Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-146

Az országgyűlés képviselőházának . amely nekik alkotmányjogilag biztosítva van. A helyett tehát, hogy egy pluszt, egy pozití­vumot hozna, jogfosztást eredményez a javas­lat, mert hiszen azok a j.ogok, amelyek eddig egy választópolgárt megillettek, ezidőszerint csorbítva vannak azáltal, hogy nem gyakorol-, hatja a jogát akkor, amikor azt neki az eddig fennálló törvények és jogszokások biztosítják. De nézzük meg, mit mond a javaslat indo­kolása erre vonatkozóan. Az elsői pont azt mondja, hogy az isteni gondviselés különös kegyelme folytán az ország területe a közel­múlt napokban ismét újabb területekkel gya­rapodott. Ez az egyik indoka annak, hogy a javaslat idekerült. Igaz tény, amit az indo­kolás mond, örvendetes tény, de amennyire örvendetes ez a tény maga, éppen olyan szo­morú dolog az, hogy Magyarországon 1940-ben a fennálló rendszer kormányzata ilyen siral­mas indokolással próbál ide a Ház elé tör­vényjavaslatot hozni. Az isteni gondviselés kétségtelenül területekkel gyarapította hazán­kat, fogja is még gyarapítani, de én hiszem azt, hogy az isteni gondviselés^ fog nekünk egy olyan kormányzatot is adni, amely nem fog ilyen siralmas indokolással törvényjavas­latot terjeszteni a Ház elé. A másik az, amikor azt mondja, hogy: »A most elmondottakon kívül még egy lényeges < körülmény — lényeges körülmény — indo­kolja a választások elhalasztását.« Nem aka­rok ismétlésekbe bocsátkozni és a ..filing ante patrem már elhangzott indokát újólag emlí­teni, csupán csak ennek az indokolásnak egyes részleteit akarom megvilágítani és az indokolás helytelenségét kimutatni. Azt mondja az indokolás: »Köztudomású, hogy a kormányzat a közeljövőben több lényegbevágó reformjavaslatot szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni.« Én elsősorban is nem vagyok tisztában azzal, hogy mit jelent a »közeljövő« a kormányzat felfogása alapján. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Húsz esztendőt!) Mert ha a kornnányzat eddigi munkáját fi­gyeljük, akkor ez a közel jövő igen ©ok eszten­dőt jelent és ez a közeljövő megint esry újabb nesze semmi, fogd meg jól_ politikát fog ered ményezni, egy olyan vakulj magyar; politikát; mert .megint ígérünk nagyokat, mint ahogy ígért nagyokat a kormányzat a választások alkalmával, aminek már tcibb mint másfél esztendeié. íme, nézzük, mit jelentett az ak­kori közeljövő s ha ezt vesszük figyelembe, látni fogjuk majd, mit jelent ez a közeljövő. De menjünk tovább. Azt mondja az indo­kolás, hogy: »A közigazgatással kapcsolatos javaslatok előreláthatólag a törvényhatóságok szervezésére is kihatással lesznek.« Azt mondja az indokolás: »előreláthatólag«. Legyen sza­bad egészen őszintén kijelentenem azt % hogy én a, kormányzat előrelátásában nem bízom, ha tehát nem bízom benne, akkor nem fogadha­tom el indokolását sem, mert ha az ok meg­szűnik, megszűnik a következmény is. Láttuk, hogy a kormányzat előrelátása eddig mit eredményezett ebben az országban; s ha a javaslattal kapcsolatba hozzuk ezt a bölcs előrelátást, akkor bizony nagyon szomorú vé­leményre jutunk az indokolásnak e pontjával kapcsolatban is. De menjünk tovább. Azt mondja a javas­lat, hogy »ilyen rövid átmeneti időre« — t át­meneti időre! —i »nem indokolt a választások megtartása, nem volna célszerű«. Hát én nem tudom, hogy a kormányzat mit ért azon, hogy 46. ülése 194-0 október 29-én, kedden. 