Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-110

46 En erre itt azért hívtam fel a figyelmet, hogy csak nagyvonalúan szabad megcsinálni a népművelést, most már annál is inkább, mert. a nyolcosztályos elemi erre kötelez bennünket A szakkérdések közül a leventenevelés mélyítését sürgetem. Sürgetem pedig azért, mert végre tisztában kell lennünk azzal, hogy a honvédelmi ismeret egyetlen magyar embernél sem jelenti pusztán a katonai szakismeretet. Az előzmények után senki sem fog félreérteni engem, amiért ezt a javaslatot nem is annyira kultusz-, mint inkább honvédelmi javaslatnak neveztem, ha azt sürgetem, hogy legalább olyan erővel, legalább olyan kívánsággal kezeljék a leventeegyesületekben a nevelés kérdését, a továbbbképzés, a továbbtanítás, az önművelés kérdését, mint amilyen kemény kézzel kezeljük — nagyon helyesen — a katonai előképzés kérdését. Itt természetesen a kérdések kérdése megint a nevelők személyében is mutatkozik Szívesen teszek eleget annak az életkívánságnak és tapasztalati meggyőződésből, de százak, ezrek, képviselőtársaink közül is nagyon sokak kívánságának teszek eleget, amikor hangot adok annak, hogy a leventeintézmény megérett végre arra, hogy főhivatású leventeoktatókari kapjon, mert eddig szurrogátumokkal dolgozott, pótkávéval, cikóriával. A pótkávé, a ci kória önmagában nemes anyag, a pótkávé, a maga összetételében céljának megfelel, csak éppen nem szemeskávé. (Ügy van! Ügy van!) Ugyanígy vagyunk ezekkel a pótlékokkal is. A népművelés és leventeoktatás ma óriási fontosságú tényező; az egyik egymillió magyar fiúnak, a másik magyar millióknak a nevelését jelenti, a kettő tehát egybekapcsolva oldható meg úgy, hogy valami új legyen. Itt bátran, nyíltan és őszintt'n megmondom: sem nem honvédelmi minisztériumi, sem nem vallás- és közoktatásügyi minisztériumi, hanem valami egészen új, mindkét minisztériumi szándékok érvényesítésével, de ettől függetlenül is valami egészen nóvumot kell hozni és ab'ban átfogni végre a mai egész nemzedéket, amelyet igazán nem fogjuk átfogni másképp, mint a tisztán korszerű nemzetnevelés gondolatával. Az életnek egy nagyon érdekes tanulságaiba vagyok bátor felhívni a szíves figyelmet. Ki győz? Nagy Frigyes szelleme-e, vagy pedig Baden Powell módszerei Ebből a szempontból vizsgálom és nézem a nagy erőmérkőzést és ne méltóztassék elfelejteni, hogy ebből rendkívül súlyos történelmi tanulságokat vonhatunk le nemcsak a hadieszközökre, nemcsak a hadműveleti vezetésre és a nép egységére, hanem az ifjúság nevelésére is. Méltóztatnak tudni, hogy a népi erők lényege, ami a németséget illeti, Nagy Frigyeshez vezethető vissza, ahhoz a Nagy Frigyeshez, aki az akkori trianoni idők. vagy az akkori yersaillesi idők hangulatának megfelelően titokban, tornatanítás címe alatt formálisan átgyúrta a népi nemzedéket; az ilyenfajta, nemzedékekon keresztüli nevelés utolsó forma, mint legújabb európai forma a hitleri nevelési törvényben jelenik meg, amely a maga önkéntességével jelent erőt a nemzetnek, js még elhagyta azt a 40—50%-ot. aki nem hajlandó önkéntesen belépni. Amikor azután háborús veszedelembe kerültek, azonnal^ elrendelték azoknak is a kötelező képzését és oktatását, akik önmaguktól nem akartak menni, s végeredményben eljutottak oda, hogy a. tömegnevelési szellem egy magas tömegszínvonal mellett megteremtette a vezető