Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-137

Az országgyűlés képviselőházának (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Lehetetlen állapot, hogy a zsidótörvényt titokban, kormánybizottságokon keresztül végrehajtsák és soha semmiféle adatot ne kapjon a törvényhozás arról, hogy ez a végrehajtás esztendőről esztendőre, negyedesztendőről negyedesztendőre, félesztendőről félesztendőre hogyan történik. Erről senki semmit meg nem tud. Ez pedig helytelen a. törvényhozás szempontjából azért, mert ha a törvényhozás törvényt hoz, amelyben különböző dátumokat állít be hosszú esztendőkre, kimondván, hogy ezt a szakaszt végre kell hajtani féléven belül, a másikat egy éven belül, az elbocsátások folytatólagosan ilyen és ilyen időközben történnek, akkor illuzórius a törvényhozás minden hatalma, ha bizonyos idő után nem tud meggyőződni teljesen és tökéletesen arról, hogy megtörtént-e az, amit ő törvényben elrendelt, vagy nem történt meg. Kérdeztem, hajlandó-e a magyar királyi kormány letenni a ±±áz asztalára az összes olyan állami nyugdíjasok jegyzékét, akik zsidó érdeklő rű vállalatoknál helyezkedtek el, függetlenül attól,* hogy ezek az urak miniszteri, államtitkári, magasabb katonai vagy alacsonyabb szolgálati rang és idő alapján élveznek az államtól nyugdíjat. Hajlandó-e a magyar királyi minisztérium letenni a Ház asztalára a zsidó vállalatoknál elhelyezkedett és állami nyugdíjat is élvező törvényhozók, aktív alsó- és felsőházi tagok névjegyzékét. (Ügy van! Ügy van! a, szélsőbaloldalon.) Azért kérem ezt, igen t. Ház, mert felelősségem tudatában kijelentem a következőket: Bethlen István gróf idejében mi hatalmas, nagy, de hiábavaló küzdelmet folytattunk a törvényhozás alsó- és felsőházának a gazdasági érdekekkel való súlyos összekapcsolásai miatt. Ma pedig azt állítom, hogy Bethlen István uralma alatt nem volt olyan földalatti és földfeletti összeköttetés a zsidótőke és a törvényhozás között, mint amilyen ma van. (Ügy van! Ügy van! ~ Taps a szélsőbaloldalon.) Érre vonatkozólag világos adatokat akarunk látni itt a Ház előtt, mert ennek a nemzetnek joga van közelebbit tudni arról, aki feláll a fórumon és kiabál, aki azt mondja, hogy nem lehet szélsőségeskedni, nem lehet hozzányúlni a vállalatokhoz; arról a nemzetnek joga van tudni, melyik vállalatban van bent, a lelkiismeretét szolgálja-e, vagy pedig a vállalatot, amelyikben benne van. (Ügy van! Ügy van! a szélsőhaloldalon.) Azt kérdeztem, hogy vájjon hajlandó-e a magyar királyi kormány a zsidótörvény hatálya alatt álló kormanyfőtanácsosok, kormánytanácsosok és egyéb címeket viselő egyének címeinek sürgős törlésére előterjesztést tenni. Tiszta abszurdum,hogy valaki, aki ma nem teljes jogú állampolgár, mert a zsidótörvény hatálya vonatkozik rá és e mellett, mint magyar királyi kormány főtanácsos, szaladgáljon az országban. (Egy hang a szélsőbalodalon: Vlszszakeri majd a pénzt!) Lehetetlen, hogy a Párisi Kurir megszökött szerkesztője a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet használja és Budapest székesfőváros törvényhatóságának aktív tagja. A nemzet méltóságának megbecsülése lenne, ha a zsidótörvény hatálya alá eső emberektől ezeket a magas címeket elszednék, mert szégyenletes állapot, az, hogy valakit nem tartunk teljes jogú állampolgárnak, ellenben a magyar királyi kormányfőtanácsosi -címmel szaladgáljon jobbra, vagy balra. Azt kérdeztem annak idején, hogy hajKÉPVISELŐHÁZI ÍÍAPLO VII. 137, ülése 1940 október 9-én, szerdán. $ '<• landó-e a magyar királyi kormány a parlamenti nyári szünet teljes felhasználásával egy teljhatalmú vizsgálati joggal felruházott parlamenti bizottságot kiküldeni

