Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-152
Az országgyűlés képviselőházának 152. ülése 1940 november; 14-éni, csütörtökön. 397 hadseregbe való behurcolására, legyen elkészülve mindenki, hogy kíméletlen eréllyel fogok elfojtani minden ilyen törekvést (Taps.), mert tudom, hogy a hadsereg politizálása az állam pusztulását jelenti. (Ügy van!) T. Ház! A hadsereg szellemének fenntartásához azonban még más is szükséges. A bevonult katonának éreznie kell, hogy otthonhagyott hozzátartozóiról — ' ha kell — az állam szeretettel gondoskodik (Taps.), mert a fej nélkül maradt család, a java munkaerejétől megfosztott kisüzem vagy kisgazdaság talán még nagyobb áldozatokat hoz, mint maga a bevonult. A nemzet belső erejének fenntartásához tehát szorosan hozzátartozik, hogy a bevonult családjának megélhetését biztosítva lássa. Az utóbbi években ezen a téren is sok történt, a kérdés megoldása nem tisztán rajtam múlik, de feladatom a honvédjéé: erejének fejlesztése érdekében a kérdést felszínén tartani és a lehetőséghez képest előbbre vinni. Szociális szempontokat igyeks/em érvényesíteni a dologi szolgáltatások igénybevételénél és az ezekért járó térítések megállapításánál is. Az a gazda is áldozatot hoz a hazáért, akinek a szekerét, lovát és szerszámát a legnagyobb munka idejében igénybe vesszük. Ezért, amikor a külső események kényszerítő ereje alatt a legnagyobb munkaidőben kellett az igénybevétel jogával élni, azonnal intézkedtem aziránt, hogv az igák bevonulása folytán előálló hiány közerővel pótoltafsék, továbbá, hogy ahol csak lehetséges, a kibelyezett katonai alakulatok a gazdáknak igákat bocsássanak rendelkezési-e. Ezenfelül gondoskodtam arról is, bosry a téri tési Összeg a hozott áldozatokkal arán vb an álljon. Csak példaként említem fel, hogy az a gazda, aki kifogástalan állapo-tban adta be sikerét szerszámait és két lovát, havonta 138 nen^ő térítést kapott. Ahol az igénybevétel tehát öt hónán volt. a gazda körülbelül 7ÖÍ> pengőt kapott kézhez. Ezenfelül a erazdák szekerüket és igájukat használható állapotban, lovaikat pedig általában feljavítottan kapták viszsza és pedig azonnal, mihelyt a katonai érdekek ezt megengedték. A honvédelem tehát nemcsak áldozatot kér, hanem mindenütt, ahol arra mód és lehetőség van, segítő kezet is nvujt. Segít més: ott is és akkor is, ha nem kifejezetten katonai feladatokra van szó. Ebben a tekintetben hivatkozom az országot pusztító katasztrofális árvízre, amelynek veszélvét sok helyt a honvédség gyors és erélyes közbelépése hárította el, (Űmi^ von Ügy van r — Tava.) önfeláldozó munkája pedig a k^rok mértékét országszerte erősen csökkentette. ., ;,-•'. Ez évben sikerült orvosolni egy regi panaszt is. megtattük az elrő lépéseket a nvn°-di-. jasók betegellátása irányában. Merem állítani, íbogy e tekinteten a legkorszerűbb megoldás felé haladunk. Növeltük a honvédségi gyógyintézetek számát és nasry gondot fordítunk a honvédorvosi kar kiképzésére. Szociális törekvéseinkben segítségemre vol t az egész magyar társadalom is. A rendkívüli fegyvergyakorlatra belrvottak és keresetüktől mes-fosztott egyének megsegítése csak úgy volt lehetséges, hogy nemcsak az állam, hanem a közületek, nagyvállalatok, sőt a kisebb cégek is vok esetben a rendeletekben megszabott mértéken felül in segé'yezték bevonult