Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-154
o2() Az országgyűlés képviselőházának 154* ülése 1940 november 18-án, hétfőn. (lésében is, és minden olyan fontos ügyosztályon, amelynek munkája az ország szempontjából rendkívül sokat jelentene, ha máskép •lenne megszervezve. így az állami munkaközvetítő hivatalban hat ember ül jelenleg. Méltóztassanak megmondani, hogyan nézzünk -erre az óriási és hatalmas állami intézményre, amelyről ebben a házban, amióta itt vagyok, illetve 1920 vagy 1922 óta, amióta ebbe a Házba állandóan bejárok, mindig gyönyörű beszédeket hallottam, ha még mindig hat ember intézi ennek ügykörét. Az Országos Iparügyi Tanács talán az ^egyetlen olyan szerv, amelyben rengeteg név fbrdul elő. Sajnos, a megengedett létszámon felül nagy számban vannak zsidók; éppen ezért a zsidók számának csökkentését kérem tisztelettel a miniszter úrtól. (Egy hang a baloldalon: Mikor irják össze?) Sohasem írják •össze tudomásom szerint. T. Ház! A mi programmunk az, — az idő lehetetlenül rövid volta miatt térek rá a kérdésre ilyen gyorsan — hogy egy új korszerű, gyökeréig magyar munkaállam megvalósítását akarjuk. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) e magyar munkaállam megvalósítására s az államigazg^atás^ egységének, összhangjának és szakszerűségének biztosítására pedig polgári vezérkar megszervezését, a minisztériumok új beosztását és olyan átszervezését, amely egyrészt a gazdasági és pénzügyi politikának szervesen összefüggő irányítását, másrészt a szociális politikának egységes vezetését biztosítja. T. Ház! Ha az iparügyi minisztérium jelenlegi ügybeosztását és ügyrendjét a kereskedelmi minisztérium ügyköreivel együtt egy táblázatra, illetve grafikonokra felrajzolom, akkor azt látom, hogy az iparügyi minisztérium egy kis dépendençe-a a kereskedelemügyi miniszteriumnak. Sajnos, ez ma a helyzet. (Kóródy Tibor: Ez is igaz!) T. Ház! Követeljük programmimkbaai a munkajog és a munkakötelezettség kérdésében azt, hogy a magyar társadalomnak nemcsak anyagi jóléte és egész gazdálkodása, hanem erkölcsi léte is az egyetlen örökké szilárd alapon, a munkán épüljön fel. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ebben óriási, hatalmas különbség van a jelenlegi állapot és a mi felfogásunk között, mert mi nem a liberális állam szociálpolitikáját akarjuk, hanem a szociális áliam munkapoütikáját. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ott kezdődik az új magyar élet, mikor nem irgalomból kiadott pénzekkel, nem minden miniszterváltozás, eseténi újonnan beállított hölgyek szociálpolitikájával, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) nem a különböző kecskekölcsönzésiekkel, (Derültség a szélsőbaloldalon.) hanem a tisztességes bérrel, a munka megfizetésével teremtünk olyan állap ótokat, hogy sem a munkást, sem a kisiparost, sem a dolerozó rendeket a különböző ipart válságok idején ne kel Li en átmenetileg megsegíteni, hanem ezek a rendek segítsék Magyarországot a maga nagy, nemzeti örök feladatainak előbbrevitelében. Ennek megvalósítása csak akkor követkézhetik be, ha nem szociálpolitikai minisztérium, -=-• mert ilyenre munkaállamiban nincs szükség — (hanem magyar népgondozási és egészségügyi minisztérium alakul. Valamikor f panamákért megszüntették a népjóléti minisztériumot, ahelyett, hogy lecsukták volna azokat, akik a panamákat csinálták-. (Ügy