Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-124

Az országgyűlés képviselőházának 124. közösségnek hasznos és kötelességtudó tag­jává nevelje. (Ügy van! Ügy van! a jobbolda­lon és a középen.) T. Képviselőház! Ez a javaslat bevezetőjé­ben azt mondja, hogy anyagilag, erkölcsileg és szellemileg akarja megsegíteni azokat a társadalmi rétegeket, amelyek a legelesetteb­bek és a legelhanyagoltabbak. Nagyon hang­súlyozni kívánom ezt a három szót, mert meg­győződésem, hogy egy tisztán materialisztikus felfogáson alapuló szociálpolitika, nem ér sem­mit,' csak ront és nem használ. (Úgy van! Úgy van! jobb felől és a középen. —., Egy hang a jobboldalon: Nem is szociális! — Jandl Lajos: A szociáldemokrácia már rég lehanyatlott!) Az erkölcsi és nevelési momentumok a szociál­politikának sokkal értékesebb elemét jelentik, mint a gazdasági momentumok. (Ügy van! a jobboldalon. — Rapcsányi László: Mi is ezt hangoztatjuk!) A szociálpolitika gazdasági — anyagi — része csak arra kötelez, hogy ott, ahol nincsenek meg az anyagi eszközök és a lehetőségek arra, hogy az illető egyén vagy család a maga erkölcsi és szellemi színvonalá­nak megfelelő pozíciót foglalhasson el a nem­zeti közösségben, ott nyújtson anyagi segítsé­get. (Helyeslés.) De a szociálpolitika súlypontja és elsődleges kérdése a szellemi és erkölcsi nevelés és a szellemi és erkölcsi színvonal fel­emelése. Ha én egy olyan embernek, aki nem tud velük mit csinálni, nagy anyagi eszközö­ket adok a kezébe, akkor az az ember azokat nemcsak a saját, hanem a közösség érdekében is rosszul fogja felhasználni és a köz szem­pontjából is ártani fog velük. (Úgy van! jofob­felől.) Nekem kötelességem az anyagi segítés­sel együtt, sőt azt megelőzőleg olyan szellemi és erkölcsi nívóra hozni azt az embert, akin segíteni akarok, hogy a közösség érdekében fel tudja használni azokat az anyagi eszkö­zöket, amelyeket a kezére adok. (Jandl La­jos: Már most is meglehet bennük ez az elsőd­leges feltétel! — Zaj. — Az elnök csenget.) T. Képviselőház! Az ellenzék ezt a javas­latot abból a szempontból is bírálta, hogy mi hiányzik belőle. Azt állították, hogy kevés van benne, azt is állították, hogy jóformán semmi sincs benne és felsorakoztattak sok mindenféle olyan kérdést, amelyet ez a ja­vaslat tényleg nem is tud, de^ nem is akar megoldani. Csak Matolcsy Mátyás igen t. képviselő úr beszédére utalok, aki a mezőgaz­dasági réteget illetően a magyar szociálpoli­tika egyetlen feladataként állította fel egyfelől a mezőgazdasági munkásság betegségi és öregségi biztosítását, másfelől a családi mun­kabért. T. Képviselőház! Egy ország szociálpoliti­kai feladatait így felfogni nem szabad és nem lehet. (Maróthy Károly: Ezek csak a főszem­pontok, azt mondta Matolcsy!) Nem szabad és nem lehet azt állítani, hogy ezekkel a kér­désekkel én teljesen megoldom a szociálpoli­tika feladatait. (Rapcsányi Lásaló: Ö nem m'ondotta, hogy kizárólagosan ezzel!) Elnök: Csendet kérek! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Kérem, azt mondotta. Sőt citált egy szerencsétlen kitételt a nemzetközi munkaügyi hivatal egy kiadványából, amely *izt mondja, hogy a mezőgazdasági munkások betegségi és öregségi biztosítása a legbiztosabb _ eszköze annak, hogy ezeknek szociális nívóját emel­jük. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Én nem akarok ebben a kérdésben vitába bocsátkozni, én csak azt montfom, hogy nagyon szűk látó­ülése 1940 június 27-én, csütörtökön, 451 körű felfogása egy ország szociálpolitikai feí­, adatának, ha • azt egy ilyen részletkérdésre korlátozzuk. Nem is erről akarok most beszélni. A me­zőgazdasági munkásbiztosítás kérdésének sza­I bályozása, a mezőgazdasági munkásság osa­ládibér kérdésének megoldása tényleg nem fog­laltatik ebben a javaslatban. Nem is ennek a javaslatnak a feladata. (Maróthy Károly: Ki­nek, uraim, kinek?) Hangsúlyozom és le aka­rom szögezni, hogy ez a javaslat nem akarja felölelni iátokat az összes gazdaság:- és szociál­politikai feladatokat, amelyek az államra há­rulnak. Ez egészen lehetetlen. A benyújtott javaslat nem akarja kisajátítani azokat a fel­adatokat, amelyeket el kell végeznie a föld­mívelésügyi kormányzatnak a földmívelélsügy terén, az iparügyi kormányzatnak az iparügy terén és amelyeket minden egyes tárcának el kell látnia a maga területén. Ez a javaslat nem erre tv aló. (Rapcsányi László: ö nem is akarta beleszorítani abba!) Elnök: Rapcsányi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter: Akkor miért bírálta csak abból a szempontból a javaslatot, hogy mi hiányzik belőle? Mondom, ez a javaslat nem akarja ki­sajátítani azokat a szociálpolitikai feladatokat, amelyek megoldásának szükségességét én egy­általán nem tagadom, sőt, amelyek elvégzését én feltétlenül szükségesnek és sürgősnek tekin­tem. (Helyeslés.) De ennek a javaslatnak, en­nek iá leendő törvénynek nem ez a feladata. Mi tehát a hivatása? Először az, hogy intéz­ményesítse a családvédelem gondolatát aktív irányban mindenütt ott, ahol az állam a maga sematikus törvényes intézményeivel ezt még nem tette meg. (Helyeslés a középen.) Ilyen­módon történik például ia> családvédelem gon­dolatának intézményesítése az alap útján a mezőgazdasági 'munkásságnál, Tényleg igaz­ságtalan különbség az, ami az ipari éls mező­gazdasági munkásság között ebben >a> tekintet­iben megvan. (Ügy van! Ügy van!) Hogy miért áll fenn, erről nagyon sokat lehetne beszélni, de nagyon egyoldalú beállítás azt mondani, hogy a családi munkabérnek a mezőgazda­ságbian való bevezetését kizárólag bizonyos uralkodó osztálynak az érdeke akadályozta meg. (Maróthy Károly: Nagyobbrészt!) — Rapcsányi László: Van benne'része!) Ez nem így áll, mert a mezőgazdaságiban a családi miunteabér 'behozatala szoros összefüggéshen van mezőgazdasági termelésünk problémájával. (Szöllősi Jenő: Azzal is! — Egy hang >a szélső­baloldalon: Azt is meg kell oldani!) A mező­gazdaság produktivitása szabja meg iátokat a határokat, ameddig a mezőgazdaságban szociá­lis téren el lehet menni. Elismerem, hogy segí­teni kell a dolgon s mezőgazdaságunk produk­tivitását sokkal niagyobbá kell tenni. (Helyes­lés.) de ez gazdaságpolitikai kéirdés és csak ha ezt megoldották, akkor engedhetjük meg széles körben a szociális kérdés rendezését a mező­gazdaságban. (Rapcsányi László: Korszerű j termelési politikát!) De amíg azok az okok, amelyek közrejátszanak aib'ban, hogy mezőgaz­dasági munkásrétegünk a legelhanyagotltahh, addig ennek az alapnak lesz. kötelessége pótolni a mutatkozó hiányokat, (Élénk helyeslés.) ad­dig ez fogja segíteni — más formáiban — a családi munkabér helyett a mezőgazdasági la­i kosságot. (Egy hang a szélsöbaloldalon.- Ez 67*

Next

/
Oldalképek
Tartalom