Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

Az országgyűlés képviselőhazmiak 15 If. Igen fontos feladatai vannak ezzel kapcso­latban az ipari kormányzatnak. Í'.JSŰS ipar létalapja a szén. A szénszükségle­tet tehát mindenkép biztosítani kell. Méltóz­tassék megengedni, hogy egy statisztikai adat­tal támasszam ezt alá. Magyarországon 1938­ban összesen termeltünk 93-6 millió métermá­zsa szenet, 19 millió métermázsát hoztunk be, ami összesen 95-5 millió métermázsát jelent. Két és félmillió métermázsát a Szlovákiából kötött fakompenzációs export kötött le, úgy­hogy a belföldi fogyasztás számára 1938-ban 93 millió métermázsa szén állt rendelkezésre. Ez annyit jelent, hogy egy lakosra esett 103 mázsa szén. Ezzel szemben 1941-ben a várható termelés a következőkép fokozódik fel. 118 mil­lió mázsa szén lesz a termelés, a behozatalra 7*7 millió mázsa esik, Erdélyben kitermelődik kétmillió mázsa, ami összesen 127'7 millió má­zsa szenet jelent. Ha most ebből levonjuk a ki­vitelre kerülő 1-3 millió mázsát, akkor marad a belföldi fogyasztásra 126 millió mázsa szén, ami egy lakosra jelent 93 mázsa szenet. Ha most összehasonlítjuk az iparilag fejlettebb államok szénfogyasztásával ezeket a számokat, akkor arra az eredményre jutunk, hogy Né­metországban ugyanakkor a 93 mázsával szemben egy főre esik 28-7 mázsa, Angliában pedig 512 mázsa, ami nyilvánvalóan ezen or­szágok iparának erősebb fejlettségére mutat -egyrészt, másrészt pedig az ott helyben talál­ható nyersanyag kincsekre. Ezzel szemben áll azonban az az Örendetes esemény, hogy fá­ban gyarapodtunk, amennyiben a trianoni Magyarországon volt 1-9 millió hold erdő, ez­zel szemben a mostani Magyarország erdő­birtoka 6*1 millió hold, tehát közel a három­szorosára emelkedett az erdőterület. Ugyanez a helyzet a nyersaeél termelés­ben is. A trianoni Magyarország termelt 1938-ban 6-47 millió mázsát, behoztunk 40.000 mázsát, összesen tehát rendelkezésre állt 6,510.000 mázsa, ezzel szemben a kivitelünk 1,600.000 mázsa volt, összesen tehát a belföldi fogyasztásra esett 4,910.000 mázsa, ami annyit jelent, hogy egy lakosra esik 54*5 mázsa. 1941-ben, ez fokozódik olyan módon, hogy a ter­melés 7-4 millió mázsa, a behozatal 006 millió mázsa, Erdélyben termelünk 001 millió mázsát, összesen tehát 7-47 millió mázsát, kivitelre ke­rül -. 0*7 millió mázsa, belfogyasztásra marad tehát 6,770.000 mázsa, ami annyit jelent, hogy egy lakosra esik Magyarországon 50*1 mázsa, Németországban ezzel szemben 252 mázsa, Ang­liában pedig 280 mázsa. Mélyen t. Uraim! A szén és a nyersvas biztosítása tehát lehetővé teszi, hogy az ipar, a mezőgazdaság minden tekintetben elkerülje azokat a zökkenőket, amelyek a termelés lé­nyeges lecsökkenéséhez vezethetnének. A másik nagyon fontos dolog azonban az ásványolajtermelés biztosítása. (Ügy van! a jobboldalon) A jó Isten különös kegyelme folytán a lispei olajinezők termelése mindin­kább fokozható, úgyhogy hamarosan el fogunk tudni .jutni odáig, hogy ezen a téren autarch ok leszünk. Különösen szerencse még az, hogy a lispei ásványolaj kémiai összetétele olyan, hogy kenőanyagszükségletünknek integráns részét is el tudjuk látni. , T. Ház! Az arany termelés az újabb ese­mények folytán szinten számottevő. Eddig a Nemzeti Bank 5700 pengőt fizetett egy kiló aranyért és ugyanakkor Erdélyben és Romá­niában 10—14.000 pengőt fizettek érte. Nyilván­való, hogy