van! ^szélsőbalolda-, Ion.) Népgondozasi és egészségügyi., minisztéiriumra Van szükség és olyan iparügyi minisztériumra, amely munkaügyi minisztérium is* mert az igazi nagy célban, a magyar- munkaállam megteremtésében az összes gazdasági minisztériumoknak egységes vezetését a nemzet érdekében biztosítani kell. Es amikor ezt már biztosítottuk, a mellett kell. hogy legyen az a nagy, hatalmas nemzieti intézmény, amely a munkából kiesett embereknek, elaggottaknak, árváknak, ügyefogyottaknak ügyeit népjóléti minisztériumban, illetőleg népgondozási minisztériumban és a nemzet közegészségügyénák minisztériumában egyesíti. E nélkül az organizatórikus megoldás nélkül minden munika hiábavaló és hiábavaló a szociális érzékre való hivatkozás is. Amikor a bányászkérdésben itt a múltkor beszéltem, akkor vitám támadt az igen t. miniszterelnök úrral, aki kijelentette, hogy van őneki annyi szociális érzéke, amint nekem. T. Ház! Régesrégen túl vagyunk ezen a kérdésen. En előre aláírom mindenkinek a kijelentését, aki magát jobb magyar embernek ismeri, mint szerény magam és aki magát szociálisabb magyarnak ismeri. En aláírom, merj; vitatkozni nem vagyok hajlandó. Ez a szomorú elmaradottságunknak, az izgalmunknak, a szenvedélyünknek a folyománya, hogy itt mi egymást nem tárgyi érvekkel akarjuk meggyőzni, hanem önbizonyítványt állítunk ki magunkról arról, hogy ki a magyarabb, (Szöllősi Jenő: Legyen már egyszer ennek vége!) hogy ki a jobb szociális érzésű ember. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nem az egyéni szociális érzék kérdése az, hogy Magyarországon a legfontosabb és alapvető magyar kérdéseket hogyan oldjuk meg, hanem törvényhozási, organizatórikus, építési kérdések ezek, mert annak, ami nincs, beépítve az állam szervezetébe, ami csak jövő és menő miniszterek jóindulatára van építve, a nemzet komoly hasznát nem veheti T. Ház! Azt követeljük, hogy minden dolgozó magyar tisztes megélhetését a nemzeti becsület kérdésével biztosítsuk. Minden magyar embernek joga van arra, hogy dolgozhassák* 1 de egyben kötelessége is, mert ennek teljesítése nélkül nincs igénye a közös nemzeti jövedelemből való részesedésre. Ezért akarjuk — és ez tartoznék az iparügyi minisztérium munkakörébe — a munkához való jognak ünnepélyes törvénybeiktatását. (Éljenzés a szélsöbaloldalon.) Hiába vitatkozunk arról, hogy nem adhatunk munkanélküli segélyt. Lehetetlen állapot, hogy ne adjunk munkanélküli segélyt,, de ugyanakkor ne teremtsünk munkaalkalmat sem. Ünnepélyes törvénybeiktatása szükséges annak, hogy a munkához való joga minden magyar embernek elismertessék. A munkajog egész területének törvényes szabályozását kérjük, az egész magyar dolgozó társadalom mun-', kásainak és munkaadóinak foglalkozási ágak, és szakmák szerint hivatási rendekbe való, szervezését. Ez az, amit az igén t. miniszter úr — mondjuk részben — a kamarákról szól6; törvényjavaslatnak Ígéretével a Ház elé boázott. ; ;, .-. Kívánjuk a kötelező munkaszolgálat-beve-' zetését, de azonkívül egy átfogó, nemzeti wxtw : ka terv keretébe való illesztését összes munkás- ; szervezeteinknek, amire nein, tudok* mási lehe-; tőséget, mint azt, hogy áz idejétmúlt s a^tóaiC időket.-nem szolgáló szociáldemokrata szerve'-' zeteket le kell állítani,/sürgősén' %1 ;kell^oszlatni, (Taps a szélsÖbaÍolűaon«} : Ha^ nemzet, iletve a muíikásságiszatóátaf le ( kell*