alkalmazottaik családtagjait. Amidőn ezért itt az ország nyilvánossága előtt köszönetemet nyilvánítom, el k°ll ismer* nem viszont azt a lelkes áldozatkészséget, amellyel mindenki sietett a haza iránti köta> lességét teljesíteni, akkor is, ha mint igen sok kisiparosnál, kisgazdánál, de főként a szabad pályán dolgozó értelmiségi foglalkozásúaknál előfordult, a behívás neki és családjának suives, sokszor végzetes anyagi áldozatot jelentett. T. Ház! A honvédelmi tárca 451 és félmillió előirányzott kiadási főösszegéből 65 és félmilliót a nyugdíjak és a rokkantellátás vesznek igénybe, úgyhogy a szorosan vett honvédelmi szükségletek csak körülbelül 386 m ; ll : ó pengőt tesznek ki. Ez az össze«- n% állami közigazgatási kiadásoknak körülbelül 28*!°-®. A 385 millió pengő főösszegnek 54%-át személyi járandóságokra, 46%-át pedig dologi kiadásokra^ és heruház^eokra irányoztuk elő. A beruházásokra előirányzott összeg a multévibez kénest némileg csökkent mert az elmúlt évben, főleg az úi területek berendezésére tervezet beruházások már befejezést nyertek, az ErdéHvel kapcsolatom hasonló kiadások pedig a folyó költségvetésben nem szerepelnek A honvédelmi költségvetés a múlt évihez viszonyítva 53.4 millió pengő emelkedést mutat. Az emelkedés szükségességát az indokolás kellően megvilágítia, a szervezési létszámtöbble-; tekét, a magasabb élelmezési. ]M$n 7 és nyersanyagárakat hozván fel okul. Külön rá akarok mutatni arra, hogy az emelkedés legnagyobb tétele. 53 millió pen erő. vagyis az ö^szemelkedés 45%-a a repülőerőknél jelentkezik (Taps.), ahol ez főleg a hosszú ideip 1 tartó készenlétből eredő" fokozottabb elhasználódás pótlására szolgál. Üiból hangsúlyoznom kell azonban, hogy a most folyó háború kívánalmaihoz; mért korszerű lé-gi erőt még korántsem é^tnk el. az csak külön további áldozatokkal épít : . hető ki. A folyton emelkedő nyersanyagárak, de főleg bizonyos nyersanyagoknak teljes hiánva folyton növekedő nehézfémeket okoznak a hadsereg felszerelésének beszerzése terén. A doloeü szüksógletek beszerzésének Jégtermé-zetasebh módia #%> ha a vii^o-macon ielentt^ő árukból vesszük a legolcsóbbat. A h<m~ védeni beszerzéseknél azokban ez nem lel-îp,sen követhető, mert nem bizonyos, hogy bár- r m^lv világhelvzetben me<" t-ndiuk szerezni a : szük°éges nyérsanvagot. E^éi*t mindazt, pmi{, anyagi és mn'sza'H Vhetőségeiok megengednek- idehaza kell előállítanunk. Ez nem jelenti a télies önellátás elvét, mert erre csak nagy gazdasáci terítetek rendezkedhetnek be. Az előbbiekben körvonalozott tétel helyességét ieraznliák a közelmúlt eseményei is, A leo-harátibb viszonyban álló államok sem rendelkeznek mindig anya«-- fa készáru fel e*-,: legekkel és baráti szomszédaink . Jeo-nao-v^v,^ • jóakarata mellett s^m volt lehetsé^e« tőlük mind°n időbeu mindent, beszerezni. Ezért a honvédelmi ezükséo-letednél eo-y bizonyosfoki'i önellátás elvét követtük és fogjuk követni a jövőben is. Egyre fokozódnak a haderő kikénzési k^H1 »égéi is. A nemzet nagy anyagi áldozataiból beszerzett felszerelés ugyanis o°ak akkor ieV lent valódi ha^ci értéket, ha annak kezdésében a katona alánosán ki van képezve. A legkorszerűbb repülőgép vagv harckocsi is e°ak holt anya,«-, ha a-^al p Vatona nem tud bánni. Minél tökéletesebb tehát a hadsereg felszerelése, annál hosszabb és természetesen drágább
