Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-111
72 Az országgyűlés képviselőházának helyzetben van az iskolaügy, terhet jelent a hetedik és nyolcadik osztály bevezetése. Periig ne terheljük meg újabb teherrel a magyar ifjúságot. Tessék megoldani először ezeket a problémákat és azzal egyidejűleg vezessük be a nyolcosztályú elemit. Szeretném, ha a tanyai gyerek, a falusi gyerek elsősorban el tudná végezni a négy elemit, mert mi még ott tartunk, hogy a fennálló törvények szerint a magyar gyerek egyes helyeken nem tudja elvégezni a, négy elemit, a hat elemit. Még az Eötvös-féle törvényt sem hajtottuk végre és most megint lesz egy törvényünk, amelyet nem fogunk végrehajtani. Ebben mi nagyok vagyunk. Vannak más ilyen végre nem hajtott törvényeink is, például a zsidótörvények, ott van az 1920-as földreform törvény, nem tudom mióta porosodnaik azok az akták. Ha már törvényt hozunk, akkor adjuk meg az anyagi lehetőséget, ne az egyházra kényszerítsük rá a. segítést, hanem az állam teremtsen anyagi lehetőséget. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az teremt is!) Jó körülményeket kell teremteni a tanulók számára, hogy a hat elemi iskola tanítási anyagát magába szíva, valóban értékes tagja lehessen a nemzetneik. Ez a helyes kultúrpolitika. Ezzel kapcsolatban szeretnék rámutatni arra, hogy hol valósul meg ez a hetedik és nyolcadik osztály. Egészen biztosan a nagy városokban, Budapesten, a nagyobb központokban, Hódmezővásárhelyen például és esetleg nagyobb községekben. Tehát olyan helye- j ken, ahol van polgári iskola, van gimnázium, van mezőgazdasági iskola, ilyen vagy olyan iskola. Tisztelettel kérek egy fél óra meghoszszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Palló Imre: Olyan helyen születik meg tehát és ott tudják megteremteni a hetedik és nyolcadik osztályt, ahol már, mondom, van megfelelő iskola, ahol a tanulók végezhetik munkájukat és haladhatnak a magasabb művelődés útján. Itt térek rá az én iskolafajtámra, ahonnan kiszakadtam, a polgári iskolára. Itt teljesen egy nézeten vagyok Szabó Gusztáv igen t. képviselőtársaimmal. Méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra a nagy elvi ellentétre amely fennáll az 1938 : XIII. te. 42. § : a és ennek a törvényjavaslatnak a 11. §-a között. Az 1938 : XIII. te. 42. §-a világosan úgy intézkedik, hogy a gazdasági középiskola I. osztályába csak az vehető fel, aki a gimnázium vagy a polgári iskola IV. osztályát sikerrel elvégezte s 18. évét még be nem < töltötte. Ennek az idézett törvénynek végrehajtási utasításában az említett 42. § magyarázószövege világosan úgy intézkedik, hogy az elemi iskola VIII. osztályát végzett tanuló nem vehető fel a gazdasági középiskolába. Ezzel szemben az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló törvényjavaslat 11. §-ának (1) bekezdése szerint (olvassa): »Az a tanuló, aki a népiskola felső tagozatának minden osztályát az^ átlagot meghaladó eredménnyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetében tanulmányait az 1938. évi XIII. törvénycikk harmadik részében szabályozott gazdasági középiskolákban folytathatja«. Itt egy ellenmondás van. (Hóman Bálint Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Hogyne! Természetesen! Haladunk!) Dehogy haladunk, miniszter úr. (Hóman Bálint val111. ülése 19UO június U-^én, kedden. lás- és közoktatásügyi miniszter: Haladunk a népi politika felé, látja!) Az elemi iskola felső tagozatába járó tanuló a törvényjavaslat 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint csak a téli hónapokban jár iskolába. En megértem a miniszter úr visszatartott kezét, tudniillik félt 9 hónapra tenni, mert azután a nép nagyon felzúdult volna, hat hónapig még elengedi a gyermekeit. Viszont egészséges rendelkezés az, hogy a miniszternek joga van később kibővíteni a hat hónapot; ez természetes, ezt meg is kell tenni, de egyelőre, aki 6 hónapig jár iskolába, nem állhatja meg a helyét a középiskolában, ha még olyan kitűnő bizonyítványt is kap az elemi iskola felső tagozatában. Ezért van ott az 1938: XIII. te. 42. §-a. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Szóval, a népi tehetségeket el kell zárni!) Erre vonatkozólag is megvan a magam véleménye, méltóztassék megengedni, 'hiszen az elemi iskola az érdemjegyek megállapításánál egészen más szempontokat vesz figyelembe, mint a középfokú polgári iskola, vagy a gimnázium. E törvényjavaslat szerint tehát a tanuló a nyolc évi középiskolai tanulmány helyett az elemi iskola elvégzése után négy év múlva már mehet az egyetemre. Ami pedig a tehetségek kiválasztását illeti, errevonatkozólag éppen a miniszter űr intézkedett: a folyó évi január hóban megjelent polgáriiskolai új rendtartás 6. szakaszában már biztosította a tehetségeknek az utat, megadván a lehetőséget arra, hogy a népiskola felső osztályainak tanulói a polgári iskola következő magasabb^ osztályában folytathassák tanulmányaikat és innen mehessenek a gazdasági középiskolába. Kár volna a mi kialakult közoktatási rendszerünket megváltoztatni és a gyakorlati kö^ zépiskoláknak bevált alapját, a. polgári iskolát és a gimnáziumot elvonni erről a magaslatról. A szociális szempontok sem kívánják ezt és nem indokolják a törvényjavaslat intézkedését, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: A szegény parasztgyermeket is oda kell engedni!) mert az a szülő, aki meg tudja fizetni a középiskolai tandíját, az még inkább meg tudja fizetni a polgári iskola kevesebb, 40 pengős tandíját, mert ott körülbelül 70%-os tandíjmentességet vagy kedvezményt élvezhet. Méltóztassék megengedni azonban, hogy rámutassak a következőkre. Nagyon érdekes, hogy ezzel a 11. §-szal az elemi iskola tulajdonképpen szelektál a gimnázium és a polgári iskola felé, mert azt mondja, hogy a tehetségest levizsgáztatják és az mehet a gazdasági középiskolába, — a nem annyira tehetséges mehet a polgári iskolába vagy a gimnáziumba. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ugyan kérem! Ez különbözetit tesz, az meg csak felvételit!) Szeretnék erre a vizsgára is rámutatni. Hosszú időkön keresztül vizsgáztattam és tudom, hogy a felvételi és a különbözeti Vizsgáknak mi a jelentősége. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem ott lesz a vizsga, hanem másutt!) Igen helyes: tessék a felvételi vizsgabizottságba no csak az illető iskola tanárait betenni, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ügy van, helyes!) hanem tessék odavinni más iskolatípusok tanárait, állapítsák ők meg, hogy valóban tehetséges-e az a gyerek. T. Ház! Ká kell mutatnom még arra is, — végtére a saját iskolám, nem tagadhatom — hogy a törvényjavaslatnak ez a szakasza r létérdekében támadja a polgári iskolát (Hóman
