Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-151
.364 Az - országgyűlés képviselőházának 151 előjönni, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) hogy vasaltgallérúak és mások. Én is ültem már együtt^nem vasaltgallérú emberrel, akinek nem prédikáltam kérges tenyérről és éppúgy vannak' barátaim a professzorok között, : mint ahogy tényleges "barátaim vannak a fialtál iparosmunkásság körében. (Hosszantartó ' taps a jobboldalon és a középen. •— Mozgás a - szelsőbaloldalon.) Nem szükséges, hogy az urak mosolyogjanak, mert azt hiszem, én többet ültem együtt ilyenekkel, mint. önök (EllenmOndások a szélsőbaloldalon.— Rajniss Ferenc: Az nem valószínű, mert én ipari munkás voltam!) és olyanokkal is, akik magas állásokat viselnek. Méltóztassék tehát megnyugodni abban, hogy nekem elég olyan összeköttetésem és kapcso la lom van ezekkel, hogy a szociális érzékemet 'tartom akkorának, mint az urakét. (Éljenzés és -hosszantartó tavs a jobboldalon és a középen, —•Zaj és mozgás a szelsőbaloldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e •a miniszterelnök úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Felkiáltások jobbfelől:^ Éljen a miniszterelnök!) Következik Baky László képviselő iir interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Suák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a in. kir, kereskedelemügyi miniszter úrhoz a m. ,-kix. postánál tapasztalható visszásságok tárgyában. 3. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogyha m. kir.- posta folyó év október hó eleién érthetetlen okokból zsid'ópropagandát folv',tato.tt?_ Ha:landó-c a miniszter úr úgy ebben ß kérdésben, mint a m. kir. posta vezetőségének a. zsidókérdésben tanúsított egyéb kifogásolható eljárása miatt a m. kir. posta vezetőségével szemben erélyes intézkedéseket tenni?« (Állandó zaj és mozgás.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. A képviselő urakat kérem, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Baky képviselő úr méltóztassék beszédét megkezdeni. Baky László: T. Ház! Folyó évi október hó -elején különös címnyomással ellátott leveleket liordptt a posta. A szöveg, amely a postai bélyegzővel volt rányomtatva a borítékokra, a következőképpen szól: »Pesti Izraelita Hitközség. Teljesítette-e már kötelességét az Omzssa.va'j szBmpên?« (Derültség a szélsőbaloldahxn. — íír. Festetics Domonkos: Mi az az Omzssa?) 1940 október elején a magyar királyi posta ilyen zsidó propagandát csinált akkor, amikor a miniszterelnök úr is bejelentette már a harmadik zsidótörvényt. (Zaj a jobb- és a szelsőbaloldalon.) Hogy kellő súllyal tudjuk lemérni, mit propagált a magyar királyi posta, kénytelen vagyok ismertetni, hogy mi az Omzssa. és mi a célja. (Gr. Festetics Domonkos: Hány pengőt fizettél, már az Omzssá.•nakí) Az Omzssa. az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció, Budapest, Bethlen-tér 2. (Maróthy Károly: Jó téren van!) Ez alá tartozik a Magyar Izraeliták Országos Irodája, a Magyarországi Autonom Izraelita Hitfelekezet KÖzDonti Irodája, a Magyarországi Status quoante Izraelita Hitközségek Országos Szövetsége és a Magyar Cionista Szövetség. (Mozgás a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon. Baky László: Az Omzssa.. mint a három hivatalos .zsidó hitközség közös szerve , alakult ' ülése 1940 november 13-án } szerdán. meg. Ehhez az alakuláshoz nem kell belügyminiszteri engedély, alapszabály sem kell. (Maróthy Károly: Végre!) Mintegy százezer embert támogatnak, nem is annyira hazai zsidókat, mint inkább emigrált külföldi zsidókat (Gosztonyi Sándor: Gyönyörű! ~ Egy hang a szélsőbaloldalon: Tengelybarátság!) Az Omzssa.-nak hat menekültotthona van Budapesten legnagyobb a Wesselényi-utcai zsidó iskola. Voltak itt országos gyűjtések az árvízkárosultak javára, legutóbb erdélyi magyar testvéreink számára. Ez a gyűjtés azonban messze túlhaladta mind a kettőt, mert több mint 7 millió pengőt eredményezett. (Mozgás a •szélsőbaloldalon.) Itt van az Omzssa. hivatalos kiadványa és ebből meg fogja látni az igen t. Ház, hogy mi ennek az akciónak a célja, inert saját füzetük ben 11. pontként a következőket írják (olvassa): »Nem lehet megindultság nélkül gondolni azokra a zsidókra, akik a világ különböző részeiből menekültek ide« — tehát Magyarországra — »és akik most hazátlanul várják szomorú sorsuk jobbrafordulását« — természetesen nálunk. (Rajniss Ferenc: Több a zsidó, mint volt! — Egy hang a szélsőbaloldalon: És gazdagabbak!) »Addig is, amíg itt menedékjogot élveznek, gondoskodnunk kell élelmezésükről, majd hozzá kell segíteni őket elutazásukhoz.« (Bodor Márton; Ki adta nekik a menedékjogot?) Szomorú, hogy amikor a belügyminisztérium országos gyűjtési tilalmat rendelt el, akkor ennek az Omzssa.-nak, amely & magyar dolgozó munkássá a' két keze munkájából szerzett zsidó vagyonok adományait idegen, emigrált zsidók, folsegítésére juttatja, a nu_ kir. belüo'yminiszer úr adott gyűjtési engedélyt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szégyen!) Ennék az engedélynek a száma 62.560/1939. V. Nagyon szeretném tudni, hogy lehet az, hogy amikor az ország- minden anyagi ereget igénybe kell venni az árvízkárosultak és visszatért erdélyi testvéreink javára, akkor magyar királyi belügyminiszteri engedéllyel külföldi zsidók eltartására, emigrált zsidóknak kosztoltatására Q-yüjtsenek a magyar munkások kezemunkáiából szerzett vagyonokból. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rajniss Ferenc: Biztosan sürgönyzött a newyorki rabbi!) Bemutathatnám enpek a zsidó egyesülésnek a propaganda-anyagát, mért ilyen is van. természetesen mind ügyészi jengedélylyel. Ez mind elősegíti azt. hogy efc^k » maervar kézzel szerzett vaeryonok a külföldi zsidók javát sznWiliák. (Lili János: 1U nines centra! -- Maróthv Károly: A zsidóknak! Ugyan ? Micsoda gondola+0 Elnök: Ne méltóztassanak párbeszédet folytatni. Baky László: A Dostának ez a zsidó propagandája nem egyedülálló, mert azt is bejelenthetem, hoery a 19.328. számú csekkszámla csekknyomtatványain Steiner Árminná királyutcái kefryszerárusító hirdetéseit magyar és hébernyelven nyomtatták, ki. (Gosztonyi Sándor: Bár csak héber nyelven volna! — Lili -János: Ez a síijtó^zábadsáo*! — Rajniss Ferenc: Lehet, hogy ékírás volt! Nem?) Az embernek miuden nyugalma é^ önuralma ellenére tényTiw? nincsenek kötélből az idegei és elhagyja a '•éketűrés. M««ns csak tűrhetetlen, hos-y a m> k''\ posta 1940-ben minden nlas'var embert felháborító propagandát folytasson a zsidók mellett! T. Ház! Még egy konkrét adatot hozok fel» amely igen furcsa színben tünteti fel a. posta egyes ténykedéseit, Törtei községben — ez egy
