Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-152

Í08 Az országgyűlés képviselőházánűk 152. megbecsülje a keresztény magyar Baross Szövetségnek a működését. De a kereskedelem átállításával kapcsolatban még egy dologról meg kell emlékeznem, Helytelenítem ,és elítélem, mégpedig nem kicsinyes egyéni szemszögből nézve, hanem a keresztény magyar kereskedelem jövőjének önzetlen féltésétől indíttatva, azt, hogy egyesek csak egy egész életpálya megfutasa után jönnek rá arra, hogy ők tulajdonképpen pályát tévesztettek, hogy nekik a kereskedelmi pályán kellett volna elhelyezkedniük, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert bennük olyan nagy kereskedelmi talentum van, — mélyen elrejtve — hogy nekik nincs is szükségük inasévekre, tanul óévekre, hanem egyszerre, egyenesen az elnöki és vezérigazgatói funkciók betöltése várhat csak rájuk. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Az ejtőernyősök!) Ismétlem, amennyire ezt elítélem, ugyanúgy kárhoztatnom kell azt a már-már sajnos, szokássá váló jelenséget, hogy; ha sikerül szakembereknek egy-egy idegenfajtájú vezető férfit a kereskedelem terén kiemelniök a helyéről és pozícióját «lfoglalniok, akkor az ilyeneket sorozatos táKiadásokban részesítik. Hangsúlyozom, szakomberekről beszélek. Ezáltal azt érjük el, hogy olyan szakférfiak, akik igenis hivatva lenneíiek átvenni a vezetést a magyar keresztény kereskedelemben, vonakodnak ettől, mert nem akarják személyüket felesleges meghurcoltatásoknak kitenni. (Ilovszky János: Igaz!) Mélyen t. Képviselőház! így a sokat emlegetett és sokat sürgetett őrségváltásból sohasem lesz semmi. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) E helyről is legyen szabad kérnem a kereskedelemügyi miniszter urat, szíveskedjék a jövőben is mindent elkövetni a keresztény magyar kereskedelem naggyá és erőssé fejlesztése érdekében. Ezt a nagy célt szolgálja •-- csak" odavetőleg említem például, de nagyon fontos; — a tőkeszegény kiskereskedelemnek hitellel, áruval való ellátása, amiről jól tudjuk, hogy a miniszter úrnak is szívügye. Volna azonban még egy kérésem a kormányzathoz. Igen helyes volt az önállósítása Alapnak a létesítése, a megalkotása. Mégis úgy érzem, hogy a kereskedelemügyi és iparügyi miniszter úr hivatott arra, hogy irányt szabjon, hol és milyen iparágakat kell a kereskedelem terén az Alap által nyújtott hitelekkel alátámasztani, fejleszteni. Éppen ezért szükségesnek tartanám, hogy nem csupán az egyes kérelmek elbírálása, hanem az egész hivatal, az Önállósítás! Alap működésének legfelső irányítása is a kereskedelemügyi, illetőleg iparügyi miniszter úr kezébe legyen letéve, (Helyeslés jobbfelől.) T. Ház! Mint már említettem, a Külkereskedelmi Hivatal költségvetése elsőízben szerepel a kereskedelemügyi tárca költségvetésében. E hivatal munkaköre, s az ezzel kapcsolatos pénzkezelés is annyira megnövekedett, hogy a hatályos ellenőrzés és felügyielet végett szükségesnek látta a kormányzat a költségvetés keretébe való beillesztését. Egyidejűleg a hivatal ügybeosztását is, átszervezték s a bevételek és kiadások ellenőrzését az állami számvevőség látja el. Ennek folytán a pénzkezelés, az utalványozás az állami számviteli törvényeknek megfelelően fog történni, az eljárási díjakat pedig az érdekelt kereskedelemügyi, földmívelésügyi, iparügyi és pénzügyminiszter urak együttesen állapítják meg. A Külkereskedelmi Hivatalt, amelynek eddig főfeladata az áruk elhelyezése és az árviszonyok szempontjából