Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

482 Az országgyűlés képviselőházának lő lét, hanem különösen még magának a mezőgazaasagnak erueKebeű is.« it". u.azi Amiüor ezeitet a száz év előtti szavakac mezein, íeinivoiu a iigyeuuiet arra, nugy IViagyarurozagon a loidmiveies mellett aa ipar az a nagyon lontas tárca, {ügy van! joöoreloi.) anieay néiKul a mai ídoK naiadottabb azeileiueoen előretörést, előrejutást nein tudunk eiei*m. (ilajniss Ferenc: iNem a tárca, hanem az ipar a íontosí) JW agyon neiyesen uieituz,tátott Kijavítani. — Isiéin ónajtOK: itt ipartörténeti előadást tartani, mégis hivatkozom az Essener , JN[,aJicna4,z£jtu^g-;Daűi .a. napokban megjelent. ci^emÉe,. anteiyben. hangsuiyoztám azt, nogy igenis magyar ipar voit a múltban; az ArpadoK aiatt es az Anjouk alatt a magyar iparnak Kiváló neve, kiváló hire volt és a magyar ipar megbecsülést szerzett az egész világon a magyar iparostársadáiomnak. A mohácsi, vészt üóvetö politikai ciklonok elszakító tUik a magyarságot az ipartól, egeszén rombadöntötték az ipart és odáig fejlesztették a dolgot, hogy a XIX. századoan már úgyszólván teijesen és kizárólag agrárjellegű voit az országnak. Voliaü mezőgazdasági produktumaink bőven és mégsem tudtunk eredményt elérni, mert a legkisebb ipari .termeket is küllőidről kellett behoznunk. Az eltolódás azonban az ipar javára a XlX*, század óta erőseob tempóban toiyt, úgyhogy 192u-0än az akkori népszámlálás adatai szerint á 7,99U.0ÜÜ lélekre 4,454.000 őstermeléssel foglalkozó jutott, tehát az ország lakosságának 57-7 %-a, ezzel szemben az ipar l,524.UUu embert foglalkoztatott, a bányászatnoz pedig 117.1)00 lélek tartozott, ami 19.1, illetőleg l'bfo-űt, tehát összesen 20-6%-át jelentette m ország népességének. Ez az iparosodás tovább folytatódott, — amit az 1930. évi statisztikai adatokból látunk, amikor a 8,688.000 lakosra 4-5 millió őstermeléssel foglalkozó jutott, tehát 51-8%-ra csökkent az őstermeléssel foglalkozók száma, viszont az ipari eltartottaK száma 1,883.000 főre rúgott, a bányászat pedig 115.000 embert foglalkoztatott, tehát az iparra és a bányászatra 23% jutott. Megjegyzem, hogy az újabb területgyarapodásokkal némileg a földinívelés javára tolódott el ez az arány, ez az eltolódás azonban nem tett ki többet körülbelül 1-5%-nál. E tekintetben azonban még csak becslések állnak rendelkezésünkre. Ha a 2 milliárd 84 millió pengős költségvetést nézzük, akkor azt látjuk, hogy az iparügyi tárcára jut 15,068.U0O pengő, ami az egész költségvetésnek 0*72%-át jelenti. Ezzel szemben áll a földiái velésre eső 53 millió pengős kiadás, ami 2-5%-nak felel meg. > A részletes tárgyalásnál tételenkint rendkívül behatóan megvitattuk a tárca egyes címeit. Méltóztassanak megengedni, hogy éppen ezért csak egészen fővonalakban ismertessem az adatokat. 1941-ben az iparügyi tárca kiadásai 15,068.000 pengőt tesznek ki, ami az 1939/40. években felvett egy évre esett 13,210.000 pengővel szemben 1,800.000 pengős növekedést jelunt. Ebből személyi kiadásokra esik 2,804.000 pengő, szemben az előző évi 2,454.000 pengővei. A személyi kiadási többlet tehát 347.000 pengő, amit egyrészt a 68 főnyi személyzetszaporodás indokol, másrészt pedig az időközben hatályon kívül helyezett fizetéskorlátozási rendeletek. A dologi kiadások a jelenlegi költségvetésben 12,200.000 pengőt tesznek ki, szemben a múlt évi 10,763.000 pengővel; tehát itt is 1,470.000 pengővel többet állítottunk