Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-112
Az országgyűlés képviselőházának . pedig az orvosi pálya napról-napra néptelenebbé válik. Mintha csak megéreznék a pályaválasztás keresztútjára érkező fiatal orvosok ... Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék közeledni a javaslatban foglaltakhoz. Általánosságban méltóztatik beszélni orvosi problémákról. Méltóztassék az előttünk lévő javaslattal foglalkozni vagy fejtegetéseit azzal kapcsolatba hozni. Matolcsy Tamás : Nem képzelhető el máskép a középiskolák és az elemi iskolák szociális kérdéseinek megoldása, mint úgy, hogy minden körzetbe egy iskolaorvos kerüljön. Viszont rámutattam arra, hogy az orvosok létszáma napról-napra csökken. Fenti indítványomat tehát nem lehet keresztülvinni, ha nem lesz majd orvos, aki a szociális kérdéseket megoldja. (Paczolay György : Ez világos !) Meg kell itt említenem a Pázmány Péter Tudományegyetem idei rektorának azt a megállapítását, hogyan és miért pusztulnak ki az orvosok az orvosi egyetemről. (Fáy István államtitkár: Nem akarnak vidékre menni !) A rektor úr a következőkéit mondotta egyik beszédében (olvassa): Remélhetőleg megszűnik az idegenkedés az orvosi pályától, amely ha tovább tart, rövidesen orvosszükségre vezet. E részben legyen szabad csak arra utalnom, hogy 1928/29-ben^ egyetemünk még 308 orvosdoktort avatott, tíz évvel később, a múlt tanulmányi évben már csak 188-at és az 1934/35 óta eltelt öt esztendőben az első évfolyamra iktatott elsőéves orvostanhallgatók legmagasabb száma 167 volt (Matolcsy Mátyás: Hallatlan!), 1936/37-ben csak 133, ami világosan dokumentálja, hogy ennek a pá : lyának vonzóereje a tanulmányi és szigorlati rend, az elhelyezkedés, a boldogulás mostoha körülményei között mennyire visszaesett.« Természetes azonban,- hogy ennyire visszaesett, hiszen egy teljesen érthetetlen orvosellenes hangulat alakult ki a közvéleményben, már pedig ha szociálpolitikát akarunk űzni, akkor az orvosoknak kedvenceknek kell lenniök, mert különben nem fogunk tudni iskolaorvosokat kapni és nem fogjuk tudni megoldani az egyéb szociál-higiéniai kérdéseket sem. Elnök: Kénytelen^ vagyok ismét figyelmeztetni és kérni a képviselő urat, hogy méltóztassék a tárgyalás alatt levő javaslattal foglalkozni. Nem tartozik a javaslathoz az, amiről most méltóztatott p beszélni. Matolcsy Tamás: Befejezem azzal, hogy az előttünk fekvő tanügyi javaslatban semmiféle intézkedést nem találunk, amely a népoktatás kiszélesítése mellett az iskolás gyermekek minimális egészségügyi gondozását is megvalósítaná. De remélhetünk-e a jelenlegi rendszertől ezen a téren valamit, amikor rideg pénzügyi kezelés miatt előfordulhat az. — és ezért nem szavazom meg a törvényjavaslatot — hogy az összes klinikák ágyainak 30%-a üresen áll, ami azt jelenti, hogy a legutóbbi négy hónapban be kellett csukni a közös kórtermeket és el kellett küldeni a haldokló 'betegeket^ azért, mert nem volt fedezet. (Tost László: A nyolcosztályos elemiről van szó! — Zaj a középen.) Elnök: Kérem, képviselő úr, ha nem méltóztatik alkalmazkodni figyelmeztetéseimhez, kénytelen leszek a szót megvonni. A házszabályok szerint a tárgytól eltérni tilos és amennyiben a szónok ehhez nem alkalmazkodik, az elnök kénytelen tőle a szót megvonni. Utoljára kérem és figyelmeztetem tehát a képviselő urat. '2. ülése 19U0 június 5-én, szerdán. 85 Matolcsy Tamás: Mindezt csak azért fűztem bele beszédembe, hogy megértsék, hogy égy ilyen rendszerrel szemben, amely ennyire nem érti meg a szociális kérdéseket teljésen bizalmatlan vagyok s ezért a törvényjavaslatot nem fogadom el (Helyeslés és tam a szélsőbaloldalon.) Elnök: Felkérem Gruber Lajos képviselő urat, hogy a házszabályok 193. §-ának (4.) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek eleget tenni szíveskedjék. t Gruber Lajos: (Az elnöki emelvény elé all): A t. Ház határozatának megfelelően, a házszabályok rendelkezéseivel szemben tanúsított magatartásom miatt a t. Házat ünnepélyesen megkövetem. Elnök: Megállapítom, hogy Gruber Lajos képviselő úr a Ház tegnapi ülésében hozott határozatunknak eleget tett. Folytatjuk a törvényjavaslat vitáját. Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Somogyi Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs itt. feliratkozása töröltetik. Ki a következő szónok? Nagy Ferenc jegyző: Hertelendv Miklós! Elnök: Hertelendy képviselő urat illeti a szo. ; Hertelendy Miklós: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Minthogy előttem szólott képviselőtársam az elnök ur figyelmeztetése ellenére sem nagymértékben szólt hozzá a törvényjavaslathoz, nincs módomban beszédével különösebben foglalkozni. (Zaj a szélsőbáloldalon. — Paczolay György: Az iskolaegészségügy hozzátartozik! — Zaj. — Paczolay György: Maguk« mindenről beszélhetnek! — Matolcsy Tamás; 22% a tuberkolótikus gyermekek száma!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Matolcsy Mátyás közbeszól.) Kérem Matolcsy Mátyás képviselő urat, ne kritizálja az elnök intézkedéseit. vitéz Hertelendy Miklós: Ami a képviselő úrnak az iskolaegészségügyi szempontokra vonatkozó indítványát illeti, e tekintetben megnyugtathatom, mert hiszen én vidéki állami elemi iskolánál gondnoksági elnök is vagyok ém biztos tudomásom van arról, hogy ahhoz az állami elemi iskolához a községi orvlos rendszeresen kiszáll, rendszeresen megvizsgálja a gyermekeket, rendszeresen elvégzi az oltásokat, szóval rendszeresen felülvizsgálja mindazt, amit e tekintetben az elemi iskolánál felülvizsgálni szükséges. (Pröhle Sándor: Tehát minden rendben van!) Az ő indítványa tehát már tulajdonképpen régen elintézett dolog. T. Ház! Mint gazda akarok most ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólni. Engedtessék meg nekem, hogy visszapillantást vessek a múltra, amikor még megboldogult gróf Klebelsberg Kunó nagynevű volt kultuszminiszterünk hozott egy, törvényjavaslatot a kötelező nyolcosztályos elemi iskola megvalósításáról. Mondhatom, hogy azt a javaslatot a falusi nép általánosságban nem fogadta el egy percig sem. (Paczolay György: Ezt sem fogadja el!) Azóta sok szociális intézkedés történt. Őszintén megvallva, jómagam is azok közé tartoztam, akiknek aggályaik voltak, mégpedig éppen a szegény falusi nép érdekében. Ezekben az aggályaimban osztozott a járási mezőgazdasági bizottság is, amelynek elnöke voltam és vagyok. Akkor hoztunk egy határozatot és egyenesen a kötelező nyolcosztály ellen szólaltunk fel és az akkor benyújtott javaslat ellen foglaltunk állást. Azt az állásfoglalásunkat akkoriban a mezőgazdasági kamara útján továbbítottuk és juttattuk el az akkori 13*
