Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-124

Az országgyűlés képviselőházának 12U. Azt jól tudjuk, hogy az adónovella adóemelést jelent, hogy ez a deficit megszűnjék. Ugyancsak ezt célozza a forgalmiadónak és az egyéb adóknak az emelése is, amelyek hivatva vannak az állami bevételeket szaporítani. De még így sem bizonyos, fog-e sikerülni, amikor most az; állami költségvetésből kivesszük ezt a tekintélyes öss>zeget, szem előtt kell tartani ugyanis, hogy a gazdasági helyzet sok kívánnivalót hagy hátra. Azt mindnyájan tudjuk, — aki nem gazdálkodik is, olvassa az újságokból — hogy már a télen elemi csapások voltak, mert a nagjr hó miatt sok kár esett, sok épület öszszedőlt, hosszú ideig egyáltalában semmiféle gazdasági tevékenységet nem lehetett folytatni. Most eljött a május, majdnem két hónap telt el és a két hónap alatt kellett volna a gazdáknak a gazdálkodáshoz szükséges takarmánymennyiséget öss'zegyüjteniök, mert május és június az a hónap, amikor a takarmányféléken van a sor, később azután a szemes terményeken. (Meskó Zoltán: Akinek nincs gyermeke, annak nem olyan nagy baj ez!) Az időjárás azonban a takarmánytermést tönkretette és így bizony a gazdasági helyzet rosszra fordult ~s a gazdálkodás mindettől eltekintve is nehézségekbe ütközik, megnehezíti mind a munkabérnek, mind pedig a közterheknek emelkedése. így tehát nem lehetnek olyan vérmes reményeink, hogy talán az. adóból olyan összegek fognak befolyni, hogy még nagyobb összeggel járulhatunk hozzá ennek az alapnak a dotálásához. Minthogy pedig ez a helyzet, nem elegendő az államháztartás jövedelmét csak az adóbevételekre bazírozni, hanem takarékosságot kell folytatni, de nem ott. ahol nem lehet takarékoskodni. Elismerem, van olyan tere az állami igazgatásnak, ahol a takarékosságnak most nincs helye, sőt az áldozatkészség maximumáig is el kell menni, de mégis vannak olyan helyek, ahol lehet takarékoskodni. Már a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalásánál is előhoztam azt, hogy meg kellene vizsgálni az összes állami intézményeket és amelyek a gazdasági élet mostani struktúrája mellett túlméretezetteknek vagy feleslegeseknek látszanak, azokat meg kellene szüntetni azért, hogy odafordítsuk ezeket a pénzeket, ahol azokra nagyobb szükség van. Természetes, hogy ez bizonyos nehézségekbe ütközik, de mégis célszerű volna elvégezni, mert így sok érdek ütközik össze, viszont egy meglévő intézményt nehéz leépíteni vagy megszüntetni. Eá kívánok mutatni arra, hogy csak egy téren is — így például a nyugdíjak terén is — lehetne tekintélyes megtakarításokat eszközölni, mert most már a zsidótörvény következtében megszűnt a munkanélküliség és az a helyzet, amikor az embereket erőszakosan el kellett mozdítani, hogy az állások megüresedjenek. Most már jóformán azt mondhatjuk, hogy minden arravaló ember el tudott helyezkedni és így nincs szükség arra, hogy munkaképes, használható embereket, akik még nem kívánnak nyugdíjba menni, erőszakosan elküldjünk. Véleményem szerint sokmillió megtakarított összeget jelentene ez, amire nagy szükség van. (Meskó Zoltán: Egy egészséges földreform, egy másik, milliókat jelentene az államnak!) A földreformra fel van véve bizo; nyos összeg és az folyamatban is van. (Meskó Zoltán: Csak a földreform nincs folyamaiban !) Ezt nem is kifogásoljuk. A szociális reformok is folyamatban vannak, azt sem kifogásoljuk. ülése 19 UO június 27-én, csütörtökön, 443 Egyszerre nem lehet mindent életbeléptetni. (Jandl Lajos: Az bizony!) Amiről ez a javaslat szól, az is már országszerte folyamatban van, csakhogy kisebb erővel és már ezzel a kisebb erővel is szép eredményeket lehetett elérni. Heves megyében meg is alakítottak egy Mátra-szövetkezetet, amely a háziipart is előmozdítja és egyéb téren f» működik már az eddigi kis erőhöz képest és ha most meglesz a nagyobb erő, amelv le van fektetve a javaslatban, akkor nagyobb eredmények is várhatók lesznek. (Meskó Zoltán: Kérnek a hevesiek földreformot! Itt a levél!) A földreformot sem lehet máról-holnapra elintézni, mert a termelés rendjét is fenn kell tartani. A közmondás is azt mondja, hogy lassan járj, tovább érsz. (Meskó Zoltán: Közben lesántul az ember! — Pándi Antal: Ma más a jelszó! — Meskó Zoltán: A dédapáink nevettek már, amikor ezt mondták! — Zaj. — Elnök csenget.) Itt van például egy telepesfalu Heves megyében, a volt Károlyi-birtokon. Hanem lett volna időhöz kötve a telepes-házak felépítése, akkor sokkal olcsóbb és jobb házakat lehetett volna felépíteni, ami a jutttatottaknak szolgált volna előnyére. (Meskó Zoltán: Ki korán kel, aranyat lel — mondja a közmondás.) Ennél a javaslatnál különösen fontos a végrehajtás kérdése. Itt nincsen vagyoni garancia, itt személyi garanciáról van szó, ezeket a kérdéseket tehát csak olyanok tudják helyesen elintézni, akik a népet, jóformán még a nép gondolatát is ismerik. Ha olyanok fogják végrehajtani ezeket az intézkedéseket, akik tájékozottak a körülményekben, akkor nagyobb eredményeket fogunk elérni. Az én véleményem szerint nagyon alkalmasak erre a végrehajtásra a megyei autonóm szervek. Eddig is ezek fejtették ki az eddigi kezdetleges szociális tevékenységet is. Kineveztek minden megyébe egy egyént, aki specialiter ezzel a kérdéssel foglalkozott. Ezek ismerik a közönséget mind a megye központjában, mind kint a járásokban, ele különösen ismerik a községeket a községi jegyzők. Ezek, mondhatom, hogy még a nép gondolatát js ismerik. Ha a végrehajtást reájuk bízzák. *— természetesen megfelelő segítséggel — akkor nem félek attól, hogy nem lesz megfelelő eredmény. A végrehajtásnál természetesen alkalmazhatók volnának egyéb szervek is, mint például az állásnélküli tanítók vagy tanítónők és vannak olyan lelkészek is, akik ráérnek ezzel a kérdéssel foglalkozni. Vannak azonban a földbirtokosok között is olyanok, akik ezen a téren nagyon felhasználhatók, amennyiben a birtokuk nem olyan nagy, hogy minden munkaidejüket elvegye és így ráérnek ilyen szociális teendőkkel is foglalkozni, amelyekre azért volnának alkalmasak, mert már a gazdálkodás folyamán módjukban volt a nép széles rétegeit megismerni, tudják, hogy kinn hogyan kell segíteni és így legjobban előirányozhatják azt a segítséget, amelyre az illetőnek szüksége van. A javaslat tárgyalása során s'zóbakerülta népszaporodás kérdése is. Ez igen fontos kérdés és azáltal hogy a sokgyermekes családokat megsegítik, ezen a téren bizonyos eredményt érhetünk majd el. Ha nézzük a fejlődést, ha nézzük, hogyan alakul a népszaporodás kérdése, már évszázadokra visszamenőleg láthatjuk a történelemből, hogy a kulturáltabb népek mindenütt és mindig lassabban, a kulturálatlanabb népek pedig gyorsbban 66*