Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

Az országgyűlés képviselőházának 151. nak, ahonnan a tiszti ara származik, a körül­menyei, a felfogása, erkölcsi értéke és társa­dalmi helyzete. Ezzel talán^ pótolhatnék a va­gyont kikötéseket. Azután szeretnék pár szót szólni a Jóléti alapról. Kérem a .jóléti alapnak szakképzett tisztpk vezetése alá való helyezését. Ebben a tisztikarnak talán milliókra menő pénze fek­szik, ezért me? lehet kívánni, hogy közgazda­ságilag szakképzett, arra hivatott és rátermett tisztek vezessék. És ha erről beszélek, legyen szabad azt is kifejezésre juttatnom, hogy nem tartom éppen a legszerencsésebb gyakorlatnak, hogy a honvédjóléti alap működése nagyrészt tulajdonképpen abban merül ki, hogy üdülő­ket tart fenn. Én sokkal helyesebb, sokkal praktikusabb és nemesebb hivatást is tudnék a jólétig alap számára, erre az útra egyébként a honvédelmi miniszter úr már rá is lépett. És itt ismét^ köszönetet mondok a honvédelmi mi­niszter úrnak azért a legutóbbi igen okos és szociális intézkedéséért, ameliyel a Kerba-t fel­állította, s ennek céljaira 140.000 pengőt a hon­védségi jóléti alapból adományozott. Az égés? honvédségnek, de az egész országnak is érde­kében álló lenne, ha ezt ebben az irányban méltóztatnék továbbfejleszteni és felhasználni. Hátra van még usyanis a szakorvosi ellátás kérdésének megoldása, hátra van a kiházasítási kölcsönsegélynyujtás, a születési, a temetkezési segély és a biztosítás kiterjesztése, amit talán a honvédségi jóléti alap felhasználásával igen szépen meg lehetne oldani. A részleteket ezzel befejeztem, most még csak egy dologra szeretnék rátérni és ez a kö­vetkező. Megengedem, hogy kissé szokatlan lesz, de az a politikai felfogás, amelyet vallok, kötelességemmé teszi, hogy most, amikor erre alkalmam van, ebben az irányban felhívjam a figyelmet. Nemrég Németországban-létemkor kezembe került egy könyv, amelynek a címe magyarul: A német nép élelmezési ellátása a háborúban. Ezt a könyvet a berlini egyetem klilföldtudomáayi intézetének egyik fakultása adta ki és egyik professzora írta. Ennek a könyvnek legelső lapján az olvasható: a né­metek tudják, hogy a világháborút azért vesz­tették el, mert nem oldották meg a német nép ellátásának problémáját a világháború előtt és alatt. Hozzá is teszik, hogy igen, ez megtörtént, de többé nem fog előfordulni. Joggal tették hozzá. Amikor Hitler vezér és kancellár 1933­'ban uralomra került, megbízott egy férfiút, a Magyarországon is ismert Darré-t, azzal, hogy szervezze meg az ország ellátásának, fő­leg élelmezési ellátásának kérdését Wa a. férfiú egy munkaerővel és egy segédmunkaerővel egy bérelt szobában 1933-ban hozzáfogott ennek a feladatnak a megoldásához. Megtehette, ő volt a Eeichsbauernführer, aki az ország mezőgaz­dasági népességét vezette és ez a férfiú ezt a feladatot hat esztendő kemény munkájával meg is oldotta. Elnök: Méltóztassék fejtegetéseit a honvé­delmi tárcával kapcsolatba hozni, (vítez Imrédy Béla: Hozzátartozik! — Keck Antal: Az egész honvédelem ezen alapszik!) Elnök: Kérem, ne méltóztassanak az elnöki kijelenté'ékhez megjegyzéseket fűzni. (Gruber Lajos: Nem ért hozzá!) Horváth Géza: Ez a férfiú azt megszer­vezve bebizonyította, bogy ez a kérdés a hon­védelmi politika feladatai közé tartozik. A honvédelem ma nemcsak abból áll. hogy kato­nákat szerelek fel, fegyverzetet készítek, kato­nákat kenézek ki és állítok az ellenség elé, ha­nem abból is, hogy a hátország ellátását ipari anyag és nyersanyag szabályozását, földmíve­ülése 19Í0 november 13-án, szerdán. 