ennek.a két számnak össze kell ér­nie, hogy egyrészt a termelés rentábilis légyen,; illése 1 HO november 18^an> fíétfoh: -483 másrészt pedig ezek az indokolatlan árak le­töressenek. A földgázkutatásnak rendkívül nagy je­lentősége van. A földgáz az a természeti kincs, amelyet bár az elmúlt időkben .." bekövetkezett események következtében a Mezőségen teljesen elvesztettünk, olyan értelemben, hogy nem ke­rültek hozzánk azok a földgázkutak, amelyeket 22 évvel ezelőtt a magyar alkotózseni feltárt. (Malasits Géza: Kellett Göringnek!), most azonban Örülhetünk annak, hogy az a garni­túra, amely 22 évvel ezelőtt rendelkezésünkre állott és amelyi ezt a munkát elkezdte, úgyszól­ván, teljesen beállítható most is a munkába és a mi jelenlegi határainkon belül eső területe­ken is vannak olyan bizható jelenségek, hogy mi ezeket a kutatásokat folytathatjuk és ezek a kutatások eredményhez fognak bennünket juttatni. Ezeknek a kutatásoknak előmozdítá­sára az iparügyi kormányzatnak mindent ej kell követnie és el is fog követni mindent ab­ban az irányban, hogy a pénzügyi kormány­zattól erre a célra a megfelelő fedezetet meg­szerezhesse. T. Ház! A múltban, sok-sok ezer évvel eze­lőtt egyes anyagok rányomták bélyegüket az akkori korszakra. Ismerünk kőkorszakot, réz­korszakot, vaskorszakot, bronzkorszakot. Á mai időkben egy ilyen új korszak jegye vilá­gít Magyarország felett és ez az új korszak az aluminiumkorszak. Általában azt mondják, hogy hazánk természeti kincsekben szegény, angol, német és magyar tudósok becslései és megállapításai szerint azonban az alumínium­ban Magyarország vezet, mert a világ bauxit kincsének körülbelül negyedrésze a mostani magyar határokon belül található meg. Nyilvánvaló, hogy mind a bauxitterme­lés, mind a bauxitnak timfölddé és alumí­niummá való nemesítése a magyar iparügyi kormánynak legfontosabb feladata kell, hogy legyen. (Ügy van! a jolb- és a balodálon.) Mangánércben, antimonércben és nyers­vasércben is erősen gyarapodtajk, természeti kincseink, úgyhogy természetes, hogy ezeknek kiaknázására is mindenképpen törekednünk kell. T. Ház! Van egy ország, egy egészen nagy terület, egy új Magyarország, amely iránt eddig a nagyközönség kevés fogékonyságot mutatott. Ez az új, meg nem hódított Magyar­ország nem az, amely még határainkon kívül esik és amelyben bizva bizunk, hogy vissza fog térni hozzánk (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon), mert hiszen Isten malmai lassan, de annál biztosabban őrölnek és a történelem vaslogikája soha nem csorbulhat ki. Nekünk azonban nemcsak várnunk kell az eljövendő­ket, hanem meg is kell hódítanunk azt^ a Ma­gyarországot, amely most rendelkezésünkre áll és ezt a meghódítandó Magyarországot a magyar föld méhében rejlő kincsek kepeziis. (Ügy van! jobbfelől.) Iparügyi kormányzatunk éppen az előbb elmondottak alapján Csepelen az aluminiumgyár termelését 2000 tonnáról 3000 tonnára bővítette, s új aluminiumgyár at léte-­sített Felsőgallán 1000 tonna termeléssel, Aj­kán pedig a Magyar Bauxitbánya Rt. kíván újabb gyárat létesíteni, ahol a tudomásomra jutott tervek szerint 20.000 tonna timföldet és 10.000 tonna alumíniumot óhajtanak gyár­tani. T. Ház! Az iparügyi kormányzatnak még egy rendkívül nagy és rendkívül logikus nyersanyagforrás áll rendelkezésre és. ez a mezőgazdaság. Az az előkelő szerep, amelyet 76*

Next

/
Oldalképek
Tartalom