Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-125

Az országgyűlés képviselőházának nem mehet! — Ügy van! « szélsőbaloldalon. — Mayer János: Gyalázat! — Felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan! — Keek Antal: Hol a kormány? — Matolcsy Mátyás: Tessék egyszer nyilatkozni, már semmiről sem nyilatkoznak! Ne egy képviselővel mondassák el! — Zsin dely Ferenc közbeszól. — Matolcsy Mátyás: Re külügyi bizottság, se semmi! — Kölcsey Ist­ván: Tudni kell az okokat! — vitéz gróf Hu­nyady Ferenc: így nem tud dolgozni a kor­mány! — Fricke Valér: Jó magyar emberek tudják, hogy mikor kell cselekedni! — Zaj a jobb- és a szélsőbáloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ne tessék állandóan zavarni a szónokot! Közi Horváth József: T. Ház! Semmit nem akarok erre válaszolni, csupán annyit, hogy ha Matolcsy képviselőtársam azt mondotta, hogy ne egy képviselővel mondassák el, ez el­len tiltakozom. Én már a múlt héten interpel­lációt jegyeztem be ebben a tárgyban, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) engem nem kért fel erre senki, én magam kértem napi* rend előtti felszólalásra engedélyt. (Matolcsy Mátyás: Nem erre vagyunk kivánesiak! — Nagy zaj a jobboldalon.) Ha Matolcsy képvisel őtásam nem kíván si erre, akkor ne hallgasson meg. (Matolcsy Má­tyás: Tiltakozom! Ilyen hülyeséget nem lehet mondani! Érdekelt pártpolitikus! — Nagy zaj a jobboldalon. — Keek Antal: Ezekben az időkben ilyen jeleneteket csinálni! — Folyto­nos zaj.) Elnök: Matolcsy képviselő urat rendreuta­sítom. (Matolcsy Mátyás: Ez pártpolitika, ilyet mondani!) Matolcsy képviselő urat má­sodszor is rendreutasítom. (Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon. — Megszólal az elnöki emel vényen elhelyezett viharcsengő.) Közi Horváth József: T. Ház! Eszem ágá­ban sem volt sem Matolcsy képviselőtársam­nak, sem senki másnak a magyarságát még csalk a legcsekélyebb mértékben is kétségbe­vonni, csak azt kérem tisztelettel, hogy ami­kor én az erdélyi magyarság súlyos helyze­téről beszélek, akkor hallgassanak meg. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobbol­dalon.) Mondom, mélyen t. Ház, a fegyverek ez­reit ^osztják széjjel azzal az utasítással, hogy ha meg mer mozdulni akár az ottani magyar­ság, akár az itteni magyarság, akkor rendez­zenek vérfürdőt az ottani magyar kisebbség körében. (Egy hang a középen: Ott leszünk!) Sőt felelős emberek járják a megyéket, a fal­vakat, Hóra és Kloska mintájára izgatják az oláh parasztokat, hogy új Zalatnákat rendez­zenek a magyarság- körében. (Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Horváth Géza: Bevo­nulni ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ezt mondjuk! — Elnök csenget.) Egyáltalán nekem az a benyomásom, (Hall­juk! Halljuk! — vitéz gr. Hunyady Ferenc: Halljuk a szónokot!) hogy Románia a felbom­lás állapotába jutott (Ügy van! Ügy van!) és napok kérdése már csak, hogy teljesen fel­bomoljék ott a belső rend és biztonság, (vitéz Zerinváry Szilárd: Már meg is történt!) Nem kell ecsetelnem azt, mit jelentene egyáltalán a magyarság és a kisebbségeik számára, ha az a «sekély biztonság is, amely eddig is csak nagyon kis mértékben volt meg Romániában, felbomlanék és ki-ki azt csinálhatná a kisebb­ségekkel szemben, amit akar. (Ügy van! Ügy van!) Elmondottam mindezeket röviden, meri úgy éreztem, hogy kötelességem ezekre l'el­125. ülése 19 UO július 2-án, kedden. 459 hívni a kormány figyelmét és kötelességem kijelenteni a magyar közvélemény, — és azt hiszem, pártkülönbség nélkül (Élénk helyes­lés.) — az egységes magyar közvélemény ne­vében, (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) hogy határozottságot várunk, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Ezt nmndjuk mi is! Ugyanezt kérjük!) hozzátéve azt is, hogy ebben a telkintetben a magyar kormány mögött áll pártkülönbség nélkül mindenki akkor, ha mer cselekedni. {Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a bal­és a, szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Most tapsoljanak!) Ennyire sohasem volt még egységes a magyar közvélemény, (Ügy van! Ügy van!) ennyire nem volt még hajlandó sohasem minden magyar minden áldozatra, (Ügy van! Ügy van!) sőt a legnagyobbra, a véráldozatra is. (Ügy van! Ügy van! Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldatán. — Kóródy Tibor: Kormánynyilatkozatot ké­rünk! — Wirth Károly: Nyilatkozzék Teleki Pál! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol a kormány? — Zaj. — Elnök csenget. — Sal­kovszky Jenő: Ne csináljanak pártpolitikát ebből a kérdésből! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Közi Horváth József: Elmondottam eze­ket azért, hogy a világ és elsősorban bará­taink lássák, hogy Románia mostanában pál­fordulást akar csinálni, de ez a pálfordulás nem becsületes dolog. (Ügy van! Ügy van!) Elmondottam azért, hogy az utolsó pillanat­ban »Megállj!«-t kiáltunk innen a felelős ro­mán körök felé, (Ügy van! Ügy van!) hogy megmondjuk nekik azt, hogy minden kisaj­tolt magyar könnyért, minden kiontott csepp magyar vérért százszorosan fizetniök kell. (Ügy van! Ügy van! — Hosszantartó élénk él­jenzés és taps a Ház minden oldalán. — A Ház tagjai helyükről felemelkedve tapsolnak. — Élénk felkiáltások: Százszorosan! — Felki­áltások: Erdélyt vissza! — Gruber Lajos: Szégyen-gyalázat, hogy a miniszterelnök nincs itt ilyenkor! — vitéz gr. Hunyady Fe­renc: Dolgozik ilyenkor! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Gruber képviselő urat közbeszólá­sáért, amely súlyosan sérti a parlament rend­jét és illemét, rendreutasítom. (Helyeslés jőbbfelől.) Közi Horváth József: Elmondottan végül elsősorban azért, hogy az erdélyi és az elsza­kított területek magyarsága ezekben a szörnyű napokban érezze, hogy 12 millió ma­gyarnak minden szívverése vele van, (Ügy van! Ügy van! Élénk éljenzés, helyeslés és taps a Ház minden oldalán. — Egy hang a, szélsőbaloldalon: Tetteket!) Érezze meg Nagy­várad, Szatmár, Arad, Temesvár, Kolozsvár népe, hogy vele vagyunk, hogy értük min­denre készek vagyunk. Érezze meg a legutolsó ( kis csíki falunak legkisebb gyermeke is, (Ügy van! Ügy van!) hogy ennek az országnak min­den lelkesedése, minden tettrekészsége ott áll mellette, megvédi, segíti egészen addig, amíg el nem következik, rövidesen el nem követke­zik az egyesülés, a viszontlátás: ez a gyö­nyörű magyar ünnep. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Napirend előtti... (Matolcsy Má­tyás: Szót kérek személyes megtámadtatás cí­mén. — Zajos felkiáltások a jobboldalon: Ne személyeskedjék! — Matolcsy Mátyás: Nem személyeskedem! — Egy hang a jobboldalon: Üljön le!) Tessék helyet foglalni, képviselő úr! 68*

Next

/
Oldalképek
Tartalom