Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-139
114 Az országgyűlés képviselőházának 139. ülése 1940 október 11-én, pénteken. temi oktatás nagy általánossága és az egyetemi oktatás rendszere következtében tovább nem lesz szükség. A jogakadémiák maradnak továbbra is előkészítő tanfolyamok, és itt nemcsak egyes varosokra gondoiok, mert hiszen ha csak Eger városát, kerületemet érdekemé ez a kérdés, nem szólaltam volna fel, ae érdekli ez a kérdés nemcsak a katolikus felekezeti oktatást, hanem az összes történelmi egyházak felekezeti főiskolai oktatásának kereteset is. Az 1791:XXVX törvénycikk 5. §-a biztosítja nem csupán a római katolikus egyháznak, hanem az összes történelmi egyházaknak főiskola-fenntartási jogát is. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Törvények vannak végig a törvénytárban, amelyek sohasem tagadták, mindig megadták a történelmi egyházak főiskola-fenntartási jogát. Katholikus szempontból a Codex Juris Canonici 1375. Va megállapítja az egyházak lőisKola-íenntartási jogát, AZ 1379. § előírja a római katholikus együázaknak a főiskola fenntartásában való részvételét. Az 1372. § pedig a hivők kötelességévé teszi, hogy ott, ahol módjukban van, katolikus főiskolákba járjanak. Az egyházak — és itt nemcsak a római katnoliKus egyházról beszélek — mindig féltékenyen őrizték főiskola-fenntartási jogukat és féltékenyen őrzik azért, mert úgy tudják, és én egyénileg úgy hiszem, hogy az egyházak által fenntartott iskolákban, nemcsak a főiskolákban, hanem a középiskolákban is magyarabb, és, hogy úgy mondjam, hitvallóbb és a vallási életnek sokkal megfelelőbb s a katholikus élet es általában a vallásosság szempontjából sokkal példaszerűbb nevelés folyik, mint más iskolákban. Ennek indokolását előttem Meskó Zoltán képviselőtársam mondotta el. Ugy érezzük, hogy közvetlenebb a nevelés az egyhazak által fenntartott főiskolákon. Nemcsak tudományt adnak, hanem adnak vallási és nemzeti nevelést f is, adnak a becsületes életre való nevelést, és azzal, hogy a jogakadémiai tanárok közvetlenebb összeköttetésben vannak a hallgatósággal, jó példát adnak arra, bogyan kell élni becsületesen, magyarul és hithűbben a magyar életet. Ügy érzem, hogy talán tökéletesebb nevelés folyik a jogakadémiákon. Hiszen éppen a miniszter úr mondja, hogy nemcsak tudósokat kell nevelni, hanem a nemzethez hű fiakat is. Ügy érzem, hogy az egyetemek, ahol rengeteg hallgató van, ahol csak doktorokat termelnek — ez is elhibázott dolog — és a jogi szemináriumok előkészítő munkájával- s a vásárolt disszertációkkai megszerzett doktorátusok sokkal kevesebbet érnek, mint az, ha a tanár közvetlenül tud foglalkozni az egyes hallgatók életévei, ő maga példát ad, vigyáz a hallgatókraEz a közvetlen munka sokkal többet ér, mint a jogtudori oklevél és képesítés adása. Igen t. Iláz! Budapesten 1937/38-ban 14 egyetemi tanár 2375 alapvizsgát, 1796 szigorlatot, összesen tehát 4171 vizsgát hallgatott végig, illetve onnyi hallgatót vizsgáztatott. Ebből a számból egy tanárra 300 vizsga jut és még ezenfelül jut egy tanárra 600 kollokvium. Kérdezem, hogy ilyen nagy elfoglaltság mellett lehet-e egyénileg foglalkozni minden; egyes hallgatóval^ lehet-e tökéletesen nevelni mindenegyes embert? Azt elképzelem, hogy az illető tudását megvizsgálják és lelkiismeretesen vizsgálják meg, azt azonban, hogy az ! egyes hallgatókkal egyénileg foglalkozzanak, sehogyan sem tudom elképzelni. Ha most azt nézem, amit a miniszter úr mondott, hogy a jogaüadémiák nem alkalmasak a jogi oktatásra, fel keli említenem a következő statisztikát. Az egyetemeken az első alapvizsga sikere 69'2/è, az egri jogakadémián 491^. A második alapvizsga sikere az egyetemeken 63'4%, az egri jogakadémián 62 : 3/á. A harmadik alapvizsga sikere az egyetemeken 67\bó, az egri jogakadémián 66'7%. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az egri jogakadémia sokkal szigorúbb a tanulóifjúsággal, mint az egyetemek. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az egri jogakadémia felesleges, vagy hogy ott nem kellő módon tanítanak. Úgy érzem, hogy az egri jogakadémia presztízse szempontjából ide kellett hoznom ezt a statisztikát azért, hogy az ország előtt bizonyítsam azt, hogy annak a jogakadémiának, amely lelkiismeretesen, hivatásának megfeleiőleg tanít és nevel, országos viszonylatban is meg kell felelnie annak az oktatási rend; szernek, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter űr elképzel. Legyen szabad most áttérnem magára az egri jogakadémiára. Az egri jogakadémiát a XVilii, században alapították azért, mert a nagyszombati egyetem nagyon messze volt a Tiszántúltól, Hevestől és Jtforsod vármegyétől. Az akkori nemes iijaknak építették, illetve alapították ezt a jogakadémiát, hogy ne kelljen nekik szekereken es gyalog napnosszat menniók azért, hogy egyetemi tanulmányaikat folytathassák, ioglár Uyörgy volt az az egri kanonok, címzetes püspök, aki 1740. november 27-én nagy alapítványt tett az egri jogakadémia fenntartására. Ennek a nagynevű egri kanonoknak és püspöknek az egri jogakadémia megalapításában való érdemeit az L41:XLIV. te. a következőképpen örökíti meg (olvassa): »...hanem utánzásra is legméltóbb például a közjó iránti szeretetben, a nemes ifjúságnak a hazai jogban való oktatása végett Egerben a föntebb említett káptalanban letett alapító levelével jogi tanfolyamot állított fel Foglár György címzetes püspök«. Nagyon érdekes és jellemző az 1. ^. utolsó mondata, amely a következőket állapítja meg (olvassa): »Ezért kellett a törvény. Az ország karai és rendjei jónak látták a mondott alapítvány ügyét az ország törvényeiben is megemlíteni és ilyniódon minden feledségtől, melyet az idők folyása és viszontagsága magával hozni szokott, meg; Őrizni.« Mint hogyha érezte volna az akkori törvényhozó azt, hogy erre a törvényre szükség van, mert lesznek császárok, lesznek hadvezérek, lesznek vallás- és közoktatásügyi miniszterek, akik az ebben a törvényben megalapozott jogakadémiáról másként kívánnak intézkedni. Legyen szabad nekem egy kis történelmi visszapillantást vetnem ennek a jogakadémiának életére. II. József volt az első, aki a jogakadémiát eltörölte, azután 1874-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter akarta a jogakadémiákat megszüntetni. A nagy bíboros érsek, Samassa József volt az* aki a jogakadémiák fenntartásáért harcolt és fenntartásuk érdekében nemcsak a saját t egyházához, hanem az összes történelmi egyházakhoz is fordult, hogy ne hagyják a felekezeti főiskolai oktatás ügyét. 1912-ben megindult egy akció az összes jogakadémiák ellen, 1921-ben pedis: Klebelsberg miniszter úgy gondolta a felekezeti jogakadémiákat megszüntetni, hogy az egyes is-
