Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-111

56 Az országgyűlés képviselőházának megjelent ikülönös téríkép tárgyában április 24-én elmondott interpellációjára. írásbeli választ fog adni még a kereskedelem^ és közlekedésügyi miniszter úr is Mosonyi Kálmán képviselő úrnak a vasárnapi munkaszünet tárgyában május hó 1-én elmondott interpellációjára és végül az igazságügyminiszter úr Meskó Zoltán képviselő úrnak a szervezett, sorozatos politikai orvtámadások tárgyában január 31-én elmondott interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy Füssy Kálmán képviselő úr személyes megtámadtatás címén kíván felszólalni és e célból szót kért tőlem. A képviselő úrnak a szót megadtam olyan értelemben, hogy a napirend letárgyalása után szólalhat fel ebben a tárgyban. János Áron képviselő úr, mint a mentelmi bízottság előadója, kíván jelentést tenni. János Áron előadó: T. Képviselőház! A képviselőház elnöke Hubay Kálmán és Rapesányi László országgyűlési képviselőiket a képviselőház 1940. évi május hó 1. napján tartott ülésében tanúsított magatartásuk miatt a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság az ügy tárgyalására 1940. évi május hó 3. napjának délelőtt 11 óráját tűzte ki és a tárgyalás idejéről, helyéről nevezett képviselőket értesítette. A mentelmi bizottság a képviselőház 1940. évi május hó 1. napján tartott üléséről kiadott értesítője alapján megállapította, hogy Hubay Kálmán képviselő »Gruber Lajos okleveles mérnök, országgyűlési képviselő ellen alaptalanul indított bűnvádi eljárás tárgyában« a m. kir. miniszterelnökhöz intézett interpellációja indokolásában többek között a következőiket mondotta (olvassa): »T. Ház! Gruber Lajos képviselőtársam interpellációt intézett a belügyminiszter úrhoz ennek az úrnak ügyében és megkérdezte, hogy vájjon a politikai erkölccsel összeegyeztethető-e az, hogy van Magyarországon egy antiszemita nemzeti szocialista mozgalom, amelyet a m. kir. kormány először egy született zsidóval, Hetényi-Hofbauer Imrével ellenőriztet, utána, amikor ez az ember elmegy, akkor ellenőrizteti egy másik úrral, akinek a felesége zsidó. Erre a belügyminiszter úr feláll és azt mondja, hogy: ő az én legkitűnőbb tisztviselőm — tisztelem a kitűnő tisztviselőjét — és azt mondja: igaz, hogy a felesége zsidó, de nem él vele együtt. Erre megnézzük a naplót kifejezés, hogy »nem él vele együtt«, ki van belőle húzva. Igenis együttélnek és a belügyminiszter úr nem mondott valót. Kihúzta a belügyminiszter úr.« Elnök Hubay Kálmán képviselőt ezért a durva sértésért, amellyel a belügyminisztert illette, a mentelmi bizottsághoz utasította. Azalatt, amíg Hubay Kálmán képviselő úr az említett sértést tartalmazó kijelentéseit elmondotta, Rapesányi László a m. kir. belügyminiszterre vonatkozólag azt a durva sértést tartalmazó közbeszólást tette: »hazudott«. Elnök később a gyorsírói feljegyzésekből megállapította, hogy Rapesányi László a Hubay Kálmán által használtnál is erősebb sértéssel illette a m. kir. belügyminisztert és a sértő kifejezést valóban el is mondotta, ezért nevezett képviselőt is a mentelmi bizottsághoz utasította. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért nem párbajozott Fischer f) A mentelmi bizottság megjegyzi ; azt is, hogy Rapesányi László a mentelmi bizottsághoz történt utasítása után ugyanazon ülésben kétszeri elnöki rendreutasításban is részesült. 111. ülése 1940 június 4-én, kedden. Ezen tényállás alapján a mentelmi bizottság megállapította, hogy Hubay Kálmán és Rapesányi László képviselők a házszabályok 190. §-ának (1) bekezdésébe ütköző durva sértést követtek el, ennélfogva a mentelmi bizottság a házszabályok 193. §-a (2) bekezdésében foglaltakhoz képest javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Hubay Kálmán és Rapesányi László országgyűlési képviselők a házszabályok 193. §-a (4) bekezdése szerint a Ház ünnepélyes megkövetésére köteleztessenek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem a Házat sértették meg!) Elnök: Hubay Kálmán képviselő úrnak » mentelmi bizottságihoz történi utasítása tárgyában hozott mentelmi bizottsági határozattal szemben Budinszky László és Szendrői Kovách Gyula képviselő urak kisebbségi véleményt nyújtottak be. Felkérem Budinszky László képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját, a különvélemény előterjesztésére. Budinszky László: T. Ház! Ebben az ügyben Hubay Kálmán képviselőtársunkat a mentelmi bizottság a Ház ünnepélyes megkövetésére ítélte. , A mentelmi bizottság, amint a t. Ház azt nagyon jól tudja, egy legfelsőbb bíróság, ugyanolyan független, mint a m. kir. Kúria, vagy pedig a m. kir. Közigazgatási Bíróság, azzal a különbséggel, hogy a mentelmi bizottságnak nincs tételes törvényeinkben meghatározva/ az ő jogköre, illetékessége, hanem az egy állandó gyakorlat alapján alakult ki. A mai parlamentáris államformának egyik legnagyobb biztosítéka, záloga a mentelmi jog. Egész politikai alkotmányos történelmünkön keresztül, a legveszedelmesebb időkben, amikor az abszolutizmus kezdett derengeni és uralkodni, mindenkor ez a mentelmi jog, a helyesen értelmezett mentelmi jog volt az alkotmányosságnak, a magyar parlamentarizmusnak a mentsvára. A mentelmi jogot természetesen a mai törvények értelmében a legnagyobb tiszteletben kell tartani. Az új házszabályok 193. §-a értelmében, ha egy képviselő a Ház méltóságát sértő kijelentést vagy nyilatkozatot tesz, a Ház elnök urának nemcsak joga, de kötelessége is a Ház méltóságának megóvása érdekében ezt a képviselőt a mentelmi bizottsághoz utasítani. A mentelmi bizottsáig azután természetesen ebben a kérdésben pártatlanul, minden politikai befolyástól és pártállástól mentesen határoz és ítél ezekben a kérdésekben. (Kovarcz Emil: ítélne!) Ha a mentelmi bizottság ítélőbíróság, akkor a mentelmi bizottságnak a jelen esetben az ügyész szerepét betöltő elnöki jogkör alapján van joga és kötelességé határozni. A kérdés ebben a konkrét esetben az, hogy a mentelmi bizottságnak a házszabályok 193. §-a értelmében van-e joga az elnök úr által odautalt esetben kimondani és megmondani, hogy^ kérem, itt nem látok fennforogni a Ház méltóságát sértő cselekményt, mert hiszen a legnagyobb tisztelettel az elnöki jogkör iránt, ez egy teljesen tárgyilagos bírálat volt s ezáltal az elnök jogköre egy szemernyit sem sértetik meg; vagy pedig a mentelmi bizottság minden további vizsgálat nélkül, mintegy az ügyész által odaterjesztett vád alapján, minden mérlegelés nélkül köteles-e azt elfogadni. Ha a házszabályok 193. §-át így magyaráznánk, akkor ezáltal nemcsak a mentelmi bizottságnak bírósági jogkörét csorbítanánk meg, hanem a mentelmi jog elvén is hatalmas