Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

Az országgyűlés képviselőházának ISI. Ez alkalommal egy olyan belvíz-problémát hozok a t. Ház elé, amelynek megoldását már hosszú évek óta várja a Kiskunság gazdatársadalma. A Dunavölgyi Leesapoló és Öntöző Társulat csatornájáról van szó. Ennek a csatornának építését már 1914-ben megkezdték, de a közbejött világháború miatt csak 1922-ben folytathatták, amikor is a kormányzat két milliárd korona kölcsönt bocsátott a társulat rendelkezésére. A cél az volt, hogy a dunavölgyi belvizeket levezessék és a kérdéses földeket termővé alakítsák át. A 180 kilométer hosszú csatorna meg is épült Pest alatt kezdve egész le Bajáig és hogy a munkát befejezhessék, később kétmillió pengő kölcsönt bocsátott a földmívelésügyi kormányzat az időközben kinevezett miniszteri biztos rendelkezésére. A csatornaépítés költségeit az érdekelt gazdaközönségre rótták ki s ezek a költségek, amint később látni fogjuk, szinte elbírhatatlan terheket róttak a gazdatársadalomra. Mindjárt az első évben jelentkeztek a bajok. Száraz esztendők jöttek és a földben különben sem lévén meg a szükséges vízmennyiség, a lecsapolt területek helyén vadszikes területek keletkeztek, Szaharává változott a Duna völgy ének jó része, úgyhogy a nép ezt a csatornát »átokcsatornának« nevezte el. A terméketlenné vált terület semmi hasznot nem hozott. Az ártéri járulékok hátraléka is nagy mértékben felszaporodott. Hogy csak egyetlen példát említsek, Kunszentmiklós község területe 27.000 katasztrális hold, amelyből 17.000 katasztrális holdat vontak be az ártérbe. Ennek a területnek rendes földadója évenkint kereken 12.000 pengő, míg az ártéri járulék ugyanerre a területre 1930-ban 145.000 pengő, 1931-ben pedig 163.000 pengő volt. Ezt a horribilis ártéri járulékot az érdekelt gazdák teljes mértékben megfizetni nem tudták, úgyhogy már 1931-ben közel félmillió pengő volt az ártéri járulékok hátraléka. A csatornaépítés költségeit 15 év alatt kellett visszafizetni a gazdáknak. E rövid idő alatt a gazda még úgyszólván semmi, vagy nagyon kevés hasznát látta a csatornának. Többet is fizetne a gazda, ha látná, hogy a nsatorna minden tekintetben megfelelő, ha nem csak lecsapolnák, hanem szükség esetén öntöznének is és ha a föld már termővé vált volna. A földmívelésügyi kormány megpróbált segíteni a bajon és Kúnszentmiklóson szikjavító kísérleti telepet állított fel szép eredménnyel, de nagy költséggel, úgyhogy tudomásom szerint ma már ez a kísérleti telep sem működik. A száraz esztendők után, amikor a belvizek helyett a Duna-völgyében szikes területek keletkeztek, nedves esztendők jöttek és már 1937-ben panaszkodtak a kiskunsági gazdák amiatt, hogy a csatorna a nagymennyiségű víztömeget levezetni nem tudja, hanem az addig termő földek is víz alá kerültek. A mostani esztendő pedig egyenesen katasztrofális volt. A Bugyi község felől nagy eséssel a Kiskunságra lezúduló víztömeget a csatorna levezetni nem tudta, mert Kunszentmiklóstól kezdve kilométerenkint csak 6 centiméter a csatorna esése és így ez a nagy vízmennyiség elborította a földeket, úgy hogy ebben az esztendőben mintegy 40.000 katasztrális hold termő föld van víz alatt. Nemrégiben jártam ezen a vidéken. Szörnyű kép tárult elém: ezerszámra kipusztult gyümölcsfák, víz alatt álló szőlőskertek, kukoricaföldek, a belvizek pusztításainak képét <muKÉPVJSEL0HÁZI NAPLÓ VTI. ülése 19 W november 13-án, szerdán. HÍ tatták. Ezen a vidéken nagyon sok helyen nem volt az idén aratás, mert vannak gazaak, akiknek 20—3U hold földjén 1—2 mázsa búzájuk termett. Amikor végigjártam ennek a vidéknek nagy részét, láttam, hogy nemcsak az idén voit nagyon gyenge, úgyszólván semmi aratás, hanem az utóbbi napok esőzése miatt még a jövő esztendei termésük is bizonytalan. Szakértők állapították meg, hogy ennek a csatornának a megépítésénél hiba történt: száraz években még a legszükségesebb vízmennyiséget is elvitte a talajból és terméketlen szikké tette a földet, nedves időjárás esetén pedig a nagymennyiségű víztömeget levezetni nem tudja ós árvizet zúdít még a termőföldekre is. Kunszentmiklós, Peszéradacs, Dömsöd, Izsák, Szabadszállás, Fülöpszállás és körülbelül még 30 község gazdatársadalma érzi a Duna-völgyében a belvíz pusztításait. A jelenlegi katasztrofális helyzetet tekintve, arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy övcsatornák megépítésével tegye lehetővé a földeket elborító víz eltávolítását és egyben kérem a pénzügyminiszter urat, hogy a Dunához vezető övcsatornák megépítéséhez szükséges összeget ne kölcsön, hanem államsegélyképpen szíveskedjék kiutalni, mert az elemi károkat szenvedett és súlyos ártéri járulékokkal megterhelt gazdatársadalom az övcsatornák megépítésével járó újabb terhet viselni nem tudja. (Ügy van! Helyeslés a jobboldalon.) Fontos nemzetgazdasági érdek az, hogy a termőföldekről a vizeket levezessék, hiszen mintegy 40.000 katasztrális hold víz alatt lévő föld egyévi termésének elmaradása is súlyos károsodást jelent nemcsak a gazdatársadalomra, hanem a nemzet egyetemére is. (Ügy van! a jobboldalon.) A képviselőválasztások ideje alatt és azóta is a kiskunsági községekben, ezekben EL fejlődő, szapora, egykét még nem ismerő színmagyar falvakban mindenütt- a csatornakérdés megoldását tartották az első és legfontosabb feladatnak. Mint a Kiskunság képviselője, az ő kérésüket tolmácsolom most és kérem a földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakat, jöjjenek segítségünkre, (vitéz Faragó Ede (a szélsőbe loldal felé): Ez nem érdekli a túloldaliakat! Ez lioinoly dolog! — Zaj a joblold Ion és a szélsőbaloldalon.) tegyék lehetővé az övcsatornák megépítését és a szakértő közegek bevonásával minél előbb kezdődjék meg a munka. Amikor minden talpalatnyi földre szükségünk van, fontos nemzeti gazdasági érdek az, hogv a Kiskunság népe a jelenleg vízzel elborított földeket is mívelhesse és hogy a nép körében »átok«-csatornának nevezett csatorna az övcsatornák megépítése után minél előbb »áldása-csatornává váljék. (Helyeslés a jobboldalon.) Tisztelettel kérem a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter urak sürgős intézkedését. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon. — Felkiáltások jobbfeiől: Ez a fontos! Komoly dolog! — Boér Ágoston: Nem kabarét csinálni!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. A földmívelésügyi miniszter úr kíván válaszolni; vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! A Molnár Lajos képviselőtársam által említett átok csatorna, vagyis a Dunavölgyi öntöző és Lecsapoló Társulat csatornája már több ízben szerepelt a ii képviselőház előtt, több ízben interpelláltak eb-57