313 lését és mindenét biztosítom. (Ügy van! Ügy van! — Tans a baloldalon. — Keck A.r4*»l: ^zt nem akarják észrevenni! — Gruber Lajos: Ná­lunk ez nem volt szokásos!) Haez talán eddig" nem volt szokásos, ez a fényes példa bizonyítia, hogy amikor ezt kérem, helyes úton járok. Ez­zel szemben mit látunk nálunk? (Epy hang a szélsőbaloldalon: Semmit!) Azt látjuk, hogy ez a kérdés, jóllehet békeállapntban vagyunk, bi­zony többször csődöt mondott. Egyszer ni-ncs zsír, másszor nincs vaj, harmadszor a bánya­üzemekben nincs élelmezés. (Egy hang a jobb­oldalon: Gruber csinálja!) Ez így nem mehet. Ennek a kérdésnek véget kell vetni. A példa itt áll előttünk. Hogy egy pár adatot említsek, Németország úgy meg tudta szervezni honvé­delmét, a termeléspolitikai mozgósítást úgy megoldotta, hogy például — természeteden a földmívelés megorganizálásáva] kezdte el — a mesterséges trátrvázás három év alatt a dnn­lá-íára emelkedett, a mezőgazdasági génékért 1923-ban 170 millió markát, 1938-ban már 464 irpllió márkát fizettek. A cukorrépatermés 1939-től I937-i> megkétszereződött, részben a területnagyobhítás. részben a holdanként! ho­zam megnagyobbodása miatt, de különösen a feldolgozás műszaki megjavítása által, amely utóbbi áHíil îehe+çéressé vált, hogy a róna ho­zama 1933-tól 1938-ig ímeckét szerződött; az olainop-ácsafoorya^ztá^ 1933-tól 1938-ig fiOOO tonnáról V 000 tonnára emelkedett, a v ai el lá­tás két és fél^ze^ lett nalvóbb- a tejeli*fás 14%­kal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 1938-ban fe­jenként minden prnkpvnplí 50 literrel több tej jutott, mint 1933-ban. (Felkiáltások a ba 1- é* a szélsőbal oldalon: Ez a, honvédelem! — Omhor T-ajos: Isteni s^erene^e- hogy uíncs itt háború!) Ez a mi politikai felfogásunk szerint igenis honvédelem. Arra. kérem ebeknek a példáknak a felsorolása után a honvédelmi miniszter ""rat, — mintán ez a honvédelmi politika feladata és elsőrendű honvédelmi kérdés — méltóztas­sék a miniszterelnök úrnak vagv a kormány­zatnak e^en. a tárn-vban előterjesztést terni, ezt a kérdést megfövi, szorgalmazni, mert ha így megv, nrnt eddig me^t és amint, most -meo-v, npm tndom. mi fog következni, ha ne­"hÓT; ór^k fognak p-"rp, az nr^záoTa i°mét Vö"p{~ kezni. Komoly Vérdés P*?,. Azt/Mszpim. legalábbis r"po> TToonrnV rnl 1 ) prvrízMflTrp hon>v ba a +e»mp­IpRnol'tika' kérdés; yendozé^ét akkor kezd-í^k pj, a-»niko>r már az óra üt. t^^é^zetesem elkéstünk. Itt ^"fr^hp, inf po-y aneVrióta. Moltke 1870-hpn. amikor Poroszo^szá 0 * el­rendelte a mo2<r.fi«ít*8t Fraficiàorsî!*'» ell-m, azon a naron s'+'d^í ment Beid in utcáin. Fgy ismerősévé 1 találkozott, aki megszólította. Ho­zván. eT-eellp-'e'íácI m n pétarnJ meery 1 ? Azt f~Wi rá Moltke- M ; éH np? Fa n°kem mos+ d'd^om vo'na és mo<«t keUene mósr iránvt szabó intéz­kedéseket k'fídn^m akkor megérdemelném, ho'T'v e hrlvoTnrői e T k°rs , es°enek. ( F elk'ált-" sok a, szébőbalplJft'on: Ügy van! Űov vanV Igen ; s, ez. a felfogás kívánatos nálunk is és az ország érdekéhen valónak tartom, hogv ezt. a kö^elee­séget. amelyet én honvédelmi köt"lessé«-n"k, honvédelmi feladatnak tartok, a h on védeni miniszter úr t^l^^cH-op, szívlel, lélekkel. (F> r, y bann a szélsobaloldalon Menj'"» e^ a kor­mány!) Mintbogy a honvédelmi tárca költség­vetése, am el vet itt előttünk latunk, roppant szerény — am ; nt nafyon helypsen méltóztatott ezt mondani Ma^asbázv képviselőtársam — és mi a honvóds"sfnek sokkal rasrvn v b kifejleszté­sét, sokkal erőse^h felszerelését (Tavs. ] és sok­kal nagyobb mértékben való alátámasztását ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom