Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

334 Az gr szag gyűlés képviselőházának lt róthy Károly: Jaj de jó!) Kérdem ezek után az igen t. miniszterelnök urat, hogyan lehet az, hogy amit március 2-án mondott, azt máins 1-én már tökéletesen el felejtette, {Egy hány a szélsőbaloldalon: ö^sq ember!) mert az igaz ságügyminiszter úrnak komoly vizsgálaton alapuló felterjesztése ellenére május 1-Sn a mi­niszterelnök úr aláírásával a következő levél ment az igazság Ligyminiszter úrhoz. (Halljuk! Halljuk!): »Nagyméltóságú miniszter -ír' A vezetetem alatt álló Miniszterelnökség ügykö­rét a legutóbbi időben újabb feladatok növel­ték meg. Tekintettel arra, hogy a Miniszter­elnökség jelenlegi tisztviselő személyzete máris annyira igénybe van véve hogy újabb munka­többlettel tovább nem terhelhető, másrészt te­kintettel arra is, hogy az újabb feladatok né­melyike egészen különleges előzetes képzettsé­get kíván meg, a miniszterelnökségi tisztviselő személyzetnek más tárcák személyzetéből való kiegészítését látom szükségesnek. A fentiekkel kapcsolatban azzal a kérés­sel van szerencsém Nagy méltóságodhoz for­dulni, hogy dr. Földvári Nagy László, a debre­ceni m. kir. ítélőtáblánál szolgálatot teljesítő joggyakornokot — aki különleges képzettségé­nél fogva bizonyos feladatok ellátására meg­felelőnek mutatkozik — am. kir. Miniszterel­nökséghez további rendelkezésig szolgálatté­telre átengedni méltóztassék. Tisztelettel megjegyzem, hogy fenti kérése­met Nagyméltóságoddal szerencsés voltam már élőszóval is közölni. Gróf Teleki Pál.« (Nagy eaj a szélsőbaloldalon.) Ezek után legyen szabad kérdést intéznem a miniszterelnök úrhoz, — nagyon sajnálom, hogy nincs jelen — (Palló Imre: Kellemetlen neki!) tessék választ adni, hogy vájjon, amikor a magyarság és az egész ország a világátala­kulásban rendkívüli helyzetbe kerül, akkor a miniszterelnökség legfontosabb és legkénye­sebb ügyosztályára miért egy zsidószármazású embert hoznak fel. aki debreceni zsidó családi viszonyaiban forgolódott és miért azt kaucsol­ják be a legkényesebb ügyek intézésébe? (Zai a jobboldalon és a közéven.) Még 1 ezt is lehet védeni? (Nagy zaj és felkiáltások a Jobbolda­lon: Nem védjük! — Maróthv Károly: Gvere haza. a nagymama meg van bocsá+va! .-— Za\) Kérdezem én a t. kormánytól, elképzel­hető volna-e az, hogy Németországban vafrv Olaszországban az államügyek legfontosabb intéző szervében egy z B idóvouatkozású embert helyezzenek el a legkényesebb ügyek intézé­sére? Ez egyenesen lehetetlenség. (Zsindely Ferenc közbeszól. — Nagy zaj.) Mélven fel vagyunk háborodva azon, hogy amikor nao mint nap állandóan hivatkoznak egy újabb zsidótörvény szükségességére, akkor a minisz­tevp,lnöksé !P *en ilyen kinevezés vált lehetőve. (Zsindely Ferenc: Nincs kinevezve!) — Felkiál­totok jobb felől: Csak berendelték!) Annál in­kább is érthetetlen ez, mert az igazságügy­minisztériumban egészen más vonalon komoly magyar emberek is interveniáltak ebben az ügyben. A válasz az, hogy olyan ügyek bir­tokába jutott, hogy ma már nehéz elhelyezni. ,Eu nem tudok mást tenni, mint a hivatalos okmányokra utalni és mélyen felháborodni. (vitéz Lipcsey Maron: Honnan vette az ok­mányokat? — Bárczay János: Tessék meg­mondani! — Elénk felkiáltások jobbfelől: Honnan vette? — Nagy zaj a szélsőbáloldalon.) Ezt a kérdést nem lehet hanggal és kiabálás­sal elintézni. Tessék megmondani, igazak-e ezek az írások, tessék meggyőződni róla és ha a félzsidó dr. Nagy László ma is a