Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

336 Az országgyűlés képviselőházának 151 a hónuk alá nyúlva, a bizalmat, a hitet ben- . nük felkelteni, hogy a jövő esztendőben újult •»rővel indulhassanak a további munkára a boldogulás felé. Tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává, milyen módon volna lehetséges ennek a kérdésnek kedvező elintézése. (Matolcsy Tamás: Kéz gálicot idejében adjanak!) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. vitéz ffr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Teljesen tudatában vagyok annak, hogy az idei erős tél, az utána következő árvíz, majd a nyári esőzések következtében hatalmas peronoszpóra-járvány lépett, fel az országban, amely a szőlőtermelést megtizedelte, sőt nemhogy megtizedelte, hanem sokkal nagyobb károkat okozott, amennyiben a múlt évi négymillió hektoliter helyett az idei évben 7—800.000 hektoliter termés várható. A szőlőtermelés pedig szociális szempontból rendkívül fontos tényező, hiszen több mint egymillió ember él a szőlőművelésből és a szőlő értékesítéséből. Nemzeti szempontból tehát nagy jelentősége van ennek a foglalkozási ágnak, mert rengeteg munkáskezet foglalkoztat. Én minden intézkedést meg kívánok tenni ezen a téren. Elsősorban is egy pontos összeállításra van szükség és ezek a munkálatok már folyamatban is vannak, részint a hegyközségek > révén, részint más úton meg fogom állapítani, hogy az országban mennyi a szőlőterület, mert a meglévő statisztikai adatok nem fedik teljes mértékben a valóságot, már pedig különösen fontos az, hogy az összeírás útján megállapítsam azt, hogy mennyit tesz ki azoknak a száma, akiknek a megélhetését elsősorban a szőlő biztosítja, akiknek egyedül a szőlő a megélhetési forrásuk. Ezeknek megsegítéséről, ezeknek megfelelő termelési hitelben való részesítéséről gondoskodni kell. A pénzügyminiszter úrral a tárgyalásokat ebből a szempontból már megkezdettem, és megvan a remény arra, hogy a jövő évi termés biztosítására megfelelő hitelt fogunk tudni nyújtani. Azonban már most fel kívánom hívni az ország gazdatársadalmának a figyelmét arra, hogy bár a szőlősgazdatársadalom az idén is nehéz helyzetben volt a rézgálic hiánya miatt, — őszintén megmondva — jövőre ez a helyzet nem jobb, hanem rosszabb lesz. Eezet importálni ugyanis sehonnan sem lehet, az egész vi; lág tűzfészek körülöttünk, háborúban van; ami pedig* a belföldi lehetőséget illeti, a recski bánya réztermelése kevés, úgyhogy csak a meglévő készletek tárolásával, a recski réznek rézgáliccá való feldolgozásával lehet a kérdésen segíteni, de akkor sem fog annyi rézgálic rendelkezésre állani, mint az idén. Még egy másik kérdésre is fel kell hívnom a gazdatársadalom figyelmét, a manilla kérdésére. Manillából import-áru jövőre nem fog rendelkezésre állani. Tehát már most kell a gazdaközönségnek gondoskodnia arról, hagy vagy kukorica-háncsból, vagy rozs szalmából, vagy pedig sásból megfelelő kötöző anyagot gyártson, hogy a jövő ovi mamllát saját termésű kötöző anyaggal tudjuk, pótolni. Átérezve azt, hogy a szőlősgazdák az idén milyen nehéz helyzetben vannak, már az intervenciós bor árát is felemeltük, és amíg tavaly a 10 Malligand fokos bor ára 20 fillér volt, most egy pengő. De ennek ellenére sem találják meg a gazdák számításukat tehát minden más úton-módon is segítségükre kell lennünk. Eá kell mutatnom ezzel a kérdéssel kapillése 1940 november IS-án, szerdán. csolatban még arra is, hogy ai adóbehajtások terén is érintkezésbe léptein a pénzügyminiszter úrral és ennek folytán azokon a vidékeken, ahol nagyobb szőlőkomplexusok vannak és ahol katasztrofális szőlőtermés volt, a pénzügyminiszter úr részéről az adóbehajtások megfelelő enyhébb kezelése biztosítva van. (Helyeslés és taps jobbfelől és a középen.) Ami már most a feltett kérdés utolsó pontját, a szőlőtelepítés kérdését illeti, teljes mértékben osztozom az interpelláló képviselő úr felfogásában: elsősorban az alföldi homokvidékeken kívánom a szőlőtelepítést engedélyezni, ott, ahol a sivatag-homokot a kisemberek szorgalma és verejtékes munkája oázissá varázsolta, — a saját kerületemből ismerem ezt, de ismerem Kecskemét határában is — elsősorban azok számára kívánom engedélyezni, akiknek a megélhetése tisztára a szőlőn nyugszik és akik sokgyermekesek és tűzharcosok. (Élénk éljenzés és taps.) Külön elbírálásban kívánom részesíteni a történelmi borvidéken, tehát a hegyoldalon termelő gazdákat, (Helyeslés jobbfelől.) akik a földjükből megélhetést csak a szőlőn, a boron keresztül kaphatnak. Az előmunkálatok a hegyközségi törvény megváltozz tatására már folyamatban vannak és azt hiszem, rövidesen módomban lesz az erre vonatkozó törvényjavaslatot a t. Háznak benyújtani. (Helyeslés jobbfelől.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Elnök: Kérdezem, t. Ház, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter űr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Keck Antal képviselő úr interne] Iá ci ói a, ő azonban interpellációja elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Arvay " Árpád jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a belpolitikai események szükségszerű következményeiről. 1. Szálas! Ferencnek kormányzói kegy gyakorlása által történt kiszabadulása,, a magyar nemzetiszocialista pártok egyesülése, a kormánypártból történt kiválások és végül a közvéleménynek a külpolitikai és belpolitikai hatóokokból folyóan történt nemzetiszocialistává alakulása meggyőzték-e a m. kir. miniszterelnök ilrat arról, hogy ezen átalakulásnak hatalmi eszközökkel való további akadályozása nem lehet a nemzet érdeke, sem a kormány feladata? 2. Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr a fentiek következményeiképpen a belpolitikai szabndságjogokat visszaállítani T« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a, K7Ó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A kormánylapok és a zsidó lapok három napon keresztül kolumnás cikkekben tárták fel olvasóiknak a statáriumos nyilasok ügyét, a királyi törvényszék azonban úgy döntött, hogy ez az ügy nem tartozik statáriális eljárás alá, az ügyet viszszautalta a rendes bírósághoz és ezáltal az a bomba, amelyet a nyilasellenes lapok akartak elhelyezni a nemzetiszocialista gondolat alá, nem robbant fel. (Gruber Lajos: Illetve alattuk robbant fel.) Ezen túlmenőleg azonban a rögtönítélő bíróság határozata alkalmával és annak világa-