be a költségvetésbe. A "bevétel ezj;el szemben ugyancsak emelkedett, . ülése 1940 november 18-án, hétfőn. mert a 9,600.000 pengős idei bevétellel szemben a múlt évre 7,758.0ti0 pengő esik, ami tehát l,8*4.iM)-es tob bietet tesz Ki. Ugyanez a helyzet az állami üzemeknél is. A magyar vas- és acélárugyáraknál az idén 76.M)U000 pengő esik a múlt évi 66,121.000 pengővel szemben, a kőszénbányászatnái pedig 4,060.000 pengő a múlt évi 4,316.000 pengővei szemben. Az állami üzemeknél tehát az idén 80,9*3.000 pengő esik a múlt évi 70 millióval szemben. A bevételeknél a Mávag. bevétele 82,279.000 pengő volt, ebből felesleg mutatkozik 7,896.000 péage. Ha ebből a. felesleg. bői a nyugdíjjáradékokát levonjuk L 5.396.000 pengő értékben, akkor marad feleslegként 2,500.000 pengő, amelyet hasznos beruházásokra fordított a tárca. A nagyiparnál a bevétel 7,825.000 pengő. Ebből 1 millió pengő felesleg volt, amelyből a beruházásokra,• eső 135.000 pengőt levonva* tiszta feleslegként 635.00C pengő marad. T. Ház! Látjuk, hogy körülöttünk lángban áll az egész világ. Minden pórusunkkal érezzük az új Európa eljövetelét és ennek az új Európának eljövetele mireánk különböző feladatokat ró. Az új Európában lépésről-lépésre látjuk azt, amint hazánk területi nagysága és régi dicsősége egyre jobban teljesedik ki, azonban ipari vonatkozásokban egyrészt ez a kiterjedés, másrészt ez az új európai szellem, Európának az új szellemben való átszabása különböző ipari problémkának a megoldását teszi kötelezővé. A hadiiparra való felkészülődés és a háború következtében, annak ellenére, hogy mi most háborúban nem vagyunk, mégis a háború során elsüly esz tett hét és félmillió bruttó regisztertonna elvesztése következtében nyersanyagellátásunkban olyan különböző problémák álltak elő, amelyeket nekünk feltétlenül le kellett küzdenünk és pedig le kellett küzdenünk olymódon, hogy megfelelő tervgazdálkodással operáljunk. A háború befejezése után azt az ipari konjunktúrát, amelyet egyrészt az Ötéves beruházási terv, másrészt pedig a hadiipar fokozása léptetett életbe, feltétlenül bizonyos hadiipari dekonjunktúra fogja követni, tehát már most elő kell készülnünk arra az időre, hogy az iparosj társadalmunk és az iparral foglalkozó munIkásság ne maradjon munkanélkül, hanem megfelelő és idejében való átállításról gondoskodjunk az iparban (Helyeslés.) Külön veszem azt a szervezetet, amely a i nyersanyaggazdálkodással foglalkozik. Ez a ! szervezet az ipari anyaggazdálkodási szervezet, ; amely 19 szakbizottságból áll. Ezeknek elnökei j képezik a központi bizottságot és ez a központi bizottság az, amelynek ezzel az anyag! gazdálkodással kell foglalkoznia. Ez a 19 bij zottság adódik a vas, acél, fém, a szón, az ás! ványoíaj, az olaj, zsiradék, bőr, gumi, fa, papi; ros, textil, építő, cukor, konzerv, gyógyszer és ! vegyészeti iparból. Ez a bizottság zár alá vett 446 anyagot, nyilvántartott készleteket 554 anyagból, tehát összesen ezer azoknak az anya-, gokiiak a száma, amelyeket ilymódon kényszergazdálkodás alá vontak. Kétségtelen, hogy ezt a szervezetet akkor kellett létrehozni, amikor ezeknek az anyagoknak szűkében vagyunk, tehát ez bizonyos lemondást követel meg mindenegyes embertől, sőt áldozatokat, azonban a helyzet az, hogy az ipari kormányzatnak az elsőrendű és eminens célja, hogy mindenütt az igazságosságnak megfelelően és a lehetőségek szerint megfelelően és egyenletesen alimentálja az ipart.