Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

532 Az országgyűlés képviselőházának 15^ A len- és kendertermeléssel együttjáró kikészítési munkálatok ellátására mind a Dunántúlon, mind a Tiszántúlon kikészítőgyárak létesítésére kezdtem tárgyalásokat. A papiros-ipar terén is történtek üzembővítések, pl. üzembehelyeződött az új szolnoki papírgyár, amely egymillió pengő íőke befektetésével cellulózé-nemesítésre is áttért és üzemét már a folyó évben meg is kezdte. A jövőt illetőleg egyik legfontosabb célkitűzésemnek továbbra is az ország nyersanyagellátását tekintem. Itt elsősorban a fémiparra gondolok, amelynek keretében az alumíniumnak, valamint ötvözeteinek és a könynyű fémek alkalmazásának minél szélesebb körben igyekszem teret biztosítani. (Helyeslés.) Elkerülhetetlenné válik ennek a célnak megvalósítása érdekében az alumínium-üzemek bővítése és esetleg újabb alumíniumüzemek létesítése. E törekvésem következménye az, hogy a csepeli alumínium-gyár termelése évi 200 vagonról 300 vagonra, a felsőgallai gyár termelése pedig 90 vagonról 200 vagonra fog emelkedni. Termelési apparátusunk hatásfokát vizsgálva, meg kell állapítanunk, hogy ebben a tekintetben még sok a tennivaló. Az a mozgalom, amelyet racionalizálás név alatt ismer a gazdaságpolitika, még nem termetté meg azokat a gyümölcsöket, amelyeket a gazdaságpolitika vár tőle. (vitéz Imrédy Béla: Ügy van!) A tapasztalat kicserélésnek az a nagyfontosságú mozgalma, amely olyan sok jelentékeny eredményt mutathat fel a külföldön, itt nálunk még alig mutat eredményeket. A szabványosítás, amely a racionalizálásnak külön ága, már több eredményre hivatkozhatik. Ebben a tekintetben a Szabványügyi Intézet sok körültekintéssel és gondoskodással ténykedett az elmúlt költségvetési évben 'és különösen a textiláruk szabványosításában ért el igen komoly eredményeket, A polgári célokra előállított pamutfonal 80 százalékából szabványos cikkek készülnek és csak 20 százalékból készíthetők nem szabványos cikkek, harisnyafélék, cipőzsinórok és inkább luxusárunak nevezhető cikkek. Szabványosítottunk 51 pamutszövetet. Ezek mind olyanok, amelyek a polgári szükséglet céljaira feltétlenül nélkülözhetetlenek, mint például a fehér és a nyers vászonáru, lepedővásznak, sifonok, kanavásznak, klottok, tarkán szőtt áruk, zsebkendőfélék stb. Ugyancsak termelésünk hatásfokát igyekszik megjavítani az ipari kísérletügy is. E termelésmegjavító törekvések sorában emlékezem meg a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetről, amely mindent elkövet, hogy a műszaki és technológiai ismeretek elmélyítésével növelje az ipari termelés színvonalát. Az intézet munkája annyira fokozódott, hogy további bővítésekkel kell számot vetnünk. Jelenleg különösképpen azok a munkálatai nevezetesek, amelyek a folyékony motorhajtó anyagok pótlását vannak hivatva a gyakorlatban megvalósítani. T. Ház! Hiábavaló volna az ipari termelés érdekében folytatott minden erőfeszítés, ha nem támasztanók alá kellő értékesítési politikával az ipari termékek útját. Az értékesítési politikának két fejezetéről kívánok megemlékezni: a külkereskedelmi politikáról a nyersanyagszerzés végett és a közszállítások érdekében tett erőfeszítésekről. Európa új rendezése küszöbön áll. (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A magyar ipar tudatában van annak, hogy az új