Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-123
Az országgyűlés képviselőházának amikor talán utoljára a nemzet életében a történelmi óra szólít bennünket. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ügy van!) Eljutottunk odáig, amikor döntenünk kell a lenni vagy nem lenni kérdésében. Eljutottunk odáig, amikor nem Treuga Bei paktumokat kell kötnünk, hanem a lelkek becsületes és kizárólagos magyar alapon történő megbékélését kell gyakorlatilag szolgálnunk. Megint itt vannait azonban az országban azok a titkos keaek, amelyek a maguk -akaratát a törvényhozás keretein belül is éreztetni tudják. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez a kijelentése mélyen sérti a törvényhozás szuverenitását, A képviselő urat ezért rendreutasítom. Rapcsányi László: T. Ház! Amikor ezeket megállapítom, ugyanakkor idézem a nemzet ajkáról elhangzott kérdéseket: megvalósult-e a gyakorlati földreform, megtörtént-e a munkáskérdés gyakorlati és szociális megvalósítása, megoldódott-e a zsidókérdés tökéletesen, (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Sehogy! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Részleteiben sem!) megoldódtak-e a nemzet hivatott vezetőjének, a középosztálynak kérdései, feloldották-e a középosztályhoz tartozókat az alól a 3400. számú rendelet alól, amely őket másodosztályú állampolgárokká süllyeszti és valósággal egy színvonalra helyezi őket e tekintetben az állami elmegyógyintézetek kezelt jeivel? (Zaj a szélsőbaloldalon,) Örök szégyene ennek a parlamentnek is, hogy mindezideig nem oldotta meg szervesen ezeket az igen fontos és alapvető kérdéseket. Tegnap utaltam a felelősség kérdésére, mert voltak akik arra hivatkoztak, hogy csak egy év óta tagjai ennek a parlamentnek és így nem felelhetnek a múltért. Ne felejtsük el azonban t. Ház, hogy ez nem jelenti azt, hogy amikor majd mi állunk a történelem ítélőszéke elé K akkor nyugodt lelkiismerettel állhatunk majd oda és nyugodt lelkiismerettel tudunk majd szembenézni és felelni arra a kérdésre, amely a mi időnkre és a mi munkásságunkra vonatkozik. Ha ebből a szempontból bírálom ennek a parlamentnek munkáját, akkor meg vagyok arról győződve, hogy erre a munkára a magyar nemzettől nem fogunk kielégítő véleményt kapni. Ebben önök is osztoznak, (Ellenmondások jobbfelöl. — Csorba Sándor: Nem osztozunk! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Már tagadják! — Egy hang jobbfelől a szélsőbaloldal felé: ők is!) főként azok, akik azokban a padokban kerékkötői e gondolatok megvalósításának. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ötven év óta!) Méltóztassanak megjegyezni, hogy egy eszme győzni fog, ha abban igazság van. Méltóztassék meggyőződni a felől is, hogy egy eszmét nem lehet fegyverrel legyőzni. Ha majd eljön a számadás napja, (vitéz Lipcsey Márton közbeszól.) akkor legyen bátorsága mindenkinek odaállni, (Gruber Lajos: Majd meglátjuk!) és személy szerint is vállalni a felelősséget. Ne bújjon el majd senki esetleg valamelyik párt védőszárnyai alá, hanem egyénenkint feleljen mindenki kivétel nélkül. Hiszem, hogy a túloldalon kevés ilyen képviselő fog akadni, mert súlyos a történelmi felelősség. Ha pedig valaki saját lelkiismerete szerint e tekintetben tiszta bizonyítványt akar adni magának, (vitéz Lipcsey Márton közbeszól. — Gruber Lajos: Ki kérdezi magát 1 ? Mindig zavarja a szónokot! — Zaj a középen.) akkor álljon a mellé a gondolat mellé, hogy a nemzet feltámasztását nem szóvirágokkal kell 123. ülése 1H0 június 26-án, szerdán. 387 szolgálni, (Csorba Sándor: Talán ' lépjünk be az ónok pártjába! Ügy-e?) hanem gyakorlati eredményeket hozó törvényjavaslatokat kell alkotni. (Állandó zaj a jobboldalon, a középen és a szélsőbalpldalon.) Hiszem és szent meggyőződésem, hogy azzal az erővel, amellyel a nemzeti szocialista gondolat jelentkezik az életben, nem fogaak tudni megbirkózni azok a titkos hatalmak, amelyek megbirkóztak az ébredő-mozgalommal s amelyek lehetetlenné tették Gömbös Gyula építő szándékát, mert a nemzet fogja őket elsöpörni méltó helyükre, a feledés homályába. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Jelentem a t. Háznak, hogy Kölcsey István képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg. Az indítványról a házszabályoknak megfelelően, holnapi ülésünk elején fogunk vita nélkül dönteni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Következik Kovarcz Emil képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a külföldi eszmékhez való alkalmazkodás és a miniszterelnök, úr eddigi politikájának megszüntetése tárgyában. 1.) Hajlandó-e a miniszterelnök. úr végre belátni, hogy az újonnan kialakult európai rendszerhez Magyarországnak is sürgősen alkalmazkodnia kelH 2.) Hajlandó-e a miniszterelnök úr végre belátni, hogy a magyar nemzeti szocialistákat a magyar életből eltüntetni többé nem lehet és hajlandó-e velünk szemben folytatott gyűlölet-politikának végre végét vetni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kovarcz Emil: T. Ház! Körülöttünk sokak számára érthetetlen események zajlanak. Sokan nem látják vagy nem akarják látni, hogy mi történik. Méltóztassék megengedni, hogy itt rámutassak arra, mit látok ezekben az eseményekben, mi történik körülöttünk, mi történik az alatt nálunk és minek kellene történnie? A történelem egén egy új üstökös jelent meg, amelynek fénye, ragyogása elhomályosítja Napoleon csillagát. Csodáló szemmel nézzük a természeti törvények biztonságával az isteni Gondviselés által kijelölt pályán való mozgását. Hatására 36 órával ezelőtt a francia fegyverek elnémulásakor végérvényesen és visszavonhatatlanul a tenger fenekére sülyedt egy régi világrend és szemünk láttára egy új korszak születik. (Lili János (Csizmadia András felé): Jó reggelt, Andris bácsi! — Csizmadia András: Adjon Isten! Felébredtél? — Elénk derültség.) Elnök: Csendet kerek képviselő urak. Méltóztassanak a Ház tárgyalásának komolyságát megőrizni. (Derültség és zaj.) Csendet kérek minden oldalon. Kovarcz Emil: A jövő állam típusa olyan eredményeket produkált, amelyek előtt mindenkinek csodálattal kell megállnia, ha ez rá nézve személy szerint talán kellemetlen is. lia egész eddigi életszemléletével szembeállítja.
