Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-152
388 Az országgyűlés képviselőházának 152 ségvetését más szempontból bírálat tárgyává tenni. T. Ház! Minden nép, minden nemzet azt a helyet fogja elfoglalni és a jövőben biztosítani a maga számára, amelyre rátermettségénél fogva igényt tarthat. A gyengét el fogja seperni a vihar szele, az erős, az egészséges pedig meg fogja állani helyét a legnagyobb megpróbáltatások idején is., Egy nép értékét, jövőjét a nemzet egyeteméért, a közért való áldozatkészség mértéke és foka fogja meghatározni. Ez az t áldozatkészség ia nemzettel szemben a honvédelem terén támasztja a legmagasabb igényeket, amikor az egyénnek a közért, a haza szolgálatában egészségét, életét kell feláldoznia. A honvédelem terén a jövőben maradandó eredményt csak az a nemzet fog tudni felmutatni, amelynek fiai a csatatéren való önfeláldozás mellett meg tudnak teremteni egy minden tekintetben egészséges és egyedül a nemzet egyetemes érdekeit szem előtt tartó és szolgáló közéletet. Egy ilyen igazán és kizárólag a nemzet egyetemes érdekeit szolgáló közéletben el kell tűnniök az osztálvérdekeknek és ellentéteknek (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és át kell hosry hassa a nemzet minden tasriát az a meggyőződés, hoay a közérdek mellett eltörpül minden es'yéui érdek. (Üny van! Ügy van! a szélsőbalold alnn.) T. Ha?,! Ha visszatekintünk a honvédelem közeli múltjára, iákkor azt látiuk. hogy sok országban, így például Németországban. Franciao^7áo , ban. sőt Ausy.tria-Magyarorszáaron is a viláerháborút megelőző időhen fejlesztették, áttolták ugyan a katonai kiképzést, de elhanyagolták iftss eredményes bonvédelem másik fel+é+elét, a népnevelést. Ennél a pontnál a Jr*rtelie'seibb elismeréssel akarok szólni a TCL. kir. honvédséor nevelőintézeteiről, ahol a fiatal tiszti gárdát nevelik- a katonai főreál iskolákról: azt a szellemet kellene & népnevelés terén általánosítani, am el vet, a katonai nevelőintézetekben lehet megtalálni. T. Ház! A világháború előtti időben, amikor csak a katonai kiképzéssel foglalkoztak és elhanyagolták a népnevelést, nem látták mes:, hogv egy szigorú szervezettségű, katonai szellemű és a nemzeti gondolat ideáljára felépített népi hadseregnek milyen halálos ellensége az öncélú, nemzetközi zsidóság érdekében tevékenykedő marxizmus, valamint az erkölc«telen, hazng és lélekromboló áluacifizmus is. Ennek a megtűrt leiekfertőzésnek volt az eredménye az. hoo>y a világháborúban a közoonti natalmaknak több mint négy éven át elért ragyotró katonai eredményei semmivé váltak azért, mert az otthonmaradottak lelki összeroppanása mearhontotta a had^eree* és ia nemzet köwöt+1 egységet. A mai Németorszáer hadseregének páratlan teljesítményeit csodálattal né^ve, meg kell állapítanunk, bogy a katonai sikereknek e példa nélkül álló sorozatában óriási fontossága és szerene van annak, hosry a német nemzeti szocializmus a népközös^ég minden egyes tasriát eery szétválaszthatatlan ea-yséergé kovácsolta össze. Egy ilyen elválaszthatatlan egységgé összekovácsolt népnek minden esryes ta er ja érzi, tudia. hof'v nem történhet meír töbhé az. hogv a katonák áldozatkészsége által elért eredményt semmivé teszi a r>olitikai veze+é« fnsrvatékossásra (Üav van! Üay van! a szélsőbaloldalon.), érzi. tndja^ ott mindenki, hogy belpolitika, külpolitika és hadvezetés a lehető legszorosabb összhangban van. Ha pedig a magyar nemzet történelmének ülése 1940 november 14-én, csütörtökön. egy évezredét nézem, abból azt a tanulságot vonhatom le és azt látom bizonyítva, hogy a magyar katona harci érték és katonai erények tekintetében legalább is egyenrangú a világ legnagyobb katonanemzetének fiaival. (Űoy van! Ügy van!) E számban talán kicsiny, de egy ezredév folyamán jó- és balsorsban megacélozódott nép fiaival meggyőződésem szerint katonai téren is csodákat lehet elérni. Ehhez^ azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy felébredjen minden magyarban a népközösség gondolata és a köznek az esryéimel szemben minden tekintetben való elsőbbrendüsége. (Helyeslés.) Éreznie kell viszont minden magyarnak azt is, hogy munkáját elismerik, akár az íróasztalnál, akár az ekeszarvát fogva, akár mint katona. fegyverrel a kezében, akár mint iparos, gyárimunkás vagy bányász dolgozik. A nemzetet úgy kell vezetni, hogy a honvédség minden egyes tagját áthassa az a — nem remény, hanem — jogos, biztos tudat, hogy az általa elért eredményt nem fogia lerontani á politikusok tevékenysége és politikájuk e-yarlósága. Az isteni Gondviselés jóságos bölosesége úgy akarta, hogy húsz gyászos esztendő irtán nagy barátaink segítségével az elmúlt két évben háromszor hajnalodjék a magyar égbolton. Hálatelt szívvel mondunk ezért imát a Mindenhatónak és őszinte, hálás köszönetet naery barátainknak, akik nemzetünk tragédiáját felismerték s a magyar feltámadás e három első lépcsőfokát véráldozat nélkül tudtuk elérni. Amikor örömiteljes szeretettel öleltük magunkhoz a húszéves rabságból felszabadult testvéreinket, usrvanakkor nem feledkezhetünk meg azokról, akik máa: ma is rabságban sínylődnek és akik a szenvedések által meg nem tört lélekkel, hittel és reménységgel néznek az anyaországra és talán legelsősorban a masryar honvédre. Ezek érdekében kell honvédségünket folyton tovább fejlesztenünk, kiépítenünk s mindent elkövetnünk, hogy a honvédség a jövőben reá váró feladatokat győzelmesen, sikeresen tudja megoldani. Ahhoz, hogy egy hadseresr minden körülmények között mesrállia a helyét, nem elegendő, hogy megfelelő maeras létszámon tartassék és hosry minden tekintetben korszerű felszerelése legyen. Szükséges, hogy a hadsereg lelkileg is feladata mae-aslatáu tartás* sék, egészséges, harci szellemtől áthatva, alapos bizalommal lássa, hosry az ©gesz nemzet és elsősorban annak vezetői megteszik kötelességüket, hogy a nemzet egyetemes érdekeinek szolgálatában^ nemcsak szónokolnak, hanem cselekszenek is. Ezen a téren jut szerény megítélésem szerint érintkezésbe a honvédelem a politikával. Amilyen bizalommal és jogos reménységgel nézhetünk a jövő elé. ha honvédségünkre tekintenünk, éppen olyan mélységei aggodalom telt el, amikor látom az orszásr vezetéséért felelős kormányzat tehetetlenségét, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sajnos, nálunk nem állapítható meg a legenyhébb mértékkel mérve sem, hogy a kormány politikája alkalmas volna arra, hogy a nemzet ellenállóképességét a maximumig felfokozza. A honvédelem igenis, szoros összefüggésben áll ma már a gazdasági kérdések sorozatával, így például a termeléssel is. Itt van például egy, a tegnapi ülésen teljesen feleslegesen nagy vihart keltő probléma, az elmúlt bányászsztrájk kérdése, amelyet azzal vélt
