Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-151
280 ÁZ országgyűlés képviselőházának ISI földi propagandatevékenységünk fokozása, amely pénzügyi okokból eddig szerény keretek között mozgott. Ennek minél nagyobb kiépítése nemcsak a jövedelem fokozása szempontjából volna fontos, hanem azért is, hogy a külföld jobban legyen felőlünk tájékozva, hiszen azt hiszem, felesleges rámutatnom ez alkalommal arra, hogy a külföld tájékozatlanságának súlyos hátrányait eddig is eléggé módunkban volt állandóan tapasztalni. Itt némi javulásról kell beszámolnom, erre a célra ugyanis 200.000 pengővel többel fogjuk újabban a sajtóalapot dotálni. A költségvetés ezúttal is két címre tagozódik. Az első a központi igazgatás, amelyben a személyi járandóságokra előirányzott összeg 1,326.100 pengő, az elmúlt évinél 153.300 pengővel nagyobb. Ez a többlet részint a tisztviselői létszám emeléséből áll elő, a múlt évivel szemben ugyanis hét tiszt viselővel tölbb állíttatott be. Oka ennek továbbá az illetményesökkenéseknek'az 1939. évi lz.000. száma miniszterelnöki rendelettel történt részbeni hatálytalanítása, valamint az a körülmény, hogy több magasabb fizetési osztályba sorozott tisztviselő illetményei, amelyek azelőtt a külföldi szolgálat címnél voltak előirányozva, a központi igazgatás címnél irányöztattak elő. Végül oka még ennek az emelkedésnek a központban szolgálatot teljesítő sajtóelőadók létszámemelése. E címnek 2. rovata a dologi kiadások, amelyek 379.400 pengővel irányöztattak elő. Ez is több az elmúlt költségvetési évinél, mégpedig 98.340 pengővel. A többlet oka, hogy a dologi kiadások hitelét a tapasztalati adatok alapján fel kellett emelni. A 3. rovat a távíró- és távbeszélőköltségek. Ez változatlan, azaz 1,210.300 pengő. A rendelkezési alap költsége 300,000 pengőben állapíttatott meg a tényleges szükségletnek megfelelően. A sajtóalap dotálása 199.670 pengővel szintén változatlan. A 6. rovat, a külügyi szaktanfolyamok költsége a tényleges szükségletnek megfelelően 8200 pengővel van előirányozva. A második cím a külföldi szolgálat. Itt a személyzeti járandóságok 7,457-400 pengővel vannak előirányozva, amely összeg 54.200 pengővel kevesebb az elmúlt évinél. A kisebb szükséglet annak tulajdonítható, hogy több magasabb fizetési osztályba sorozott tisztviselő illetményei, amelyek ezelőtt a külföldi szolgálat címnél voltak előirányozva, mint az első címnél említettem, a központi igazgatásnál irányöztattak elő; továbbá azért is van csökkenés, mert egyes idegen pénznemek felárai leszállíttattak; végül az évközi megtakarítások 0.5% helyett 1%-kal irányöztattak elő. A 2. rovat, a dologi kiadások 1,970.600 pengővel változatlan. A 3. rovat a még mindig felszámolás alatt álló Nemzetközi Dunabizottság költsége, amely 68.200 pengőben van előirányozva. A 4. rovat a kiküldetési és átköltözési költségek rovata 900.000 pengővel, amely összeg a szükséglet folytán irányoztatott elő. A külföldi hírszolgálat költségei változatlanok 1,015.000 pengővel. A külföldi konferenciák költségeire 127.000 pengő irányoztatott elő, amely összeg szintén változatlan. A 7. rovaton 30.800 pengő irányoztatott elő, amely összeg 1470 pengővel kevesebb az elmúlt évinél. Ez az árfolyamkülönbözet csökkenésében leli magyarázatát. A rendMvüli kiadásokra« 8000 pengő • iráülése 194.0 november 18-án, szerdán. nyoztatott elő, amely összeg a tényleges kiadásoknak megfelelően van előirányozva. A bevétel 200.000 pengőben van előirányozva. Ez az összeg 333.340 pengővel kevesebb az elmúlt évinél, amely bevételcsökkenés — amint előbb említettem — a háború folytán beállott útlevélláttamozási díjcsökkenések következtében áll «lő. A külképviseleti épületekben elhelyezett tisztviselők által fizetendő lakbérek 25.000 pengőben, a tényleges állapotnak megfelelően irányöztattak elő. A külügyminisztérium költségeinek végösszege 15,722-000 pengőt tesz ki, amely összieget, — amint említettem — mihelyt a gazdasági viszonyok megengedik, emelni kellene. T. Ház! Amint méltóztatnak a költségvetés tételeit részleteiben is látni, ez a legszerényebb keretek között van összeállítva és éppen csak annyira elegendő, hogy a legszükségesebb követelményeket valahogyan kielégítse. Mégis azt kell mondanom, hogy külügyi szolgálatunk mind idebent, mind pedig kint gróf Csáky vezetése alatt minden dicséretet és elismerést megérdemel. (Éljenzés.) Ha azt akarjuk, hogy «r már visszaszerzett részeket necsak megtartsuk, hanem ezen a téren további eredményeket is elérjünk és a már a középállamok sorába előlépett országunk külképviseleteit a lehető legrövidebb idő alatt a külügyminiszter úr által kívánt módon kiépíthessük, akkor arra kell kérnem az igen t. Házat, méltóztassék azzal is dokumentálni a nemzetnek e téren való összefogását, hogy a költségvetést el méltóztatik fo gadni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Csia Sándor! Elnök: Csia Sándor képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Csia Sándor: T. Ház! A helyes és eredményes külpolitikai munkának, véleményem szerint, két fontos és nélkülözhetetlen alapja, előfeltétele van, amelyeknek fennforgása nélkül a legbecsületesebb, a legjobb szándékú és a legtehetségesebb külügyminiszter sem tud t eredményes munkát végezni. Ezt a két, természetcsen többfelé szétbontható feladatot, illetőiéi? alapot a belső, belpolitikai és a külső, külpolitikai államcélkitűzésben kívánom megjelölni. Az államcél a népek tengerén hányódó hajók, a népek és nemzetek vezércsillaga. Vezércsillaga, amely hosszú időre, évekre előre mutatja azt az utat, amelyet egy^ nemzetnek követnie kell. Az állam célkitűzésének természetesen olyannak kell lennie, hogy az az államalkotó egye; dek érdekeivel azonos és közös legyen. Sajnos, a történelem során, sokszor előfordult az, hogy az államcél kitűzése egyes kiváltságosoknak érdekeit szolgálta csupán és ennek eredménye volt az, hogy a széles néprétegek, a tömegek elszakadtak az államtól, elszakadtak a hazától. Ez az az eset, igen t. Ház, amikor a rendszer összetéveszti magát az állammal, összetéveszti magát a néppel. Magyarország az elmúlt évszázadok során a harcoló népek országútja volt. Védelmeztük Nyugat kultúráját Kelet ellen, bástyája y°l* tunk sok súlyos, sok nehéz véráldozat árán. de becsülettel teljesítettük ezt,a kötelességünket A technika fejlődésével, főként a közlekedés tökéletesítésével és gyorsulásával közelebb kerültek egymáshoz az egyes államok, közelebb kerültek a szomszédok egymáshoz, közelebb, kerültek ezek szomszédaikhoz és fokozatosan kö : zelebb kerülnek egymáshoz az egyes világrészek .is. Nem feladata többé a magyarságnak
