Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-150
_Az országgyűlés képviselőházának 150. fejtené ki azt a munkát, amelyet tőle a nemzet méltán elvárhat. Én úgy érzem, hogy ez a támadás méltatlanul éri nz igazságügyi kormányzatot. (Ügy van! >obbfelől.) Úgy hiszem, hogy Mosonyi képviselőtársam is tudia. milyen rendkívül nagy szakképzettséget igénvlő és azt mondhatnám, éit. napot eggyé tévő munka folyik az igazságügyminisztériumban és annak, hogy egves törvényjavaslatok, amelyeket ő maga is kért és szorgalmazott, még nem kerültek ide és nem tárgvaltattak le. nem az az oka. hogy az igazságügyminisztérium nem teljesíti a kötelességét, hanem részben és les-fŐkénüen oka az, hogy olyan események iöttek közbe, amelyek ezt eddig nem tették lehetővé. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Mméig! Három, éve mindig közbejön! — Antal István: Hála Istennek! — Szöllősi .Teno: Huszonkét éve nrmdig közbejön valami! — Keck Antal közbeszól. — Zaj.) Elnök: Keck Antal képviselő urat figyelmeztetem, hoo-y" nin^s arra privilégiuma, hogy állandóan közbeszóljon. Huszovszky Lajos: Hogy milyen események .jöttek közbe, t. Képviselőház, arra célzott az előadó úr, aki éppen az igazságra utaltés megállapította, hogy ez az igazság kezd érvényesülni nemzeti törekvéseinkben. En is igaz örömmel csatlakozom ehhez a megállapításhoz. Ba nem is értük el még nemzeti törekvéseink kiteljesedését, mégis örömmel állapítjuk meg mindnyájan, hogy ma már egy köz<d 14 milliós nemzet költségvetését tárgyaljuk. Ezt az eredményt pedig elértük egy világégés közepette, amikor valóságos népvándorlás folyik, amikor olyan nemzetek is háborúba sodródtak, amelyek évszázadokon keresztül alig tudták, mi a háború. Mi számbeli és területbeli meggyarapodásunk mellett és katonai felkészültségünk mellett megőriztük a békét, amelyre ennek a nemzetnek olyan nagy szüksége van, mert hiszen tálán egyetlen egy évszázad' sem múlt még el; amelybén háború, pusztító megszállás ne tizedelte volna meg a nyugati kultúra és civilizáció védelmére rendelt nemzetünket. Hangsúlyoztam a teljes katonai felkészültségiét, amely mellett őriztük meg a békék anélkül, hogy nemzeti becsületünk csorbát szenvedett volna. (Úgy van! Ügy van!) Mosonyi Kálmán igen t. képviselőtársam a Ház színe előtt hivatkozott arra, hogy szerte az egész világon nagy társadalmi és állami átalakulás folyik. Érezzük, tudjuk mindnyájan. Ez a társadalmi átalakulás időbelileg, talán okozatilag is a világháborúra vezethető vissza. A világháború előtt az volt az általános felfogás, hogy az a helyes állami berendezkedés, amely mellett az egyénnek a legnagyobb függetlensége van az államhatalomtól, amely egyáltalában a legmesszebbmenő függetlenséget biztosítja az egyénnek. Ma már az az általános felfogás, hogy az egyéni érdeknek háttérbe kell szorulnia az állami érdek előtt és az egyéni érdek, a magángazdaság a köz érdekében befolyásolható, korlátozható, irányítható. Erre a felfogásra vezethető vissza a központi hatalomnak, az államihatalomnak szerte az egész világon tapasztalható megerősödése. T. Képviselőház! Ez a nagy átalakulás, amelynek nyomai — amit egyesek nem nagyon éreznek és tudnak — a demokrácia Őshazájában, Angliában és Amerikában is megtalálhatók és mes" voltak találhatók nemcsak most, hanem à jelenleg folyó háború előtt is, (Ügy van! jobbfclől) egyes országokban erőteljes ütemű, dinamikus formában, más országokban, így nálunk is, fokozatos, evolúciós KftPVT«EI.