európai ülése 19hO november 18-án, hétfőn. rendezés kereteihez kell igazodnia. Teljes bizalommal nézünk ^ ennek a rendezésnek elébe» mert meggyőződésünk, hogy nemzetünk egésze ebből csak hasznot fog húzni. (Ügy van! cn szélsőbaloldalon.) Iparunknak az új viszonyok keretébe való beilleszkedése természetesen nem törtenhetik meg egyik napról a másikra. Felfogásom szerint a megegyezéseket iparközi tárgyalásoknak kell előkészíteniük, amely iparközi tárgyalások anyaga viszont előkészítésben van. Egy nagy gazdasági területbe való bekapcsolódás nemcsak a magunk számára, hanem ezen ,a nagy gazdasági területen élő valamennyi nemzet számára. Elképzelhető, hogy ipari fejlődésünknek egyes ágazatainál lassítani kell a fejlődés ütemét, viszont más iparágakat éppen ia nagy gazdasági területbe való bekapcsolódás miatt fokozottabban kell fejleszteni. Hogy csak egy példával éljek: el tudom képzelni azt, hogy az autóipar terén engedményeket teszünk .akkor, amikor ^mezőgazdaság egyes ágainál fokozottabb fejlődésre számítunk. Nyersanyaggondjaink enyhítése, & iparunk foglalkoztatása szempontjából mind jelentősebb tényezővé kezd válni a niagyarszovjetorosz viszonylat, amely rendezése érdekében a folyó év szeptemberében kereskedelmi szerződést kötöttünk a Szovjetunió vak Az iparügyi minisztériumnak a jelenlegi viszonyok között az a törekvése, hogy külföldi nyersanyagszükségletünket mindenképpen fedezzük, másrészt pedig készárúkivitelünket legalább is olyan mértékben tartsuk fenn, hogy legfontosabb külföldi piacaink biztosítottak maradjanak. Különösen nagy jelentősége lesz ennek a biztosításnak abban iaz időben, amidőn a jelenleg felfokozott kapacitással működő gyáriparunk a belföldi szükséglet következtében fokozott mértékben lesz kivitelre utalva. Értékesítési politikánknak fontos másik tagozata a közszállítás. A közszállítás jelentőségét az a körülmény adja meg, hogy ez a gazdasági életnek olyan ágazata, amelyre a kormányzat a leghatásosabb befolyást tudja gyakorolni. így például szociális hatásúak a Közszállítási Szabályzatnak ama rendelkezései, amelyek az odaítélés során az egyes ipari csoportok számára, minők a kisiparosok, hadirokkantak, vitézek, tűzharcosok, stb., különböző kedvezményeket biztosítanak, és ezáltal a kedvezőtlenebb versenylehetőségekkel induló iparosoknak támogatást nyújthatnak. Nagy jelentősége lesz — meggyőződésem szerint — ia Közszállítási Szabályzat korszerűsítésének, amely valóban elő van már készítve és ezért kell okvetlenül megvalósítani, mert nemcsak hogy néhány esztendő telt el, amióta megvalósították, hanem egészen imás lett a gazdasági helyzet is. Ebben a közsállításban a kisebb egyedeknek és szövetkezeteknek nagyobb szerepet akarunk juttatni, meg akarjuk könnyíteni és gyorsítani az eljárást a kisebb szállítók számára is. (Helyeslés jobbfelől.) A szociális munkaügyek terén folytatta a minisztérium a megalapítása óta megkezdett munkát és minden igyekezetével azon volt, hogy a munkásság helyzetét ott, ahol lehetséges, javítsa. A legkisebb munkabérek, rendszerét olyan mértékben sikerült továbbfejleszteni, hogy ma már 53 iparágban és 8 bányászati ágban a munkabérek legkisebb munkabér-haía; rozattal vannak szabályozva. Ezzel az ipari munkásság körülbelül 75%-ának a bérét szabályoztuk törvényes úton, és most erőteljesebb ütemben folytatjuk a munkát, a bizottságok