Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-124

Az országgyűlés képviselőházának 124. közösségnek hasznos és kötelességtudó tagjává nevelje. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) T. Képviselőház! Ez a javaslat bevezetőjében azt mondja, hogy anyagilag, erkölcsileg és szellemileg akarja megsegíteni azokat a társadalmi rétegeket, amelyek a legelesettebbek és a legelhanyagoltabbak. Nagyon hangsúlyozni kívánom ezt a három szót, mert meggyőződésem, hogy egy tisztán materialisztikus felfogáson alapuló szociálpolitika, nem ér semmit,' csak ront és nem használ. (Úgy van! Úgy van! jobb felől és a középen. —., Egy hang a jobboldalon: Nem is szociális! — Jandl Lajos: A szociáldemokrácia már rég lehanyatlott!) Az erkölcsi és nevelési momentumok a szociálpolitikának sokkal értékesebb elemét jelentik, mint a gazdasági momentumok. (Ügy van! a jobboldalon. — Rapcsányi László: Mi is ezt hangoztatjuk!) A szociálpolitika gazdasági — anyagi — része csak arra kötelez, hogy ott, ahol nincsenek meg az anyagi eszközök és a lehetőségek arra, hogy az illető egyén vagy család a maga erkölcsi és szellemi színvonalának megfelelő pozíciót foglalhasson el a nemzeti közösségben, ott nyújtson anyagi segítséget. (Helyeslés.) De a szociálpolitika súlypontja és elsődleges kérdése a szellemi és erkölcsi nevelés és a szellemi és erkölcsi színvonal felemelése. Ha én egy olyan embernek, aki nem tud velük mit csinálni, nagy anyagi eszközöket adok a kezébe, akkor az az ember azokat nemcsak a saját, hanem a közösség érdekében is rosszul fogja felhasználni és a köz szempontjából is ártani fog velük. (Úgy van! jofobfelől.) Nekem kötelességem az anyagi segítéssel együtt, sőt azt megelőzőleg olyan szellemi és erkölcsi nívóra hozni azt az embert, akin segíteni akarok, hogy a közösség érdekében fel tudja használni azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a kezére adok. (Jandl Lajos: Már most is meglehet bennük ez az elsődleges feltétel! — Zaj. — Az elnök csenget.) T. Képviselőház! Az ellenzék ezt a javaslatot abból a szempontból is bírálta, hogy mi hiányzik belőle. Azt állították, hogy kevés van benne, azt is állították, hogy jóformán semmi sincs benne és felsorakoztattak sok mindenféle olyan kérdést, amelyet ez a javaslat tényleg nem is tud, de^ nem is akar megoldani. Csak Matolcsy Mátyás igen t. képviselő úr beszédére utalok, aki a mezőgazdasági réteget illetően a magyar szociálpolitika egyetlen feladataként állította fel egyfelől a mezőgazdasági munkásság betegségi és öregségi biztosítását, másfelől a családi munkabért. T. Képviselőház! Egy ország szociálpolitikai feladatait így felfogni nem szabad és nem lehet. (Maróthy Károly: Ezek csak a főszempontok, azt mondta Matolcsy!) Nem szabad és nem lehet azt állítani, hogy ezekkel a kérdésekkel én teljesen megoldom a szociálpolitika feladatait. (Rapcsányi Lásaló: Ö nem m'ondotta, hogy kizárólagosan ezzel!) Elnök: Csendet kérek! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Kérem, azt mondotta. Sőt citált egy szerencsétlen kitételt a nemzetközi munkaügyi hivatal egy kiadványából, amely *izt mondja, hogy a mezőgazdasági munkások betegségi és öregségi biztosítása a legbiztosabb _ eszköze annak, hogy ezeknek szociális nívóját emeljük. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Én nem akarok ebben a kérdésben vitába bocsátkozni, én csak azt montfom, hogy nagyon szűk látóülése 1940 június 27-én, csütörtökön, 451 körű felfogása egy ország szociálpolitikai feí, adatának, ha • azt egy ilyen részletkérdésre korlátozzuk. Nem is erről akarok most beszélni. A mezőgazdasági munkásbiztosítás kérdésének szaI bályozása, a mezőgazdasági munkásság osaládibér kérdésének megoldása tényleg nem foglaltatik ebben a javaslatban. Nem is ennek a javaslatnak a feladata. (Maróthy Károly: Kinek, uraim, kinek?) Hangsúlyozom és le akarom szögezni, hogy ez a javaslat nem akarja felölelni iátokat az összes gazdaság:- és szociálpolitikai feladatokat, amelyek az államra hárulnak. Ez egészen lehetetlen. A benyújtott javaslat nem akarja kisajátítani azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznie a földmívelésügyi kormányzatnak a földmívelélsügy terén, az iparügyi kormányzatnak az iparügy terén és amelyeket minden egyes tárcának el kell látnia a maga területén. Ez a javaslat nem erre tv aló. (Rapcsányi László: ö nem is akarta beleszorítani abba!) Elnök: Rapcsányi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Akkor miért bírálta csak abból a szempontból a javaslatot, hogy mi hiányzik belőle? Mondom, ez a javaslat nem akarja kisajátítani azokat a szociálpolitikai feladatokat, amelyek megoldásának szükségességét én egyáltalán nem tagadom, sőt, amelyek elvégzését én feltétlenül szükségesnek és sürgősnek tekintem. (Helyeslés.) De ennek a javaslatnak, ennek iá leendő törvénynek nem ez a feladata. Mi tehát a hivatása? Először az, hogy intézményesítse a családvédelem gondolatát aktív irányban mindenütt ott, ahol az állam a maga sematikus törvényes intézményeivel ezt még nem tette meg. (Helyeslés a középen.) Ilyenmódon történik például ia> családvédelem gondolatának intézményesítése az alap útján a mezőgazdasági 'munkásságnál, Tényleg igazságtalan különbség az, ami az ipari éls mezőgazdasági munkásság között ebben >a> tekintetiben megvan. (Ügy van! Ügy van!) Hogy miért áll fenn, erről nagyon sokat lehetne beszélni, de nagyon egyoldalú beállítás azt mondani, hogy a családi munkabérnek a mezőgazdaságbian való bevezetését kizárólag bizonyos uralkodó osztálynak az érdeke akadályozta meg. (Maróthy Károly: Nagyobbrészt!) — Rapcsányi László: Van benne'része!) Ez nem így áll, mert a mezőgazdaságiban a családi miunteabér 'behozatala szoros összefüggéshen van mezőgazdasági termelésünk problémájával. (Szöllősi Jenő: Azzal is! — Egy hang >a szélsőbaloldalon: Azt is meg kell oldani!) A mezőgazdaság produktivitása szabja meg iátokat a határokat, ameddig a mezőgazdaságban szociális téren el lehet menni. Elismerem, hogy segíteni kell a dolgon s mezőgazdaságunk produktivitását sokkal niagyobbá kell tenni. (Helyeslés.) de ez gazdaságpolitikai kéirdés és csak ha ezt megoldották, akkor engedhetjük meg széles körben a szociális kérdés rendezését a mezőgazdaságban. (Rapcsányi László: Korszerű j termelési politikát!) De amíg azok az okok, amelyek közrejátszanak aib'ban, hogy mezőgazdasági munkásrétegünk a legelhanyagotltahh, addig ennek az alapnak lesz. kötelessége pótolni a mutatkozó hiányokat, (Élénk helyeslés.) addig ez fogja segíteni — más formáiban — a családi munkabér helyett a mezőgazdasági lai kosságot. (Egy hang a szélsöbaloldalon.- Ez 67*