Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

Az országgyűlés képviselőházáiwk 154. néni tartaná eminensen fontosnak. Természetes, hogy olyan ember, aki keresztény hiten van, nem ellenezheti, sőt csak szívesen láthatja az erkölcsi nevelést a munkásmozgalmon belül is. Amikor tehát én a hitfelekezetek szerinti, széttagozódás ellen szót emelek, távolról sem azt akarom mondani, hogy én az egyházak szerepét a mozgalomból ki akarom kapcsolni. Ellenkezőleg, szívesen látom az egyházakat az állami munkásszervezetek kebelén belül, de nem megfordítva, az állami munkásszervezeteket az egyháziakban. Nagyon kérem a miniszter urat is, méltóztassék ennek a kérdésnek nagy jelentőséget tulajdonítani. Ez a kérdés tényleg nagy nemzeti feladat és én, aki Istenben hívő ember vagyok, magam is nagy jelentőséget tulajdonítok az egyházak munkájának ebben a kérdésben, de kérem, találják meg a módját annak, hogy igenis a munkaerkölcs javítására az egyház nemesítő hatását érvényesítsék az állami munkásmozgalmon belül a nélkül, hogy ez a mozgalom széttagolódnék. T. Képviselőház! Közi Horváth képviselőtársam ugyanott a bizottságban az ipar védelmében rendkívül erős támadást intézett pártunk ellen, amikor egy^ nemrégiben elhangzott nyilatkozatira célozva, élesen kikelt az ellen, hogy bárki parasztállamnak merészelje nevezni a mii országunkat. Ezzel azt akarta dokumentálni és mondotta is, hogy ez merénylet a nemzet érdekei ellen. Ezzel talán mintegy azt akarta elhitetni, hogy aki parasztállamról beszél s azt mondja, hogy mi parasztállam vagyunk, ezzel Iparellenes tendenciát akar hangoztatni. T. Ház! Olyan emberek számára, akik nem akarnak ködöt látni ott, ahol a jó Isten napja ragyog, azt akarom erre mondani, hogy ez a támadás igaztalan és helyt nem áJló. Az ilyen ember nem akarja megérteni azt a különbséget, — mert talán új ideológiai meghatározás van benne — amely a paotasztállam. szó és az agrárállam szó között^van. En igen élesen el tudom határolni a kettőt. A parasztállam szó a termelő emberre, a fajra 'helyezi a fősúlyt, az agrárállam elnevezés pedig a produktumra, a termeivényre. Ha a mi pártunk azt mondja, hogy mi parasztállam vagyunk, akkor ezzel azt akarjuk kidomDorítani, hogy (igenis - átérezzük a parasztságnak azt az óriási Jhivatását, amelyet azáltal tölt be, hogy ő adja az elsőrendű megélhetési cikkeket a nemzetnek, de főképoen azt akarjuk kidomborítani, hogy a parasztság a nemzeti erő ősforrása. A parasztállam elnevezés tehát egyáltalában nem jelenti a produktumaibam csak agrárterményű állam fogalmát. Itt tehát disztingváljunk, mert ez a két fogalom egészen más. Méltóztassanak megengedni, hogy annak bizonyítására, hogy ez mennyire folyik pártunk faii elgondolásából és az egész nemzeti szocialista ideológiából, felolvassam néhány idézetét egy nem kisebb embernek, mint Hitler Adolf kancellár úrnak, akii a nagyipari Németország vezéreképpen a Mlein Kampf-ban is, de másutt is megnyilatkozott erről a kérdésről, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalnn. — Olvassa): »Egészséges paraszti társadalom fenntartásának, mint az egész nemzet fundamentum árnak szükségességét ; nem lebet elég nagyra értékelni. A parasztság megmentése Németország megmentése. Ha a német jövőért harcolok, a német rögért és á német parasztért harcolok^ Az ipar és a kereskedelem visszalépnek egészségtelen vezető állásukból.« Ez á leg* utjóbbi idézet a Mein Kampf-bólvaló." Élképp KÉP VISELŐ HÁZI NAPLÓ VTÎ. ülése 1940 november 18-cm