: (Felkiáltások a szélsőbalodalon: Ez az!) amely a törvénye» formák közt előterjesztést tesz. (Gruber Lajos: Nyilasokból kell összeállítani!) T. Ház! Végtelenül sajnálom, hogy az igen t, Hóz tagjainak munkaerejét tulajdonképpen teljesen parlagon hevertetik. (Br. Vay Miklós; : Be voltunk vonulva!) Én mindig a Házban voltain, mindig sürgettem a kormánybiztosi intézményt és a parlamenti bizottságok intézményét, mert ez az egyetlen mód, amellyel, azt lehet mondani, azoknak a képviselőknek, akik túlságosan ellenzékieskednek, vagy túlságosan kormány pártiaskodnak — sajnos, j nündkettő körülbelül egyenlő hiba ma — lehetővé tehetjük, hogy dolgozzanak, az ügynek utánanézzenek. Ez a parlamenti aktív bekapcsolása a törvényhozás munkájába. Ezt kértem a nyári szünidőben, mert meggyőződésem, hogy a belpolitikának és a külpolitikának legválságosabb időiben sem állhat meg az a nagy előkészítő munka, amely szükségképpen a magyar nemzet megújhodásához kell, hogy vezessen. Nem igaz az, hogy ha nekünk nagy külpolitikai válságunk van, akkor meg kell álljon mindannak az előkészítése, amit belpolitikailag csinálnunk kell. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalodalon.) Az organizációk, a szervezetek, az értelmi és az akarati organizációk nem függnek olyképpen össze, hogy minden munkának meg kellene állnia azért, mert Erdélyt elfoglaljuk. Azt kérdeztem, hajlandó-e a m. kir. kormány deklarálni, hogy az új zsidótörvény csak faji alapon áll, a vegyesházasság jogának megszüntetésével, az összes kirívó hibák, ellenmondások kiüszöbölésével, a zsidó gazdasági befolyás teljes háttérbe szorításával, . a zsidó mezőgazdasági és egyéb ingatlanok igénybevételével, —- mert én nem tudom, ki találta ki a házbirtok és a mezőgazdasági birtok közötti különbséget a zsidótörvény szempontjából — hajlandó-e az igen t. kormány a magyar népet a zsidó hatalom új titkos, zárt ajtók mögötti érvényesülésétől megmenteni. Nekünk sohasem az volt az álmunk, amikor megindítottuk a harcot a zsidókérdésben, hogy a régi kizsákmányoló kapitalizmusnak zsidó szervezeteibe a díszgojok beüljenek (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) és attól kezdve minden úgy maradjon, ahogyan volt, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mi Magyarország gazdasági életének átalakítását, keresztényesítését, nemzetiesítését és tervszerüsítését akartuk elérni, nem azt, hogy t okos zsidók helyett tudatlan keresztények szedjék fel a munkabér hasznát és a magyar termelés hasznát. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) T, Ház! Azzal fejezem be, hogy amikor Amerikában meghozták a szesztilalmi törvényt, de utóbb belátták Amerikában, hogy ez rossz dolog és vissza akarták állítani a szeszivás szabadságát, akkor a bootlegerek, a szeszcsempészek milliós összegeket áldoztak azért, hogy megakadályozzák a szesztilalmi törvény eltörlését. Nem akarom, hogy a zsidókérdésben ezek a magyarországi bootlegerek, akik beültek a zsidó igazgatósági tagságokba, azt mondják: mast már minden meg van oldva, én a kétezer pengőmet havonta zsebrevágom, nincs többé zsidókérdés MagyarorszáI gon. {Derültség, és taps a szélsőbaloldalon.) Ejçt 10