elitet is es felemelte a tömegszínvonalat is. Egyet feltétlenül 0. ülése 19 UO május 31-én, pénteken, elért, olyan hallatlan nemzeti közszellemet, olyan hallatlan nemzeti fegyelmet, olyan hallatlan nemzeti erőt, amelyet az egész világ csodál. Ezzel szemben az angol módszer mit mutat? Baden Powell katonaember volt, mint tábornok került haza a gyarmatokról és így fedezte fel, hogy az angol ifjúság meglehetősen vérszegény, nem aktív, hogy úgy mondjam, nem öntevékeny s ezért a oserkészönkéntesség jegyében megkezdte az angol ifjúság korszerű nevelését; csak éppen egy hibával: hogy nem terjesztették ki általánosan mindenkire, hanem az önkéntesen jelentkezőkre, hogy úgy mondjam, az elit részből is csak azokra, akik maguk is vállalták annak terhét. Kétségtelen, hogy egy elsőrangú elit — és ez az elv érvényesül odaát — kisugározza magából azokat az erőket, amelyek a tömegeket emelik. Ha azonban a kisugárzás megszűnik, akkor a tömeg a régi színvonalon marad, sőt tovább megyek: akkor is baj van a tömegek színvonalának emeléséhen, ha a kisugárzásban változások történnek. Ezért nem tökéletes ez a rendszer szemben a tömegnevelés módszerével. T. Ház! Nem azért említem ezt a példát, mintha meg akarnám jósolni, hogy melyik győz a két szellem közül, sőt nem is azért hozom fel, hogy kövessük valamelyiket, mert távol áll tőlem, hogy idegent utánozzak, hiszen a magyar nevelési rendszer a maga szempontjából a legtökéletesebb. Minket lesajnáltak akkor, amikor a testnevelési törvény kapcsán rájöttek arra, hogy mi még azok részére is kötelező gyakorlatozást írtunk elő, akiknek a kedvük, a szívük nem húzott oda. A megoldás kezdete tehát nálunk tökéletes volt; Európában mi voltunk az elsők, akik az 1921 : LUI. tc.-kel felállítottuk a korszerű iskolánkívüli testnevelés intézményét. Kiknek köszönhető ez? Először Bodó, azután Béldy alezredesnek, aki később tábornok lett és aki a leyenteintézmeny élén áll, azután nagy lépést jelentett a Lex Karafiáth. Cserkészetünket a külvilág katonásdinak nevezte és mi büszkén emlékezünk arra, hogy 1924-ben Dániában, 1929-ben pedig Angliában a dzsemborin azt mondották a magyar cserkészek szellemére, hogy military, katonás. Mi kezdtük tehát Európában a leghamarabb megoldani a. kérdést, mert 1921-ben megteremtettük a kötelező testnevelést és cserkészetünk katonás szellemével megteremtettük annak lehetőségét, hogy elit, tehát a több munkát vállaló fiatalság is nevelődjék. Felteszem tehát a kérdést, mi az oka annak, hogy még mindig nem vagyunk ott, ahol lennünk kellene. A végrehajtás nehézsége, a szegénység, az idő, sok minden magyarázza ezt. Mindenkinek a lelkiismeretére apellálok, amikor azt mondom, hogy ne járjunk az ifjúság nevelésének kérdéseivel, sem a leven teintéz tnénynyel, sem a népművelés intézményével, sem a nyolcosztályú elemivel úgy, mint ahogy a földalatti villamossal jártunk, mert hiszen Európában 1896-ban, tehát elsőnek csináltuk meg, mutogattuk, mindenki megcsodálta, azóta azonban tíz centiméterrel sem nőtt meg a földalatti útvonala. (Palló Imre: így lesz nálunk a nyolcosztályú elemivel is! öt év alatt 15 sem fog megvalósulni! — Wirth Károly: Sajnos, igaza volt Telekinek: ott vagyuirk, ahol húsz évvel ezelőtt!) Mélyen t. Ház ! Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy miért történik végeredményAz országgyűlés képviselőházának 1