Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-152

Äz országgyűlés képviselőházának 152. viszont a kevésbbé kényes és tömegszállításra alkalms cikkek szállításánál mindenesetre a lassúbb, de olcsóbb szállítást fogjuk igénybe venni. Vannak még ma is olyan közlekedési berendezések, amelyek a teheráruszállításnál még jelentős szerepet töltenek be, például a tengerek mentén, partmenti szállításnál a kisebb vitorláshajók, de ezek személyszállításnál tekintettel a nagy lassúságukra, már egyáltalán nem jöhetnek számításba. Áll ez fordítva is, például a repülőgépre, amely személyszállításnál igen jól beválik és nagy hasznát veszszük, de viszont tömegcikkek szállításánál, legalább is egyelőre, nem rentábilis. Ezekből a példákból is világosan kitűnik» bogy teljesen helytelen közlekedési politika lenne akármelyik közlekedési üzeműek a többiek kárára való favorizálása és ugyanakkor más közlekedési ágaknak elhanyagolása. ï)e hiba volna megtűrni az egyes üzemek közt a nemes versengést túlhaladó káros konkurrenciát is. Minden közlekedésnek megvan a maga speciális előnye. Egyik a másikat kiegészíti, hiányait pótolja, hátrányait csökkenti. Csakis az lebet tehát a helyesen irányított közlekedési politika, ba minden egyes közlekedési üzemet ott és arra a célra használjuk fel, ahol speciális előnyeivel a kereskedelem különös igényeit a legmegfelelőbben, a legrentábilisabban tudja szolgálni. Ebből következik, hogy a jó közlekedés előfeltétele az üzemek között ennek az -összhangnak, az egymást kiegészítő szervezettségnek a biztosítása. Békét kell tehát teremteni a közlekedésügyi üzemek versenyében, hogy biztosítsák a tervszerű, racionális együttműködést és ennek feltétlen jótékony hatását a kereskedelemre és a közgazdaságra. ÉszakAs Köizép-Európa Kelettel lebonyolítandó és napjainkban jelentőségében oly nagyot emelkedő kereskedelmének legrövidebb útvonala hazánkon vezet keresztül Nem szabad ezt a természetadta előnyt kihasználatlanul hagynunk. Ha nem tudunk korszerű közlekedési lehetőségekről gondoskodni, akkor ez a kereskedelem más, kedvezőbb útirányt fog keresni és mi egy nagy kereskedelmi lehetőséget fogunk eldobni magunktól. Mert igenis, t. Ház. nem egy lehetőségről van szó; szó van itt a légiforgalomról, az autóstrádákról és a vas utakról éppen úgy, mint a jelentőségében oly nagyot emelkedett dunai és dunai-tengeri hajózásról egyaránt. Az újonnan kialakuló és gazdaságilag együttműködő Euróoában az egyes államok részvétele a közös munkában és ezzel együtt a munkaeredmények elérésében nagyrészt attól fog függni, hogy az illető államnak, milyen lesz a gazdasági felkészültsége. Nem vitás, hogy ebben az együttműködésben igen jelentéktelen szerep jut a szükséges modern közlekedési berendezéssel nem rendelkező államoknak. Egyrészt a közlekedés műszaki fejlesztése, másrészt a közlekedésnek az irányított gazdálkodás követelményeinek megfelelő átszervezése múlhatatlanul sürgős feladat, mert kétségtelen, ho^y az új Európa gazdasági élete nem a gazdasági erők szabad játékán fog felépülni, hanem az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben lesz központilag irányítva. (HomOimay Tivadar: Igaza van!) Közlekedésünknek két fofeladatot kell megoldania: a külföldi tranzitóforgalmat és e mellett a hazai kereskedelem kiszolgálását és a '.világkereskedelembe való bekapcsolását. E kettős feladat helyes megoldása megköveteli, hogy a fo közlekedési vonalak korszerű fejlesztése mellett az ország kisebb, űgyneveKÉPVISELOHAZI NAPLÓ VII. ülése IHO november lJ>-én, csütörtökön. 