációt az orl szag különböző területeinek minősége tekinte' tében. Én már akkor megbízást adtam a tiszai részeknek — idetartozik a Duna—Tisza-közének nagy része, azután a Tisza és a trianoni határ közti rész és ez az előmunkálat, azt hiszem, inkluzive Szabolcsig téried fel — a feldolgozására. Ennek előmunkálatai részben, agrogeologiailag már készen voltak, sőt a legjobban ki voltak dolgozva. Ez a feldolgozás november közepére készen lesz. Ez hosszú hónapok munkája volt, de most november közenére megkanok egy olyan feldolgozást, hogy világo^ 1 san láthatjuk a termelési lehetőségek különbségeit. Szükség volt erre még egy okból, amelyet a képviselő űr szintén említett. Nagyon igaza van, teljesen egyetértek vele abban, hogy a mammutbirtoknak semmi értelme nincs f Zaj a szplsőbaloldalon.). SLZ ideiét multa. Ugyanakkor azonban abban is egyetértek a képviselő úrral, hogy bizonyos pontokon nemcsak középbirtokok, hanem még nagybirtokok is jogosultak. Hogy hol. ezt mi mind a ketten tudjuk in teória és azt hiszem, igazunk van. de nem tudnók egészen pontosan megmondani, hogy az ország melyik részén igen, melyik részén nem. s melyik részén mekkora a racionális kisbirtok, a^ racionális közénbirtok és a racionális nagybirtok. Ezt a táikülönbségek kutatásával kell megállapítanunk, ami nagvon nehéz probléma lesz, ha az ember a részletekbe me^y, mert akkor elérkezik a falvakhoz és a szomszédos falvak közt is lehet néha különbség, sőt előállhat, mondjuk, olyan eset eey falun belül is, hogv a tagnak esryik része lanály. a m«sik dombvidék. Eery falnn belül is lehetnek tehát különbségek és azután persze jönni fog. mert jönnie kell a kérdésnek: hja, ebben a faluban azért állapították meg így, mert ez, vagy az protekcióban részesült. Aki vállalja a feladatot, annak ezt is vállalnia kell, mert e«etleg ilyen részletekig kell maid menni, de világos, hogy annak megállapítása nélkül, hogv mi a racionális, nem tudunk tovább menni. Mint mondom, az agrogeológiai elftmunkálatok az orszáornak erre a tiszai részére eléggé készen vannak és voltak már pár hónapnál ez°lőtt, úgyhogy megbízást adhattam ennek további olyan kidolgozására, hogv a legelőre! szántóföld összehasonlító táblázata