miniszter­. ülése 19 UO november 18-án, szerdán. elnökségen, van (Bárczay Ferenc: Nincs ott!), akkor a miniszterelnök úr vonja le a konzek­venciát. (Bárczay Ferenc: Nincs ott! — Pa­czolay György: Megvan az értelme, hogy vé­dik a zsidókat! — Zajos felkiáltások jobbfelől: Dehogy védjük! — gróf Pálffy József: Pfuj! — Nagy. zaj.) Meggyőződésem, hogy a minisz­terelnök úr. aki a második zsidótörvény elég­telenségét bevallotta, a harmadik zsidótörvény­nek Ígéretével ne jöjjön, mert senki hinni neki nem fog. (Ügy van! Ügy van! taps a szélső­baloldalon- Paczolay György közbeszól. •— Kölcsey István: Viselje rendesen magát! — vitéz Szalay László: Hamis beállítás! Ne tes­sék ilyeneket mondani! —Nagy zaj.) Elnök: Paczolay képviselő urat kérem, hogy igaztalan közbeszólásokkal me csi­náljon ilyen jelenteket* (Zaj.) A miniszterelnök úr megbízásából Zsin­dely Ferenc államtitkár úr kíván szólni. Zsindely Ferenc államtitkár: T. Képviselő­ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak meg­engedni, hogy röviden helyreigazítsam (Ma­róíhy Károly: Szóval nem cáfolja meg!) Ma­tolosy Mátyás képviselő úr egy pár ténybeli tévedését. (Felkiáltások jobbfelől: Szokott tévedni!) Ez a N agy László nevű úr, akit ő aposztro­fált, a miniszterelnökség keretébe kinevezi természetesen nem lett. (Matolcsy Mátyás: Nem mondottam, hogy kinevezték, de be van rendelve! Nem lehet mellébeszélni! — SzöIIősi Jenő: Be van osztva vagy nincs? — Zaj.) A tájékoztató osztály megszervezésével meg­bízott tisztviselő keresvén olyan idegen nyel­veket tudó urat. ami!ven nyelvtudásúra éppen szüksége volt, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Pont zsidót!) ajánlat folytán ezt a csakugyan ritka nyelvtudású Nagy Lászlót az ezzel kap­csolatos teendők ellátására alkalmasnak ta­lálta. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Arról nem lehet tenni, hos-v nem min denn tt vannak zsenik, ha már zsenialitásnak nevezi a kénvispfő tfr a nyelvtudást. (Maróthy Károly közbeszól.) Élés: az hozzá, hogy ezt az urat e^y csomó nem olyan bizalmas jellegű üsrynek elintézésével, amelv bármi módon befolvásolná a további ott dolgozását vagy nem dolgozását, a szerve­zés folyamán megbízták. Ez el is intézte min­den hiba és kifogás nélkül. (Matolcsy Mátyás: Rendben van! — Gúnyos derültség a szélső­baloldalon.) Amikor tudomásunkra jutott... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Hall juk! jobbfelől.) Amikor a miniszterelnök úr­nak tudomására jutott, hogy ez a tisztviselő félzsidó származású, akkor azonnal intézked­tünk. (Peyer Károly: Hogy miniszterelnök le sryen!) A miniszterelnökség azonnal intézke­dett, hogy menjen vissza oda, ahova ki volt nevezve. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Oda, ahonnan jött! — Derültség és zaj a szélsőbal­oldalon. — Tavs a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobbfelől. —- Elnök csenget.) Mindenesetre sokkal nagyobb skrupulozi­tással jártunk el, mint Matolcsy Mátyás kép viselő úr a Gazdaságkutató Intézet zsidószár­mazású tisztviselőivel kapcsolatban, aki min­den, lelkiismeretfurdalás nélkül a legutóbbi időkig: is együtt működött velük. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon és a jobboldalon. — Egy hang a szélsőbaloldálon: Gyenge válasz volt! — Ma­tolcsy Mátyás szót kér.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy ha az interpellációk ilyen módon és ilyen zajos jelenetek közben fognak előtér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom