Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-124

452 Az országgyűlés képviselőházának lí nincs benne a javaslatban! — Zaj. — Elnök csenget.) Nem akarom itt a példák végtelen soroza­tát felhozni, mert az alap feladatkörét kimerí­teni nem lehet. Csak egyetlenegy példára mu­tattam rá annak illusztrálása végett, hogy tu­lajdonképpen mi ennek az alapnak a fel­adata: intézményesen közbelépni ott, ahol a társadalmi egyenlőtlenségnek oka az, hogy az egyik társadalmi réteggel szemben nem lehe­tett még bevezetni a szociális megoldásnak azokat a módozatait, amelyeket más réteggel szemben már intézményesítettünk. Ez az egyik feladat. Az alap másik feladata szubszidiárius jellegű, vagyis kisegít ott, ahol az állam sema­tikus gazdasági vagy szociálpolitikai intézke­dései az egyes családokra, vagy az egyes egyé­nekre nézve közbelépést tesznek szükségessé. Ezt sem akarom bővebben fejtegetni, csak rá­mutatok az 1920-as földbirtokreformra, amelyre már annyiszor hivatkoztak, amely bár jutta­tott az arra szorult és érdemes embereknek darabka földeket, de nem gondoskodott arról, hogy a szükséges anyagi és szellemi kezdő tő­két biztosítsa számukra. (Ügy van! Ügy van!) Ennélfogva sokirányban célját tévesztette. Itt lesz az alapnak hivatása, hogy segítsé­gükre siessen és ezeket az embereket szellemi­leg és anyagilag is alátámassza olyan mérték­ben, hogy a nekik juttatott földet a köz érde­kében megfelelő módon tudják megmunkálni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a kö­zépen. — Gosztonyi Sándor: Ez ríj rendszer!) Még ezer példát, ezer esetet tudnék felhozni mai életünkből, ahol az alapnak segítenie kell. Az alapnak egyik következő feladata, ame­lyet szintén felsorol e javaslat: a népszaporo­dás előmozdítása. Ennek előmozdítása az alap részéről történhetik az erkölcsi nívó emelése útján, mert hiszen ez rendkívül fontos ténye­zője ennek a kérdésnek, de történhetik a sok­gyermekes családok anyagi megsegítése útján is. Itt megint mint kulcsproblémát, vagy mondjuk, ' mint legfontosabb problémát, az egyke kérdését állították be a vitába. Az egyke-kérdés egy egészen más kérdés. Én nem mondom azt, hogy nem kell iparkodnunk az egyke-kérdésen valahogy segítenünk, de őszin­tén megvallva, nem vagyok optimista,, mert én az egykét lelki betegségnek tartom (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.), egy olyan betegségnek, amely a faj teljes degenerálódását jelenti, amely jelenti azt, hogy az illető ember a leg­főbb emberi értéket, amely őt küzdeni, hinni, bízni és remélni engedi, elvesztette. (Ügy van! Üüy van! a jobboldalon és a középen. — JandI Lajos: Gazdasági okok miatt vesztette el! — Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Hol vannak itt a gazdasági okok? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Pándi Antal: A középosztálynál! — Zaj jobb­felől és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek min­den oldalon, képviselő urak. (Pándi Antal is­mét közbeszól.) Pándi képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Az egyke az életerőnek, az életkedv­nek és az életképességnek elvesztése. Lehet-e ezt akár anyagi, akár erkölcsi eszközökkel tel­jesen pótolni 1 ? De törekednünk kell rá. Ennek az alapnak nem az a feladata, hogy repressziós eszközökkel iparkodjék a bajon segíteni; ez igenis feladata az államnak és a törvényho­zásnak is, de más vonalon. Itt a segítésről van szó. nem a represszáliákról, nem a retorzióról, nem a büntetésről. Én a családvédelmet he­•4- ülése 1940 június 27-én, csütörtökön, • lyesen akként képzelem el, hogy egy sokcsa­ládú embernek lehetővé tegyem azt, hogy világrahozott, gyermekeit emberi sorban fel­nevelhesse, (Ügy vna! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) és azokat emberi sorsba juttassa. Ez az én családvédelmi feladatom. (JandI La­jos: Mégis csak gazdasági! — Zaj) Ha ön, t. képviselő úr, minden problémát gazdaságinak fog fel, akkor ön az erkölcsi alapokat teljesen félredobja. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A népszaporodás nemcsak gaz­dasági kérdés. (Gosztonyi Sándor: Is!) Itt a családvédelem, problémájáról van szó, amely rendkívül szétágazó és amelyet, mondom, a ] mezőgazdasági szektorban intézményesen szán­dékozom segíteni ^z alap útján mindaddig, amíg az állam egyéb vonalon intézményesen meg nem oldja. Sokan foglalkoztak itt a népszaporodás kérdésével és sokan nagyon pesszimisztikus hangokat hallattak a magyar népszaporodás és momentán mutatkozó statisztikája tekinte­tében. Én elismerem, t. Ház, hogy a magyar népszaporodás ma meglehetősen rossz képet mutat és a magyar társadalom ma az elörege­dés felé halad és pedig azért, mert a közegész­ségügyi funkciók, amelyeket végzünk, az i emberi életet lényegesen meghosszabbítják ugyan. Ezzel szemben «. természetes szapo­rodás lényegesen visszaesett. Én csak azért utalok erre, nehogy a köztudat pesszimiszti­i kusan fogja fel ezt a kérdést. Ha a szaporodás I visszaesésének okait vizsgáljuk, akkor különö­sen kettőt kell kiemelnem. Az egyik az a lelki és anyagi elesettség, amely Trianon közvetlen következménye volt, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) a másik pedig, hogy ! a mai születési statisztikákból hiányoznak j azoknak az apáknak gyermekei, és ez egymil­liónál több, akik a harctéren elestek. (Ügy j van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezt nem szabad j elfelejteni. Teljesen téves és sokszor rossz­indulatú beállításokkal találkozunk itt, ami­' kor a legutóbbi évek és az elkövetkező évek j szaporodási statisztikáját nézzük. (Mardthy Károly: Németek is elestek!) Németországban is ugyanez az eset. (Mardthy Károly: Mégis j megkétszereződtek! — Zaj.) Nézzük csak a dol­| gokat egészen reálisan. Én kétségtelenül elis­merem, hogy sokat kell és sokat lehet tenni a magyar népszaporodás előmozdítása érdeké­ben. Az alapnak egyik legfontosabb feladata ez lesz, de mondom, nem szabad a kérdéseket túlozni. Én nem félek a népszaporodástól, mert mesebeszéd az, hogy ez az ország nem tudna sokkal nagyobb lakosságot eltartani. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közé­pen.) Itt óriási lehetőségek vannak, csak hozzá kell fogni ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket kiaknázzuk. Miután az időm nagyoin rövid, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) B,TI alap feladataival nem foglalkozom részletesebben. . Azt hiszem, nagyban megvilágítottam azt az elvi elgon­dolást, amelynek keretében az mozog. Most arról akarok még beszélni, hogyan kívánom megszervezni ennek az alapnak a szervezetét és működését, mert hiszen a törvényjavaslat errevonatkozólag csupán egy felhatalmazási szakaszt tartalmaz. Nem a törvényben rögzí­tem le ennek az alapnak a szervezetét és mű­ködését, hanem arra felhatalmazást kérek, azért, mert itt — mint azt valamennyien érezzük és látjuk — egy áttörésről van szó, amelynek egész szerkezetét, egész funkcióját

Next

/
Oldalképek
Tartalom