Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-150

Az országgyűlés képviselőházának 150. másik kérdés, amelyre ki kell térnem, az ügyészi karra vonatkozik. Az ügyészi kar rop­pant erős nyomás alatt áll, különösen a sajtó­cenzúra kérdésében. Ha valamiben bármi kis politikai vonatkozás is van, azt rögtön ki kell húzniok, vagy fel kell terjeszteniük, hiszen — függő viszonyuknál fogva — az ügyészek is féltik pozíciójukat. (Rapesányi László: Meg­tizedelik!) Az igazságügyminiszter úr jóhisze­műségében, jó magyarságában semmi okom sincs kételkedni, sőt az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve, az ügyészek azonban kétségtele­nül utasításra dolgoznak. Az ügyvéd is ügyész, a magánfél ügyésze, akinek a magánfél adja elő a tényállást a dolog természeténél fogva és o aszerint adja elő azután a bíróságnak, de a kettő között mégis lényeges különbség van. A rendes, tisztességes ügyvéd, a per első bírája, ugyanis azt mondja sokszor az ügyfélnek: ké­rem, ezt a büntető feljelentést önnek nem sza­bad megtennie, mert ennek nincsen semmiféle ténybeli, erkölcsi és egyéb alapja, ezt nem vál­lalom, vegye át más, ha akad. Ugyaní^v az ügyészségeknek is bizonyos gerincet és önállósá­got kellene mutatniok, nehogy teljesen a min­denkor változó politikai rendszernek vak esz­közévé válhassanak és így olyan vádiratok szü­lethessenek meg, amelyek a híróságok tekin­télyét, a nemzet egyes tagjainak az igazságba vetett hitét alkalmasak megingatni. Méltóztassék tehát az ügyészségeket ez alól az erősen politikai tendenciájú munka alól mentesíteni és ha az igazsá^ügyminiszter úr úg-y fogja látni, hogy ez szükséges és helyes, akkor méltóztassék az összes rendkívüli cen­zúrabizottságokból — nem beszélek természete­sen a rendes cenzúráról — az ügyészeket ki­vonni, mert nem egyeztethető össze az. hagy az igazságszolgáltatásnak ilyen fontos őrhelyén lévő emberek a naoi politika hullámaiba ál­landóan belekeveredjenek és a legnagyobb po­litikai hullámzásnak legyenek kitéve. (Palló Imre: Vájjon kitől kapják a nyomást!) A harmadik kérdés, amely az igazságügyi tárca sok egyéb kérdése között önként feltolul a bíró és r az ügyész kérdése után. a magyar ügyvéd kérdése, mert a bíró és az ügyész után a harmadik őrhelven az ügyvéd áll. T. Ház! A liberális rendszerben, amelyre egész jogalkotásunk mindeddig fel volt építve és amelynek átépítésén fáradozik á Ház túlsó oldala is és ez az oldal is, a magyar ügyvéd­ség teljesen elveszett, elveszett először is anya­gilag, mert nem bírja a zsidó ügyvédség kon­kurrenciáját részben azért, mert nincs tőkéje, részben pedig azért, mert nem rendelkezik azokkal az erkölcsi eszközökkel, (Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a?t) ame­lyekkel a zsidó ügyvédek vívják meg harcu­kat, DPTÏI rendelkezik azért, mert a keresztény világnézet, a krisztusi elvek alapján akar élni. (Palló Imre: Nem üzletet lát az ügyvéd­ségben!) Én gyakorlati jogász vagyok, tehát egészen tökéletesen ismerem a kérdést és tu­dom, hogv mi a helyzet; a zsidó ügyvéd azt mondja: jöijön hozzám» maid én ráordítok arra a bíróra, majd meg fogja látni, bogy én hogvan beszélek: tehát az első pillanattól kezdve, amint belén hozzá az, a jogot, igazsá­got és megnyugvást kereső fél, destruál. rom­bol, mert azt mondia. hogy: én maid lekiabá­lom a bírót, én maid megkí^es^m a maga igazságát! EJwéct a jogkereső közönségü^k^Rn az ^ bit téried t el, hogy a zsidó ügvvéd többet tant Én tudom, hogy ez nem így van. de ez a tudat van elterjedve s ezért a zsidó ügyvéde­ket támogatják. ülése 19UO november 12-én, kedden. 249 T. Ház! Az 1939 : IV. tó., a második zsidó­törvény 5. §-a világosan kimondja, hogy köz­testületnek zsidófajú nem lehet tagja. Ezzel szemben a Budapesti Ügyvédi Kamarában és az ország összes ügyvédi kamaráiban hem­zsegnek a zsidók, tele vannak zsidókkal, any­nyira, hogy például ä Budapesti Ügyvédi Ka­mara 36 tagú választmányában 10 tag, vagyis 30% zsidó. (Rajniss Ferenc: Ezen sem lehet változtatni? Csodálatos!) Nálam pontosan megvannak az adatok. A tisztikarban két ak­tív zsidó van s ezenkívül van néhány, (Rajniss Ferenc: Passzív! — Derültség.) akinek zsidó felesége van és aki a zsidótörvény szerint nem tekintendő zsidónak. A Budapesti Ügyvédi Ka­mara 3280 tagja közül — most már 33C0 körül van a tagok száma, de a pontos számokért nem vállalok felelősséget — 1150 mindössze a keresztény. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) T. HázJ Ez nem jelenti sem a törvény szel­lemének végrehajtását, sem a közösségi gondo­latnak, amint azt Zerinváry képviselőtársam mondotta, a gyakorlati életben való kifejezésre juttatását. A szép szólamok megvannak, de a gyakorlathan nem történik semmi. Bevonul­tunk a Felvidékre, bevonultunk Erdélybe, — bocsánatot kérek, az igazságügyi tárcának eh­hez semmi különösebb köze nincsen, mégis meg kell említenem — a zsidóság azonban továbhra is ott van az d fellegvárában. (Rapesányi László: Ö is bevonult!) Hiába írtak a keresz­tény magyar ügyvédek memorandumokat és hiába kaptak ígéreteket mindegyik miniszter úrtól, nem a legutóbbi három évben, hanem a legutóbbi 22 év alatt, nemzeti önállóságunktól kezdve, a magyar ügyvédek mindig csak nyo­morogtak saját hazáinkban. (Rapesányi László: Keresett a zsidó!) Ez így van. A zsidók hódíta­nak teret még az önkormányzati testületben is s az, amiért a törvény világos és félreérthetet­len rendelkezése értelmében e&y t zsidóvállala­tot megbüntetnének, mert a zsidótörvényt át­hágta, egy köztestületben megtörténhetik 1940-ben a magát kereszténynek és nemzetinek nevező rendszerben. (Rancsányi László: De csak nevező!) Bocsánatot kérek, a való elet beszél, nem pedig a szép szólamok és a szép szavak. Hiába üdvözölte az előadó úr az erdélyi ügyvé­deket, az erdélyi ügyvédek rá fognak jönni, hogy itt saját hazájukba visszatérve, nem fog­jak tudni megkeresni kenyerükéit, mert a zsi­" dóság természetesen le fogja őket minden te­kintetben és minden téren konkurrálni. Múltkoriban egészen világosan megírtam, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara ilyen össze­tétele következtében olyan ügyecondnoki listát állítanak össze, amelyen 68 tag közül 31 a tény­leges zsidó, 18 az amatőr. (Derültség. — Rajniss Ferene: Passzív!) vagyis megkeresztelkedett zsidó és 19 a keresztény. Odaadom ezt a listát az igazságügyminiszter úrnak, nekem megvan másolatban.' Ezek megdöbbentő számok és így van ez az egész vonalon vésrig. Természetes, hogy amikor ezt megírtam, akkor fegyelmit akartak elle­nem indítani, mondván: hogyan mer ez a gój ilyeneket mondani? (Derültség. — Rapesányi László: A keresztény Magyarországon!) Ma­gyarországon, saját hazánkban, azon törik a fejüket a zsidók, hogyan indítsanak egy keresz­tény törvényhozó ellen fegyelmit azért, mert a való helyzetet fel meri tárni. (SZÖIÍŐAÍ J^nő: Es a törvényre rámutat!) Nagyon jól tudom, mi folyik a kulisszák mögött, miket beszélnek a zsidó ügyvédek: London, Roosevelt, (Derült­ség.) nem baj. csak ki kell tartani, majd meg­jön a mi időnk, olyan ez, mint a gumi, húzó­44*

Next

/
Oldalképek
Tartalom