Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-137
Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 19 W október 9-én, szerdán. 35 kereskedők véleménye is ismeretes legyen előttem. Budapest, 1940. évi július hó ö-án. Varga s. k.« iKinok: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-ö a választ tudomásul venni'? (igen!) A ±iaz a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Budinszky .László képviselő urnák. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Válasz Budinszky .László országgyűlési képviselő úrnak a közmunkaváltság megszüntetése tárgyában beaüott interpellációjára. A képviselő úr aziránt intézett kérdést a miniszterelnök úrnoz és nozzam, nogy najiandok vagyunk-e a kozmunkavaltsagot megszüntetni. Hi kérdésben a miniszterelnök úr es a belügyminiszter ur neveben is a következőket válaszolom: A közmunkaváltság az utak fenntartási költségeineK íeüezesere szolgál. Az interpelláció tulajdonkeppen a kereä&edeiem- ós közlekedésügyi miniszter úr Ügykörét érinti. Az 1890 : 1. te. rendelkezése szerint a közmunka, illetőleg annak a váltsága a községi utak fenntartására szolgait. Minthogy azonban a községi utak nagy része a törvényhatóságok kezelesébe véteieit át, az 1920 : A.A Vll. te. ö. §-a ugy rendelkezett, nogy a közmunkabevételt a turvenynatósag ós a község között meg kell osztani. A megosztási kulcsot a törvényhatóság javaslata alapján a kereskedelem- es közlekedésügyi miniszter úr állapítja meg, aki törvényhatóságonként külon-küiön bírálja el azt, hogy a közmunka-bevételből mennyi illeti a törvényhatóságot és mennyi a községet. Ezek szerint a közmunka az ország gazdasági fejlődése szempontjából nagyfontosságú törvényhatósági és községi utak karbantartását és úthálózatuk fejlesztését hivatott előmozdítani.. Nyilvánvaló tehát, hogy a közmunkaváliságból származó bevételt a törvényhatósági útalapok és községek nem nélkülözhetik, illetőleg annak megszüntetése esetén a törvényhatósági és községi utakat egységes kezelésbe vonva, az előálló hiányt aa útadó kulcsának felemelésével kellene ellensúlyozni. Mindaddig tehát, amíg a közutak jelenlegi kezelési rendszere fennáll, a közmunkaváítság megszüntetése a törvényhatóságokra és községekre rótt útügyi feladatok végrehajtáfsát veszélyeztetné, éppen ezért annak megszüntetéséhez ezidőszerint nem állana módomban hozzájárulni. A közmunka kérdése egyik részletét jelenti azonban az önkormányzati adóztatásnak, amelyek rendezését — amint azt a t. Háznak már bejelentettem — a kormány programjába vette. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. Remény i-Sehneller Lajos s. k. m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem! (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr^ válasza ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyzóV (olvassa): . »Válasz ifj. Tatár Imre országgyűlési képviselő úrnak a földreform eljárás során juttatottak részere az 1929. évet megelőző időben kiegyenlített vételárak és a mai megváltási árak között mutatkozó túlfizetések visszatérítése tárgyában előterjesztett interpellációjára. Az interpelláló képviselő úr azt kérdezte, hogy van-e mód olyan rendelkezés kiadására, ameíynek alapján a földbirtokrendezés során földhözjutottak közül azok, akik a juttatott ingatlanok árát az 1929. évet megelőző időben már kifizették, az akkori és mai megváltási árak között mutatkozó többletet visszakaphassák. Evvel a kívánsággal kapcsolatban a földmívelésügyi miniszter úrral egyetértően és az Ö nevében is rámutatok arra, nogy az 1929. évet megelőző, időben az Országos Földbirtokrendező .bíróság által megváltott ingatlanokból juttatottak részéről fizetendő ellenértéket és a íizetés módozatait a megváltást szenvedők és a juttatottak meghallgatása után a bíróság ítélettel állapította meg, s a juttatottak közvetlenül az ingatlan volt tulajdonosának voltak kötelesek fizetéseket teljesíteni. A földbirtokrenüezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló li>28 : XXiI. törvénycikk szabályozta azt a kérdést, hogy a földhözjutottak egyenlő fizetési leitételek mellett hosszabb időn át törieszthessék tartozásaikat, s a megváltást szenvedők a fodhözjutottakkal közvetlen jogviszonyban ne legyenek, hanem a megváltást szenvedők követeléseit az áUam elégítse ki és a juttatottak az államnak fizessenek. Ennek a törvénynek a végrehajtása tárgyában kiadott összes rendelkezések hatálya 1929. évi január hó 1-től kezdődőleg állapíttatott meg, s az újabb megváltási árak alkalmazása és a fizetés módozatainak újabb megállapítása csak azokra az ingatlanokra vonatkozott, amelyek árát a juttatottak az 1929. évet megelőző időben még nem egyenlítették ki. Az ilyen rendelkezés természetes is volt, mert arra nem lehetett kötelezni egyetlen megváltást szenvedőt sem, hogy az akkori törvényes^ rendelkezéseknek teljesen megfelelően megállapított és általuk már felvett megváltási árat vagy annak bizonyos részét adják vissza a juttatottaknak, mert ez a közöttük létesült és bírói úton is megerősített megállapodások felborítását jelentette volna. Ez volt az oka a 2000/1937. M. E. számú rendelet 3. §-ába felvett annak a rendelkezésnek, amely szerint, ha a földhöz jutott által a megváltást szenvedőnek a közvetlen jogviszony megszűnéséig teljesített fizetések a mérsékelt megváltási árat meghaladják, a többletet a földhözjutott a megváltást szenvedőtől nem követelheti vissza. Semmiféle mód és lehetőséi nincs most sem arra. hog:y a kormány a megváltást szenvedőket rendelettel kötelezhesse, hogy a köztük és a juttatottak között akár egyességileg, akár bírói ítélettel megerősített megállapodás alapján még a közvetlen jogviszony idejében és sokkal kedvezőbb gazdasági viszonyok között teljesített szolgáltatásokból visszafizetéseket teljesítsenek. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. Dr. Reményi-Schneller Lajos s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Matolcsv Mátyás képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a választ felolvasni.