y : hétfőn. 521 zelhetetlen ugyebár, hogy a nagyipari Németország iparellenes aláfestést akarna adni A 1 parasztállam szónak. Megnyugtatom a t, Kép

r viselőház minden tagját, — hiszen magam is mint mérnök az ipari élethez állok közel — hogy ezt a parasztállam elnevezést, amelyet m-i használunk^ egyetlenegy jóhiszemű ember sent fogja félreérteni és ilyen szempontból félremagyarázni. Közi Horváth t. képviselőtársam ezt tette, noha az imént is tiltakozott ellene. Ó ennek a kérdésnek a felvetésével a mi pártunkat akarta támadni az ipar védelmében é» ezt nemcsak itt tette, hanem értesülésem szerint, népgyűléseken is vezetett már ugyanilyen támadásokat ezen az alapon ellenünk. Ennek nem tulajdonítok nagy fontosságot, de mégis rendkívül meglepett az, Hogy a miniszter úr erre a támadásra következő válaszában megköszönte Közi Horváth képviselőtársam nagy kiállását az ipar mellett. Nem tudom, hogy a miniszter úr akkor tisztában volt-e ennek politikai aláfestésével, de amikor ezt megköszönte, szinte az volt a látszat, hogy a miniszter úr ezt talán igyekszik alátámasztani. (Varga József iparügyi miniszter tagadóan int a fejével.) Nagyon örülök, hogy a miniszter űr megállapítja: erről a politikai tendenciáról nem volt tudomása. Egyébként ebből a beállításból következik azután a többi. így például matematikailag következik belőle az, hogy aki parasztállamról beszél ilyen tendenciával, az lefekszik idegen érdekek előtt, stb. Ilyen gyanúsítások jöhetnek. Én ezek ellen a leghatározottabban tiltakozom, mert nagyon könnyű így beállítani a most szóbanlévő kérdést, hogy tudniilllik az ipart át kell egyszer végre állítani és a német nagyiparral már most meg kell találni a békés megegyezést, hogy amikor áttérünk a hadi gaz dálkodás után a bfékés viszonyokra, akkor a német nagyipar a mi békebeli termelésünk számára minél nagyobb szektort hasítson ki. El kell ismernünk, hogy a német nagyipari termelésnek ebbe beleszólása lesz; ezt Imrédy Béla igen t. képviselőtársunk a bizottságban már nagyon alaposan alá is támasztotta. Amikor tehát mi ezt felhozzuk, akkor igenis tiltakozunk az ellen, hogy ennek bárki ilyen tendenciát tulajdonítson. Nagyon könnyű dolog Pató Pálosán . azt mondani, hogy ráérünk még, olvan^ hazafiság mögé bújva, hogy mi magyar politikát, magyar gazdaságpolitikát csinálunk. Ezt hangoztatják egyesek és azt hiszik, hogy ha e mögé az igen nemesen, sőt talán ősnemesen, vagy törzsökös magyarosan hangzó frázis mögé bújnak, akkor talán a világháború szörnyű repülőbombája nem fogja eltalálni a magyar ipar épületét vagy^ talán abban reménykednek, hogy az vaktöltéses lesz és nem robban'. Mind a külföldi, mind a hazai tekintélyek ennek az átszervező munkának, a békemunkára való áttérésnek megszervezését már komolyan sürgetik. Nem teszek egyebet, mint itt is éppen az Imrédy Béla t. képviselőtársam által hangoztatott érvekre utalok, ami •: kor azt mondom, hogy e munka megkezdésének, véleményem szerint, elérkezett már az ideje; itt egy pillanatnyi várakozási idő sincs, mert a háborús konjunktúrának esetleg hamarosan végeszakadhat. A mi véleményünk az, hogy a magyar ipar szempontjából nincs semmi félnivalónk, mert a magyar ipar eddig is megtermelte a maga kvalitásos termékeit^ amelyekkel sohasem vallott szégyent és amelyekre a jövő Európájának is feltétlenül szüksége van. Állítom és vallom, hogy ha a magyar iparnak, van mondanivalója a világ népei számára, —^ 81