409 zett gyüjtővonalai se legyenek elhanyagolva. A kettő között a megfelelő arány betartása, meghatározása a kereskedelemügyi miniszter űr bölcs megítélésére van bízva f^zándékosau nem beszéltem eddig a közlekedés ügy harmadik, de jelentőségében éppen nem utolsó szerepéről, a honvédelmi célok szolgálatáról. Feleslegesnek iartom kiemelni, hogy a közlekedés elsősorban a nemzeti lét céljait szolgálja (Ügy van! jobbfelől.) és a benne fekvő tőke a nemzeti, sőt a közvagyon integráns része, amely a honvédelmi érdekek irányító befolyása alatt áll. Köztudomású, hogy a közlekedés milyen fontos szerepet tölt be a háborúban. Elég itt hivatkoznom a lengyel közlekedés nagy fogyatékosságára, amellyel szemben rá kell mutatnom a német sikerek egyik legnagyobb pillérére: a korszerűen felszerelt, mintaszerűen megszervezett közlekedésre é* utánpótlásra T. Ház! Miként említettem, a dunai víziút igen sokat nyert fontosságában, mert a Duna ~ Majna—Bajna-esatornahálózat összeköti a Fekete-tengert a Dunán keresztül az Eszaki-tengerrel, viszont a Duna—Odera-csatorna ÉszakEurópát hozza a Kelettel 'közvetlen víziúton kapcsolatba. Ez a most dúló nagy háborúban talán Németország fő forgalmi útja. A Duna szállítási kapacitása, ha figyelembe veszem a téli fagy okozta kényszerszünetet, évente 7 millió tonnára becsülhető a mai hajótérfogat mellett, ami pedig 12.000 negyven vagonból álló tehervonatot pótol. Itt a számok tényleg beszélnek, ezért tehát csak örömmel állapíthatom meg, hogy kormányzatunk is milyen nagy fontosságot tulajdonít a dunai víziútnak. örömmel hallottuk a bizottsági ülésen Varga miniszter úr válaszát, amelyet Laky képviselő úrnak a dunai hajópark fejlesztése érdekében elhangzott felszólalására adott és amelyben a hajóépítés fokozását helyezte kilátásba. (Helyeslés.) Szervesen kapcsolódik a dunai forgalomba a nemzeti szabadkikötő működése, amelynek fejlődésére és fontosságára nézve elég megemr lítenem azt, hogy az elmúlt évben a szabadki,kötő forgalma kereken 10 millió métermázsára emelkedett. Ez a kikötő jelentőségében csak növekedhetik, ezért igen íhelyesnek tartom, hogy fejlesztésére a kormányzat is súlyt helyezett és megadta ehhez a legszükségesebb anyagú támogatást. Főleg további raktárépületek építésére, a gépi berendezések fejlesztésére, és ötventonnás daruknak a beépítésére volna szükség. A csepeli kikötő természetadta kedvező fekvése folytán minden irányból köuynyen megközelíthető és így a közel és távoli kelet ' tközötti eyersanyagforgalomnak legközpontosabban fekvő gyűjtő és elosztó állomása. T. Ház! örömmel kell megemlékeznem a Malert, forgalmának jelentős emelkedését ről is. Ez elsőrendű nemzeti forgalmi és kereskedelmi érdek. Jelenleg hat repülő vonal van üzemben, amelyhez csatlakozik hetedikként az erdélyi vonal. Eendkívül fontos, hogy repul&s

1ügyünket szívügynek tekintsük és iparkodjunk a trianoni rabság alatti kényszerszünételés okozta jhiányokát N pótolni, repülőparkunkat mennyiségileg és minőségileg korszerűbbé tenni. De ennek egyik előfeltétele egy egész*séges repülőipar fejlesztése (Ügy van! Űgp van! jobbfelől.), mert aviatikát importra építeni annyi, mint kártyavárat építeni. Ezíneni lehetetlen kívánság* hiszen a repülőgépelőá-k Ittasnál az anyagoknak legfeljebb 10^—15#4-a a>& olyan anyag, amelyben ma importra ;

szíjruj lunk. Céltudatos, előkészítő munkával — állítom, — nem volna még az sem lehetetlen, hogy 66