ÖHAZT 5TAPT f O VTT. ülése 1940 november i2-én i kedden. 231 formában jelentkezik. (Egy hang a szélsőbaloldalon: ötszáz éve!) Ez az átalakulás természetszerűleg ráüti bélyegét a mi törvényalkotásunk munkájára és determinálja törvényalkotásunk közérdekből folyó munkáját. Természetszerűleg nem vonhatja ki magát, nem. is óhajtja kivonni magát ez alól az igazságügyi kormányzat sem, aminthogy megítélésem szerint nem is vonja ki magát a törvényalkotási munkának ilyen irányú haladásából. Magától értetődő, hogy különösen a törvényelőkészítő osztály munkáját fokozottan befolyásolja ez az átalakulás. A törvényalkotás munkájában két irányban vesz. részt ez a törvényelőkészítő osztály. Elsősorban általában előkészíti a törvényeket, másodsorban pedig szakszerű módon segíti a törvényalkotást a törvény szövegezés munkájában, A helyes törvényszövegezés — amint köztudomású — jelenti a törvény szellemének helyes formába való öntését, vagyis gyakorlatilag tulajdonképpen egyenlő fontosságú, legalább is megközelítőleg ugyanolyan fontosságú, mint maga a törvényalkotás. A törvény szövegezésének munkáját ez az osztály^ a legnagyobb felkészültséggel, hosszú évek fáradságát és képzettségét feltételező módon látja el. Ezzel a munkával nem lehet csupán azáltal megismerkednünk, hogy elolvassuk a törvények szövegét, vagy sokszor szűkszavú indokolását. Nekem az utóbbi években sokszor volt részem abban a megtiszteltetésben, hogy egyes törvényjavaslatok előadója lehettem és így közvetlenül is betekintést nyerj tem abba a rendkívül nagy és mélyreható közérdekű munkába, amelyet a törvényelőkészítő osztály végez. Ezen az alapon mondhatom, hogy a törvényelőkészítő osztály nem csupán az igazságügyi tárca keretébe tartozó törvényeket készíti elő, hanem jogászi és törvényszövegezési szempontból foglalkozik az összes tárcáik, szakminisztériumok köréből kezdeményezett törvényekkel^ is. Az igazságügyi kormányzat — mint ahogyan az előadó úr nagyon szakszerűen rámutatott — az általam már előbb ismertetett nagy átalakulás követelményeit harmonikusan tudja beilleszteni a magyar jogrendszerbe. Bebizonvította azt, hogy az utóbbi években hozott és — mondjuk — a régi idők felfogásával ellentétes, a modern idők, a modern kor által megkövetelt rendelkezéseket elvi törés nélkül tudja beilleszteni a magyar jogalkotás egységes rendszerébe. (Ügy van! jobbfelől.) Legyen szabad nekem is a képviselőház színe előtt, éppen azért, mert talán támadás érte ezt az osztályt, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem érte támadás!) a legteljesebb elismeréssel szólnom... (Felkiáltások a szélsŐbaloldalon:: Nem érte támadás!) Talán rosszul fejeztem ki magamat. Nem kapta meg azt .az elismerést, amelyet lelkiismeretünk szerint megérdemel. (Budinszky László: Nem az osztályról volt szó, hanem a rendszer politikai vonalvezetéséről! — Mozgás. — Elnök csenget) Legyen szabad itt a képviselőház színe előtt elismeréssel szólnom ennek az osztálynak munkásságáról, megjegyezvén, hogy ez az osztály végzi a jövő feltörő generációk kiképzésének, utánpótlásának munkáját is, hiszen köztudomású, iho^T ennek az osztálynak kiváló szak-, embereiből szoktak egyes kiváló erőket más szakminisztériumok átvenni, ezek pótlására az igazságügyi kormányzat az úionnan feltörő fiatal generáció kiképzését végzi és ezeket az így kiképzett újabb erőket állítja be utánpótlásul ebbe a nagy és nemes közérdekű rimnkába. 42