157 átmeneti idő. Vájjon azt érti-e, hogy saját kö­rén belül regenerálódik, vagy azt érti-«, hogy kicserélik egy másikkal; (Egy hang a szélső­baloldalon: Áttér a nemzeti szocialista alapra!) nem tudom, mit ért ez alatt, mert eddig lát­tunk kormányváltozásokat, láttuk azt, hogy a második sorban állókból elsősorban állók let­tek és viszont, de azt, hogy ennek a szeren­csétlen országnak a helyzet» lényegében vál­tozott volna, azt sem ennek a kormányzatnak, • sem elődeinek évtizedekig tartó munkámból.— sajnos — nem láthattuk. Vájjon, ha sommáz­zuk itt az indokolást, amely szerint majd a kormányzat hoz egy újabb javaslatot, egy újabb reformot ezekkel kapcsolatosan, hol van annak a biztosítéka, hogy ennek a kormány­zatnak lesz is ideje meghozni ezeket a reform­javaslatokat'? Ne felejtsük el ugyanis, hogy ma még ott tartunk, hogy ennek a kormány­zatnak a miniszterelnöke, tehát a feje, ott áll a válaszutak előtt, mint ahogy ő saját maga kijelentette és nem tudja, hogy merre men­jen.^ Hát ha Magyarország miniszterelnöke nem tudja azt, hogy merre menjen, akkor mit vár­junk ettől a kormányzattól'? Akkor nem tehe­tünk mást, mint azt kérjük, hogy menjen nyugdíjba a miniszterelnök kormányzatával együtt és engedje át helyét azoknak, akik majd tudni fogják, hogy merre vezessék ezt az országot és akkor majd elhisszük azt, hogy lesz egy kormányzat, amelyiknek lesznek re­formjai; de ezek a reformjavaslatok nem ilyen indokolással, hanem a nemzet helyeslésének, a nemzet jóváhagyásának a bírálatával fog­ják a maguk tényleges és a nemzet érdekeit. szolgáló végleges tartalmukat megkapni. De. akármelyik sorát nézzük mind a tör vény javaslatnak, mind. az indokolásnak, ab­ból mindegyikből csak azt lehet kiolvasni, hogy nyerjünk időt. Ez az időnyerés ma egy különös — nem azt mondom, hogy szokás, de valahogyan betegség, beteges hangulat. Ma a világ két pártja időt akar nyerni és így Magyarországon is van két párt. amelyik mindkettő éles megfigyelőképességgel és készséggel figyeli egymás munkáját, váj­jon mennyi időt tud még nyerni. Az egyik­nek a munkája romboló, a másiké építő. Az egyiknek a munkája viszafejlődóst. visszaesést eredményez, a másiké az előrehaladást kívánja szolgálni; és ahogyan világviszonylatban szem­ben áll ez a két felfogás egymással, ugyanígy áll szemben egymással itt bent az ország Há­zában is és amíg az egyik felfogás hívei a maguk semmittevését elnevezik nemzetépítő munkának, rel'ormmunkának. addig szomorúan állapítja meg a másik oldal, a jövő oldala, amelyben van dinamizmus és amelyben tény­leg van őszinte szolgálatkészség, hogy a má­sik oldalon az úgynevezett ál nacionalizmus, az úgynevezett ál alkotmány védő... Elnök: Kérem a szónokot, méltóztassék^ a javaslattal foglalkozni, ez nem tartozik a ja­vaslathoz. Rapcsányi László:... ez az álalkotmányvédő társaság űzi a maga játékait, (vitéz Lipcsey Márton közbeszól.) Én a magam módja szerint beszélek, ellenben nagyon szeretném ha igen t. képviselőtársammal megismerkedhetnem beszéd formájában. (Pándi Antal: Még eddig nem hallottuk beszólni. — vitess Lipcsey Már­ton: Négyszemközt beszélhetünk!) A javaslattal kapcsolatban itt van a má­sodik kérdés, mert hiszen ezt is figyelembe 1 kell vennünk, hogy vajgon juttat-e több jogot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom