Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-139

Az országgyűlés képviselőházának 139. cialista gazdasági hitvallásunk és tanításunk szerint nem lett volna szükség erre a köl­csönre, mert a magyar állam, a magyar nép ennél a 250 millió koronás kölcsönnél sokkal nagyobb összeget tudott előteremteni már egy év leforgása alatt is — Smith Jeremiás, a nép­szövetségi kölcsön magyarországi főbiztosa volt az, aki egy kékceruzavonással el akarta törölni a szegedi egyetemet és a szegedi vezető­réteg, a szegedi akkori liberális és szabadkő­műves vezetőréteg küldöttséggel és memo­randummal fordult a népszövetségi főbiztos­hoz, kifejtve, hogy ez tulajdonképpen, nem a kolozsvári egyetem, hanem egy önálló alföldi magyar egyetem, amely az alföldi közegész­ségügyet szolgálja, az alföldi oktatást célozza. Ezen a címen, de mindenesetre azért, mert sza­badkőműves emberek mentek a szabadkőmű­ves emberhez, meg tudták menteni az egyetem integritását. A másik dolog, t. Ház, a következő. A kul­tuszminiszter úr tegnapi beszédében megje­lölte a különböző egyetemeknek jellegét, ha jól emlékszem: a debreceni egyetemet mint a tanítóképzés és a tanárképzés helyét, a pécsi egyetemet a jogi képzés, a szegedi egyetemet pedig a természettudományi továbbképzés he­lyeként. Ismét megdöbbenéssel kell felismer­nem azt a tényt, hogy itt egy olyan körül­ményre történik hivatkozás, amely'nem felel meg a mai megújhodott és nemzeti szellem­ben átalakulni készülő viláeban. Egy olyan személynek, mint a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert r professzornak természettudományos működése az indoka annak, hogy nemcsak csonkítatlan állapotban ottmarad az egyetem bölcsészeti kara, hanem hogy egyáltalában Szeged egyetemet kaphat, mert úgy látom, hogy ezért kívánja a kultuszminiszter úr a szeeredi egyetemet a természettudomány to­vábbvivőiének tekinteni. ÍHóman Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter: Ügylátszik, sohasem volt Szegeden a kénviselő úr! — El­lenmondások és tiltakozások a szélsőbalolda­lon. — Hóman Bálint vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Akkor nem kérdezne ilyet, ha ismerné az intézetet!) Ezt vélem felismerni a dologban; eneem soha seramiféle tanácsko­zásba nem vontak be, tehát nem ismerhetem a miniszter # úrnak egyébként mindenesetre véka alá reitett szándékait. Kétségtelen, hogy ezeknek figyelembevé­telével nem tudom elfogadni azt és semmi­féle indokot nem tudok helyeselni arranézve, hof?"v Szesreden a jogi és államtudománvi kar további törvényes intézkedésig szüneteltessék, fihosryan ezt a törvényjavaslat mondja. Ugyanis itt nemcsak eery esryszerű szünetelés­ről, egyévi ya^y kétévi szünetelésről, hanem ennek a iogri és államtudományi karnak fel­áldozásáról és véerleges megszüntetéséről van szó. Ismerjük ezeket az intézkedéseket, ismer­jük ezeket az átmeneti intézkedéseket és tud­juk, hoo-v milieu nehéz lesz törvénvhozásí útnn ennek a ÍOÍH és áll" m tudományi karnak műk^ését valamikor újból meHndítani. Nézzük mes-, hogy mit ves7Ít Szes^d az­által, ha ezt a kart megszüntetik Sz^ereden és mit river azáltal, hocy a természethidománvnk művel^« terén " J qbb tanszékeket kap — még­pedig Debrecenből. T^lán négv természettudományi tanszék­nek Szeeredrp helyezéséről van^ szó és ezzel a nép"v tím^é^Vel. inonda, ír^l és olvasd: 18 egvefpimi hallgató fog Sz.p.aip/'ire énVezni. Ezzel szemben a "vwri és államtndomárvi k^Ttak megszüntetésével 600 egyetemi hallgatónak ülése 19 W október ll-én } pénteken. 107 kell Szegedről eltávoznia. (Hóman Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter: 150 lakik ott!) Nem az ottlakás szempontjából értem, hogy eltávozik, hanem abból a szempontból, hogy ennyien nem fognak Szegedre jönni és a meglévő állapotokhoz viszonyítva ennyien fognak Szegedről eltávozni. Miért? A jog- és államtudományi karnak fenntartása talán olyan óriási anyagi áldozatokat igényel 1 ? Ha a személyzeti kiadásokat vesszük, legfeljebb százezer pengőről lehet szó, ha a dologi kiadá­sokat vesszük, a jogi és államtudományi kar fenntartásával kapcsolatban legreljebb ötven­ezer pengőről lehet szó. Százezer pengő vi­szont a tandíjakból és az egyéb díjakból, vizs­gadíjakból teljes egészében megtérül, tehát mindössze hitvány ötvenezer pengős anyagi áldozat az oka annak, hogy Szegeden a jogi és államtudományi kart megszüntetik. (Mok­csay Dezső: Milliókat dobálunk ki egyebekre!) De nemcsak Szegeden akarják megszün­tetni a jogi kart, hanem a jogakadémiákon is meg- akarják szüntetni a harmadik és negye­dik évfolyam további fenntartását. Az egri ér­seki jogakadémia éppen úgy, mint a miskolci evangélikus és a kecskeméti református jog­akadémia egyformán sérelmezi ezt. Ezért mon­dotta a miniszter úr, hogy semmiféle lokál­patrióta nézetnek nem szabad érvényesülnie ennek a kérdésnek eldöntésénél. De én isméi Incze Antalnak tudok igazat adni, aki azt mondotta, hogy egészséges lokálpatriotizmus is van és tiltakoznia kell ez ellen a tendencia el­len. Ha a miniszter úr nem tudja meglátni a. központosított Budapestről ennek a kérdésnek nagy jelentőségét, akkor kötelességünk itt a Házban felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a harmadik és negyedik évfolyamnak a jog­akadémián való megszüntetése igenis, a jog­akadémiák végleges elsorvadását jelentheti és azt a következményt fogja maga után vonni, — amit a miniszter úr maga sem tarthat kívá­natosnak —- hogy a mezei jogászok intézménye fog elburjánozni, amely mezei jogászok intéz­ménye csak száraz paragrafusembereket tud nevelni, azonban nem tudja a hallgatót köze­lebb vinni a jog igazi szelleméhez, a jog erköl­csi tartalmához, tehát a jog helyes megisme­réséhez, ami nem a budapesti jogi szanatóriu­mokban — ahogyan a diákok nevezik — silány és rövidtartalmú kompendiumokból, hanem csak az egyetemen nagynevű tanárok müvei­ből és személyes meghallgatása útján sajátít­ható el. Ezeknek a mezei jogászoknak nagy száma az oka annak, hogy a jogi művelést a többi tudománykaron annyira lekicsinylik, hogy a jogásztudomány elsajátítását lehetsé­gesnek tartják az egyetemtől többszáz kilomé­ter távolságban is. Es ez az oka a mai társa­dalmi berendezkedésünk sok helytelenségének is, nagyon sok vonatkozásban közigazgatásunk bürokratikus jellegének és az abból folyó ne­hézségeknek, mert ilyen száraz paragrafus­emberek kerülnek ki és nem olyanok, akik a jogot iisrazán ismerik, akik az egyet ennen _ a tanárokkal való közvetlen érintkezés útján is­merték meg a jogot, és azt megfelelően alkal­mazzák is. T. Ház! Szeged város közönsége hajlandó ezt a csekélynek mondható anyagi áldozatot, legalább is az eddigi áldozatokkal arányosítva, csekély áldozatot most is magára vállalni, hogy. a jogi kar minden további sérelem nélkül mű­ködtethető legyen Szegeden. Ez nemcsak Sze­ged város közönségének, hanem a környező vá­I rosok és falvak közönségének is egyformán ki­20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom