Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

Az országgyűlés képviselőházának 151. nak, ahonnan a tiszti ara származik, a körülmenyei, a felfogása, erkölcsi értéke és társadalmi helyzete. Ezzel talán^ pótolhatnék a vagyont kikötéseket. Azután szeretnék pár szót szólni a Jóléti alapról. Kérem a .jóléti alapnak szakképzett tisztpk vezetése alá való helyezését. Ebben a tisztikarnak talán milliókra menő pénze fekszik, ezért me? lehet kívánni, hogy közgazdaságilag szakképzett, arra hivatott és rátermett tisztek vezessék. És ha erről beszélek, legyen szabad azt is kifejezésre juttatnom, hogy nem tartom éppen a legszerencsésebb gyakorlatnak, hogy a honvédjóléti alap működése nagyrészt tulajdonképpen abban merül ki, hogy üdülőket tart fenn. Én sokkal helyesebb, sokkal praktikusabb és nemesebb hivatást is tudnék a jólétig alap számára, erre az útra egyébként a honvédelmi miniszter úr már rá is lépett. És itt ismét^ köszönetet mondok a honvédelmi miniszter úrnak azért a legutóbbi igen okos és szociális intézkedéséért, ameliyel a Kerba-t felállította, s ennek céljaira 140.000 pengőt a honvédségi jóléti alapból adományozott. Az égés? honvédségnek, de az egész országnak is érdekében álló lenne, ha ezt ebben az irányban méltóztatnék továbbfejleszteni és felhasználni. Hátra van még usyanis a szakorvosi ellátás kérdésének megoldása, hátra van a kiházasítási kölcsönsegélynyujtás, a születési, a temetkezési segély és a biztosítás kiterjesztése, amit talán a honvédségi jóléti alap felhasználásával igen szépen meg lehetne oldani. A részleteket ezzel befejeztem, most még csak egy dologra szeretnék rátérni és ez a következő. Megengedem, hogy kissé szokatlan lesz, de az a politikai felfogás, amelyet vallok, kötelességemmé teszi, hogy most, amikor erre alkalmam van, ebben az irányban felhívjam a figyelmet. Nemrég Németországban-létemkor kezembe került egy könyv, amelynek a címe magyarul: A német nép élelmezési ellátása a háborúban. Ezt a könyvet a berlini egyetem klilföldtudomáayi intézetének egyik fakultása adta ki és egyik professzora írta. Ennek a könyvnek legelső lapján az olvasható: a németek tudják, hogy a világháborút azért vesztették el, mert nem oldották meg a német nép ellátásának problémáját a világháború előtt és alatt. Hozzá is teszik, hogy igen, ez megtörtént, de többé nem fog előfordulni. Joggal tették hozzá. Amikor Hitler vezér és kancellár 1933'ban uralomra került, megbízott egy férfiút, a Magyarországon is ismert Darré-t, azzal, hogy szervezze meg az ország ellátásának, főleg élelmezési ellátásának kérdését Wa a. férfiú egy munkaerővel és egy segédmunkaerővel egy bérelt szobában 1933-ban hozzáfogott ennek a feladatnak a megoldásához. Megtehette, ő volt a Eeichsbauernführer, aki az ország mezőgazdasági népességét vezette és ez a férfiú ezt a feladatot hat esztendő kemény munkájával meg is oldotta. Elnök: Méltóztassék fejtegetéseit a honvédelmi tárcával kapcsolatba hozni, (vítez Imrédy Béla: Hozzátartozik! — Keck Antal: Az egész honvédelem ezen alapszik!) Elnök: Kérem, ne méltóztassanak az elnöki kijelenté'ékhez megjegyzéseket fűzni. (Gruber Lajos: Nem ért hozzá!) Horváth Géza: Ez a férfiú azt megszervezve bebizonyította, bogy ez a kérdés a honvédelmi politika feladatai közé tartozik. A honvédelem ma nemcsak abból áll. hogy katonákat szerelek fel, fegyverzetet készítek, katonákat kenézek ki és állítok az ellenség elé, hanem abból is, hogy a hátország ellátását ipari anyag és nyersanyag szabályozását, földmíveülése 19Í0 november 13-án, szerdán. 313 lését és mindenét biztosítom. (Ügy van! Ügy van! — Tans a baloldalon. — Keck A.r4*»l: ^zt nem akarják észrevenni! — Gruber Lajos: Nálunk ez nem volt szokásos!) Haez talán eddig" nem volt szokásos, ez a fényes példa bizonyítia, hogy amikor ezt kérem, helyes úton járok. Ezzel szemben mit látunk nálunk? (Epy hang a szélsőbaloldalon: Semmit!) Azt látjuk, hogy ez a kérdés, jóllehet békeállapntban vagyunk, bizony többször csődöt mondott. Egyszer ni-ncs zsír, másszor nincs vaj, harmadszor a bányaüzemekben nincs élelmezés. (Egy hang a jobboldalon: Gruber csinálja!) Ez így nem mehet. Ennek a kérdésnek véget kell vetni. A példa itt áll előttünk. Hogy egy pár adatot említsek, Németország úgy meg tudta szervezni honvédelmét, a termeléspolitikai mozgósítást úgy megoldotta, hogy például — természeteden a földmívelés megorganizálásáva] kezdte el — a mesterséges trátrvázás három év alatt a dnnlá-íára emelkedett, a mezőgazdasági génékért 1923-ban 170 millió markát, 1938-ban már 464 irpllió márkát fizettek. A cukorrépatermés 1939-től I937-i> megkétszereződött, részben a területnagyobhítás. részben a holdanként! hozam megnagyobbodása miatt, de különösen a feldolgozás műszaki megjavítása által, amely utóbbi áHíil îehe+çéressé vált, hogy a róna hozama 1933-tól 1938-ig ímeckét szerződött; az olainop-ácsafoorya^ztá^ 1933-tól 1938-ig fiOOO tonnáról V 000 tonnára emelkedett, a v ai el látás két és fél^ze^ lett nalvóbb- a tejeli*fás 14%kal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 1938-ban fejenként minden prnkpvnplí 50 literrel több tej jutott, mint 1933-ban. (Felkiáltások a ba

1- é* a szélsőbal oldalon: Ez a, honvédelem! — Omhor T-ajos: Isteni s^erene^e- hogy uíncs itt háború!) Ez a mi politikai felfogásunk szerint igenis honvédelem. Arra. kérem ebeknek a példáknak a felsorolása után a honvédelmi miniszter ""rat, — mintán ez a honvédelmi politika feladata és elsőrendű honvédelmi kérdés — méltóztassék a miniszterelnök úrnak vagv a kormányzatnak e^en. a tárn-vban előterjesztést terni, ezt a kérdést megfövi, szorgalmazni, mert ha így megv, nrnt eddig me^t és amint, most -meo-v, npm tndom. mi fog következni, ha ne"hÓT; ór^k fognak p-"rp, az nr^záoTa i°mét Vö"p{~ kezni. Komoly Vérdés P*?,. Azt/Mszpim. legalábbis r"po> TToonrnV rnl

1

) prvrízMflTrp hon>v ba a +e»mpIpRnol'tika' kérdés; yendozé^ét akkor kezd-í^k pj, a-»niko>r már az óra üt. t^^é^zetesem elkéstünk. Itt ^"fr^hp, inf po-y aneVrióta. Moltke 1870-hpn. amikor Poroszo^szá

0

* elrendelte a mo2<r.fi«ít*8t Fraficiàorsî!*'» ell-m, azon a naron s'+'d^í ment Beid in utcáin. Fgy ismerősévé

1 találkozott, aki megszólította. Hozván. eT-eellp-'e'íácI m

n pétarnJ meery

1

? Azt f~Wi rá Moltke- M

;

éH np? Fa n°kem mos+ d'd^om vo'na és mo<«t keUene mósr iránvt szabó intézkedéseket k'fídn^m akkor megérdemelném, ho'T'v e hrlvoTnrői e

T

k°rs

,

es°enek. ( F elk'ált-" sok a, szébőbalplJft'on: Ügy van! Űov vanV Igen

;

s, ez. a felfogás kívánatos nálunk is és az ország érdekéhen valónak tartom, hogv ezt. a kö^eleeséget. amelyet én honvédelmi köt"lessé«-n"k, honvédelmi feladatnak tartok, a h on védeni miniszter úr t^l^^cH-op, szívlel, lélekkel. (F>

r,

y bann a szélsobaloldalon Menj'"» e^ a kormány!) Mintbogy a honvédelmi tárca költségvetése, am el vet itt előttünk latunk, roppant szerény — am

;

nt nafyon helypsen méltóztatott ezt mondani Ma^asbázv képviselőtársam — és mi a honvóds"sfnek sokkal rasrvn

v

b kifejlesztését, sokkal erőse^h felszerelését (Tavs.

] és sokkal nagyobb mértékben való alátámasztását ki-