Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-152
Az országgyűlés képviselöházármk i'Bé, megoldani a kormányzat, hogy azt minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezett agyonhallgatni. Tény, hogy olyan időkben, amikor a nemzet teljesítőképességét a maximumig kellett volna igénybe venni, teljes egészében ki keilett volna iiaszriálni, söt azt folyton fokozni kellett volna, egy tehetetlen és helytelen intézkedéseiben is rendszertelen gazdasági politika következtében az ország szénbányáinak legnagyobb részében hetekre leállott a munka. Ezt a problémát nem lehet azzal elintézni s csak arra a kényelmes álláspontra helyezkedni, hogy a bányaszsztrájkot a nyilasok esmáitáK. Mert vagy. igaz az, nogy a nyilasok áUal szított indokolatlan politikai sztrájkról van szó s akkor bűnös mulasztás terheli a kormányt* hogy ilyen időkben, haditizemben ezt a sztrájkot nem törte le minden eszközzel, (ügy vanl a széosőbaloldalon.) Vagy nem igaz ez a beállítás és gazdasági okai vannak, — magyarán mondva kenyérkérdés van ennek a háta mögött (Fiukovicn József és mások: Es ez az igazság!) — akkor azonban több belátással, töbD jóakarattal és főleg több tehetséggel kell hozzányúlni ennek a kérdésnek megoldásához, de semmiesetre sem azzal az eszközzel, hogy az illetékes miniszter magyar bányászt nem ér rá fogadni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsO^acoldalon: Szomoiú!) T. Ház! Ha a kormány politikáját és annak eredményeit nézzük, úgy meg kell állapítani, hogy sem politikai, sem gazdasági tekintetben nem tud olyan eredményeket felmutatni, amelyek alkalmasak volnának arra. hogy adott esetben komoly, értékes támaszt jelentsenek a hadseregnek. A kormány egy és félévi tevékenységének eredménye: egy teljes gazdasási rendszertelenség és egy meg teljesebb Lizaimi válság, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Vsőa/) Azzal, hogy a saját idejétmúlt és elavult politikájával szemben aggodalmakat kifejezésre juttatni akarókat, egyrészt Önkényes és a pártpolitika szolgálatába állított cenzúra, valamint gyűléstilalmak és hasonló trükkök segítségével elnémítani igyekszik a kormány, hogy a sajtóban, sőt a kizárólag a kormányt kiszolgáló rádióban is a valóságnak meg nem felelő hírek közlésével igyekszik a közvéleményt félrevezetni, mondom, ezekkel a szerény nézetem szerint nem sok politikai bölcsességet eláruló, de még kevésbbé célhoz vezető talmidiktatorikus fogásokkal azokat a nagy kérdéseket megoldani, amelyeknek megoldása elsősorban honvédelmi érdek, nem lehet. Szomorú tény, t. Ház, hogy ilyen nagy és a nemzet egész jövője szempontjából rendkívüli fontossággal bíró kérdések megoldása helyett most a kormány egy, a saját testére szabott áldiktatúra bevezetésének gondolatával foglalkozik, aikot. mány reform címén; T. Képviselőház! Nekünk itt a jobboldalon, — vagy ha úgy tetszik — a szélsőjobboldalon (Piukovich József: Nem szegy éljük!) bizonyára nem az ellen van kifogásunk, hogy alkotmányunk a haladó kornak megfelelő változásokon menjen keresztül. Én a magam részéről — ha úgy látnám, hogy a nemzet érdekében való — még azt a megoldást sem ellenezném, hogy átmenetileg egy diktatórikus rendszerhez folyamodjunk. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az ellen azonban a leghatározottabban tiltakozom, hogy egy tehetetlen kormányzati rendszer a maga bűneinek, mulasztásainak és hibáinak leplezésére folyamodjék egy áldiktatúra bevezetéséhez. (Taps a szélsőbaloldalon.) Nagyon kérem a Házat, akadályozza meg, hogy a kar-' ülése 1940 november 14-én, csütörtökön. 38i> mány egy ily ein eleve sikertelen, de. könnyen katasztrofálissá válható kísérletezéssel igyekezzék az ország szekerét abból a zsákutcából kivezetni, amelybe saját programmnélküli politikája vitte bele. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha igaz, mint ahogyan kétségtelenül igaz, hogy a belpolitikának a hadvezetéssel összhangban kell lennie, úgy ez kétségtelenül áll ugyanilyen mértékben a külpolitikára is. Utalok e tekintetben a külügyminiszter úrnak tegnapi beszédére, amely ezen az oldalon is megértéssel találkozott. Mi, ha a kormány többi tagjánál, de elsősorban a miniszterelnök úrnál látnánk azt a szellemet, amely a külügyminiszter úr tegnapi beszédében megnyilvánult, sokkal kevesebb gonddal és aggodalommal néznénk az ország jövője elé, azonban ugyanakkor, amikor a külügyminiszter úr által vezetett magyar hivatalos külpolitika lekötötte magát a tengelybarátság mellett s amikor a magyar királyi honvédség és a német véderő — ez a két 1 nagy intézmény — talán még a világháború közös véráldozatainak emlékeiből is táplálkozó szoros bajtársiasságban él, hogyan lehet az, t. Ház, hogy németellenes röpiratokat lehessen terjeszteni olyan egyéneknek, akiknek reges régen internáló táborban lenne a helyük? (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Hol volt, I mit csinált akkor a kiváló politikai rendőrség, amikor egy pár zsidó zugujságíró hazaárulással határos propagandatevékenységet fejtett ki itt az ország fővárosában. Elnök: Kénytelen vagyok a képviselő úr szíves figyelmét felhívni arra, hogy fejtegetései bajosan hozhatók kapcsolatba a honvédelmi tárcának költségvetésével. Méltóztassék talán ezeket majd az appröpriációs vitánál elmondani. Gr. Károlyi Viktor: A honvédség keretén belül igen helyesen mindenkit fanatikus hazaszeretetre, a nemzeti gondolat megalkuvást nem ismerő szolgálatára, ápolására tanítanak A honvédségen kívül ezzel szembein és ezzel ellentétben a bölcs kormányzat ma is megtűri a nemzeti gondolatot destruáló és annak létjogosultságát tagadó marxizmust azon elgondolás alapján, hogy fölhasználja azt a nyilasokkal szemben. (Malasits Géza közbeszól. — Zaj o. szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Károlyi Vikor: Meg kell állapítanom, hogy e tekintetben is — mint annyi másban— áthidalhatatlan ellentét van a honvédség egészséges magyar szelleme és a kormánynak negatívumokban álló politikája között. (Így van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A költségvetés elfogadása bizalom kérdése, éppen ezért azt nem tudom elfogadni, mert nem tudok bizalommal lenni egy olyan kormány iránt, amelynek egyedüli programja, hogy nem kell sietni. (Zajos derültség a szélsőbaloldalon.) Kérve kérem a honvédelmi miniszter urat, kövessen el mindent, hogy a honvédségnek még a közelébe <IÍ férkőzhessek ez a politikai antikváriusszellem (Derültség és zaj a szélsŐbaloldalonJ és legyen a magyar királyi honvédség szelleme biztosíték arra, hogy egyeseknek talán ellenére, de a nemzet egyetemének, a magyar népnek kétségtelenül javára mégis.meg fog születni az ősi magyar földön az új magyar élet (Taps a szélsőbaloldalon. ' — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 Boczonádi Szabó Imre: Halmai János. Elnök: Halmai János képviselő urat illeti a- szó. ••*""' -' '- • '•• • '-"•' : ' ;; ' •'''"