a külföldi piacok megfigyelése, általában a külkereskedelem' irányítása volt, a kerèskedelemülése 19hÖ november l^-én, csütörtökön, ügyi miniszter úr lényegesen át akarja formálni, mert a külkereskedelem mellett a belkereskedelem irányítását is erre a hivatalra kívánja ruházni. A Külkereskedelmi Hivatal tehát a jövőben nemcsak külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozik, hanem a hatásköre kibővül, felöleli az összes belkereskedelmi kérdéseket is. Az egész országban mélyreható kül- és belkereskedelmi reformok következnek, amelyek a kötött gazdálkodás mellett előbbutóbb úgyis szükségesekké válnak. A miniszter tir a bel- és a külkereskedelmi politika irányítását egy kézbe kívánja összevonni. De ezenfelül még egy igen fontos kérdés is megoldást fog nyerni. Ugyanis az összes

1 gazdasági minisztériumoknak a vidéken helyi szerveik vannak, amelyeknek segítségével az illető tárca rendelkezéseit végrehajtják s a közvetlen összeköttetést tartják és biztosítják az érdekeltek és a minisztérium között. Például a pénzügyminisztériumnak a pénzügyigazgatóságok, a földművelésügyi minisztériumnak a gazdasági felügyelőségek, az ipar ügyi minisztériumnak az iparfelügyélőségek a helyi szervei, esupán a kereskedelemügyi minisztériumnak nincsenek a vidéken megfelelő szervei. Ilyen szervek létesítése, a kereskedelmi felügyelőségek felállítása tehát rendkívül fontos volna, mert ezek egyben segítségére lehetnének az árkormánybiztosi hivatalnak is, amely szintén nélkülözi a rendszeresen megszervezett vidéki helyi szerveket. Láthatjuk tehát, hogy milyen hatalmas lépésekkel haladunk a jól megszervezett irányított gazdaság felé. T. Ház! Megemlítem még a költségvetésünkben szereplő Központi Mértékügyi Intézetet, amely az 1907 : V. te. értelmében a mértékügynek az egész ország területére kiterjedő műszaki vezetését látja el. Ennek > vezetése alatt az országban 21 mértékhitelesítő hivatal működik. .Eunek az intézetnek a forgalma az utóbbi időben jelentősen emelkedett, ennekfolytán a kiadásait is emelni kellett, Itt csak arra mutatok rá, hogy maga a villamososztály évente 130.000 árammérő órát hitelesít. Ez a hivatal azok közé a hivatalok közé, tartozik, amelyekről a rohanó életben, legtöbbször t megf eledhezünk. Ezekről a hivatalokról beszélünk a legkevesebbet. Legfeljebb akkor beszélünk rólunk, ha valahol a nagy munka közepette nem teljesítenék száz százalékig feladatukat. Eészünkről tehát a legnagyobb elismerés, ha minél kevesebbet beszélünk róluk és ha beszélünk is, lehetőleg szakemberek szóljanak hozzá a dolgokhoz. T. Ház! Áttérek a kereskedelemügyi tárca másik fő feladatára, a korszerű közlekedés kiépítésének tárgyalására. Komoly kereskedelem modern közlekedés és hírszolgálat nélkül ma már el sem képzelhető. A gazdasági élet vér keringésének a közlekedés és a hírszolgálat a legfontosabb tényezője. (Ügy van! jobbfelől.) A közlekedés feladata az árukat a termelőktől a fogyasztókhoz lehetőleg gyorsan és olcsón szállítani, továbbá a személyforgalmat ellátni. E feladatok sokfélesége a legkülönbözőbb igényeket támasztja a közlekedéssel szemben, de kél legfontosabb, döntő érv • arra nézve, hogy, mit, merre és milyen közlekedési berendezés igénybevételével szállítsunk, mindenkor a gyorsaság és az olcsóság kérdése. Egy romlandó áru szállításánál például a gyors szállítást és a legrövidebb utat kell, választanunk jóllehet ez a legtöbbször drágább és esetles: találnánk olcsóbb ' megoldást is.' EzzeT szemben.