Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

384 Az országgyűlés képviselőházának 128. ülése 19 W június 26-án, szerdán. senek itten, mint ahogy mi követeljük, hogy ott élhessünk.« Nem akarom a t. Ház figyelmét továbbra is igénybe venni. Nagy tévedések történtek már Rákóczi Ferenccel is: 1715-ben a XLIX. törvénycikk megfosztotta Rákóczit ^ állampolgárságától, vagyonától és hazaárulónak bélyegezte, hogy azután 1906-ban nagy ünnepségek közepette külön törvényjavaslat alapján hozzák haza. Galileit és Keplert, akik megállapították, hogy, nem a nap forog a föld körül, akik tehát egy egészen új csillagászati rendszert állítottak fel, inkvizíció elé állították és elítélték, amikor is Galilei letévén az esküt, a földre toppantott és azt mondotta:, Epoursi muove — mégis mozog a föld. Jézus Krisztus azt mondotta: amit akartok, hogy az embereik cselekedjenek veletek, cselekedjetek ti is ugyanúgy. Nein alkarom azonban tovább igénybe venni a t. Ház szíves figyelmét; utoljára Kalocsai Alán egyik gyönyörű versének refrénjét akarom idézni amelyben a magyar haza beszél fiaihoz: »Édes gyermekeim, értsétek meg egymást, kérve kér anyátok.« Ezt kértem én is és kérdem a miniszterelnök urat, hajlandó-e egy megfelelő kisebbségi javaslatot benyújtani és hajlandó-e ezt a felkavart atmoszférát, amely «. magyarság széttépéséhez vezet, most a magyar feltámadás kapujában erélyes intézkedésekkel megszüntetni, ítéljen a képviselők felett az összeférhetlenségi bizottság. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadlia a miniszterelnök úrnak. Következik Zeöld Imre Péter képviselő iir interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Keren

1 a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövését felolvasni. Miskolczy Hugó Jegyző (olvassa); »Interppilláció a m. kii*, miniszterelnök úrhoz a ki; vétel es hatalomról szóló törvény rendelkezései ellenére hatósági segédlettel rendezett sorozatos evűlések tárgvában. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak, hop-y a kivéteiles hatalomról szóló törvény renrelkezései ellenére nemcsak a főispánok és a Mép.-titkárok. hanem újában a társadalmi egyesületek is tartanak, illetve tartottak politikai gyűléseket? Hajlandó-e a miniszerelnök úr az irányban sürgős intézkedéseket elrendelni, hogy a törvény szigorát mindenkire egyformán alkalmazzák?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Zeöld Imre Péter: T. Ház! A honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk az új világháború kitönése óta, 1939 szeptember 2-a óta van érvényben. Ez a felel ős minisztériumot kivételes hatalommal ruházza fel és

t többek között lehetővé teszi neki azt. hogv bizonyos esetekben nemcsak politikai gyűléseket, hanem tmás gyűléseket is minden megokolás nélkül megakadályozzon. A vonatkozó szakasz a következőképpen szól /olvassa): »A minisztérium a közrend érdekében az ország egész területén vagv annak egyes részein politikai Jellegű népgvűléseik. felvonulások és mái politikai összejövetelek tartását megtilthatja és a közigazgatási hatóságok, valamint a bevett és törvényeslen el i «mert vallásfelekezetek testületi szervei e-yűléseinek kivételével egyéb gyűlések tartását hatósági engedélytől teheti függővé, tekintet nélkül arra. hogy bejelentésük rendes körülmények között kötelező volt-e, vagv pod is- sem.« Nem akarom ezt a honvédelmi tárgyú ja] vaslatot kritika tárgyává, politikai bírálat tárgyává tenni, meg kell azonban állapítanom azt. Ihogy a törvénynek most hivatkozott paragrafusa egy lelkiismeretlen közigazgatás kezében egészen ^ lehetetlen állapotokat tud előidézni. A politikai gyűlés népgyűlés. Az úgynevezett alkotmányos, tehát a parlamentáris államformában egyike a legfontosabb tényezőknek. A parlament népképviselet, tehát közvetlen kapcsolat a nép és vezetői között. Ennek legtermészetesebb eszköze, útja és módja a népgyűlés. Kétségtelen, hogy amikor az ország bizonyos sorsdöntő pillanatok előtt áll, a minisztériumnak joga és kötelessége is a közvetlen kapcsolatot a nép és politikai vezetői között megszakítani, vagy legalábbis ideiglenesen akadályozni. Az ilyen eljárás azonban csak akkor .felel meg az alkotmányosságnak, a parlamentarizmusnak, magának a törvény szellemének, de elsősorban az ország elemi érdekeinek, ha politikai pártokra és különféle meggyőződésű személyekre . való tekintet nélkül, mindenkire egyforma szigorral hat ki. A kivételes hatalom bevezetése óta már 10 hónap telt ©1 és azt tapasztaltuk, hogy a m. kir. kormlány és a nevében eljáró hatóságok ezekre az alapvető szempontokra igen-igen sok esetben egyáltalán nem voltak figyelemmel. Az történt ugyanis, hogy míg az egyik oldalon a nyilaskeresztes pártnak számtalan kérésével szemben egyetlenegy politikai természetű gyűlést sem engedélyeztek. de nem tették lehetővé a választóikkal való érintkezést sem, addig a másik oldalon a következő esetek fordultak elő (Rapcsányi László: A lelki egység nagyobb dicsőségére!) 'Csak példaképpen hozom fel, hogy az egyik főispán úr egy ilyen gyűlésen politikai beszédet mondott, amint azt a Kiskőrösi Hírlap június 7-i számában megállapította. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Barcsay! Barcsay! — Matolesy Tamás: Barcsay, hatalmon belül van! Mással nem törődik!) és a gyűlést bejelentő^ plakátokon az volt, hogy a bemenet mindenki számára szabad. Nem lehet vitás, hogy az ilyen összejövetel politikai gyűlés. Nem kívánok személyeskedni, csak annyit mondok, hogy az illető főispán úrnak a keresztneve Ákos, (Derültséa.) hogy a vezetékneve Barcsay, azt a képviselőtársaim igen jól tudják. Mi történt tovább, képviselőtársaim

1

? (Baky László: Ezért nem jut másra ideje!) Amint a Kiskőrösi Hírlap írja, a községháza előtt beláthatatlan tömeg előtt a főispán úr megnyilatkozott. Megnyilatkozott pedig politikailag és horribile dictu a következőket mondotta: A Magyar Élet Pártja beváltotta eddig minden ígéretét. (Za.j a szélsőbaloldalon. — Palló Imre: Rémhírterjesztés! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Engedjék meg a pártjukhoz tartozó képviselő úrnak, hogy interpellációját előterjeszthesse». Zeöld Imre Péter: Így dühöngött Magyarországon a legutóbbi időben még a gyűléstilalom az egyik oldalon és a másik oldalon. De tovább megyek t. Ház. A nyilaskeresztes párt most, május 28-án, a Hősök emlékünnepén nagygyűlésen szeretett volna tisztelegni a hősök emlékének, a magyar katona géniuszának, amely olyanannyira megfelel a mi magyar nemzei szocialista mentalitásunknak és a mi nyilaskeresztes lelkületűinknek. Mi történt erre? Ezt a gyűlést az illetékes hatósáúlehetetlenné tette viszont rövid idővel később n. szociáldemokrata párt június 16-án fél 5 órakor Bebel-emlékünnepélyt tarthatott (Eft?/ hang a szélsőbaloldalon: Hol volt Schwel-