Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

382 Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 191+0 június 26-án, szerdán. éhek* (Ügyvan! Ügy van! a • szélsőbaloldalon.) Mi ennek az oka? Ezeket a kórokokat meg keli szüntetni és szembe kell nézni... (Baros** Endre: Aszfalt falukutatás ez!) Hogyan tetszett mondani? (Baross Endre: Aszfalt falukutatás ez!) Ez nem aszfalt falukutatás, Baross t. képviselőtársam... (Zaj. — Elnök csenget. — Matolcsy Mátyás (Baross Endre felé): Ezt kell rendreutasítani! — Keek Antal: Azt a »lezser« közbeszólót! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek meghallgatni a szónokot. Budinszky László: Lehet értelmetlen megjegyzéseket tenni, lehet gúnyolódni, de szénibe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a magyar parasztság a legnagyobb mértékben elhagyatott és elhanyagolt állapotban él. Tessék elmenni a bevonult csapatokhoz és megkérdezni, hogyan és miként vélekednek a közállapotokról? (Mozgás.) Tessék elmeimi egy községi választásra és megnézni, hogy kimegy el oda? Senki sem, mert a közdolgok nem érdeklik a magyar parasztságot, mert nem is érdekelhetik, minthogy kizárják belőle és ez kizárólag egyes osztályok játéka. (Ellenmondások jobbfelől és a középen.)' T. Ház! Tisztességes, becsületes rendszerváltozással, komoly akarással és tettekkel lehet ezen változtatni. Nagyon jól tudom, hogy a túlsó oldalon is van elég sok képviselőtársam, aki nagyon is meg van győződve arról, hogy ez nem helyes, aki ezzel a reakciós politikával teljesen ellentétes nézetet és felfogást vall. (Zaj.) Azt is nagyon jól tudom, hogy viszont van ott elég reakciós ember is, aki nem törődik a nemzet jövőjével, hanem ott akarja folytatni, ahol 1914-ben elhagytuk. Tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, méltóztassanak ebbën a kérdésben választ adni és nyilatkozni a tekintetben, hogy mit hajlandó tenni a magyarság megmentése érdekében és mikor hajlandó végre becsületes, áldozatkész, nemzeti öntudattal rendelkező, a magyar faj fenntartását célzó politikát folytatni? (Helyeslés és taps a, szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Vajna Gábor képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni az interpelláció szövegét. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök itrhoz a nemzetiségi kérdésnek az utca felizgatott közvéleménye által való mcgtárgyaltatása ügyében. m 1. Tudja-e a miniszterelnök úr, hogy a nyilaskeresztes párt két képviselője által benyújtott kisebbségi törvényjavaslat oly értelemben tárgyaltatik az ország nagy nyilvánosága előtt, hogy ez az ország közbékéje és a lelki béke megzavarására vezet? 2. Tudja-e a miniszterelnök úr, hogy a törvényjavaslat ilyen megtárgyalása az elkövetkezendő béketárgyalásokra is esetleg kellemetlen helyzetet teremthet, mely Nagy-Magyarország megszületésére nézve csak káros lehet. 3. Tudja-e a miniszterelnök úr, hogy a kisebbségi kérdés megoldását nemcsak itt az országban, de az elszakított területeken élő magyar és más kisebbségek is várják? »Hajlandó-e a miniszterelnök úr egy olyan törvényjavaslatot benyújtani, mely úgy itt az országban, mint az ország határain kívül élő magyar és más kisebbségeket az igazságosság és realitás tekintetében megnyugtatja? És végül hajlandó-e a miniszterelnök úr legsürgősebben az élet realitásával szembenézve, az ország leik békéjét helyreállítani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vajna Gábor: T. Ház! A történelmi idők felelősséget követelnek minden magyar embertől és különösen minden magyar törvényhozótól. (Felkiáltások a jobboldalon: Ügy van! aláírjuk! — vitéz Lipcsey Márton: Nagyon úgy érezzük, mi is! — Egy hang a szélsőbalodalon: Lipcseynél nem látjuk! — Az elnök csenget.) Ma, 1940 júniusában, amikor a Harmadik Németbirodalom győztes csapatai végigdübörögtek Trianonban Magyarországot is megalázó Franciaországon, amikor Trianon előtt már német őrség áll, német tankok dübörögnek és repülőgépek sötétítik el az eget és amikor ez a legyőzött Franciaország éppen most megkötötte már a fegyverszünetet, úgy érzem, hogy ez az idő a történelem és a földrajzírás komoly órája. Éppen erre a komoly időre való hivatkozássál, nagyon súlyos és nehéz feladat előtt állok, amikor nyugodt és békés atmoszférát szeretnék teremteni azért, nehogy egy új Mohácsba szaladjunk bele és azért, hogy mi, magyarok, testvérek mindnyájan itt ebben a Házban és ebben az országban, értsük meg egy' mást, (Helyeslés a jobboldalon.) fogjuk meg egymás kezét és ne keressünk egymásban ellenséget, (vitéz Lipcsey Márton: Kik azok? — Gruber Lajos: Már megint Lipcsey beszél! — vitéz Lipcsey Márton: A maga szerencséjére!) Mindnyájan magyar emberek vagyunk. Minden magyar embernek szent kötelessége ebben a házban feltételezni a másik magyar emberről, hogy Nagy/Magyarországot akar a Kárpátoktól az Adriáig {ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Úgy van, de tettekkel is!), csak az egyik ember így gondolja,, a másik ember talán másként véli elérni. T. Ház! Nem akarom a Huaby—Vágó-féle törvényjavaslattal kapcsolatban a hangulatot kiélezni. Ez a két magyar testvérünk, ez a két képviselő a legjobb indulattól, a legbecsületesebb szándéktól áthatva nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot. (Ellenmondások a jobbfelől. — Egy hang a szélsőbaloldalon: El sem olvasták! — Egy másik hang a szélsőbaloldalon: Még az elnök sem olvasta el!) Fel kell tételeznünk, hogy ez a két magyar ember nem akart rosszat. (Zaj. — Egy hang a jobboldalon: Vonják vissza!) A nyilaskeresztes párt képviselői ezúttal már az ötödik vagy hatodik törvényjavaslatot nyújtották be. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Alkotmányos úton!) Sem a sajtó, sem a Ház egyik javaslattal sem foglalkozott. Ha a házelnökség vagy a miniszterelnök úr úgy gondolta, hogy nem célszerű moit ezt a kérdést beledobni a levegőbe, lehetett volna a nyilaskeresztes párt elnökével és képviselőivel beszélni. Volt már erre konkrét eset a múltban. A bolseviki agitációval kapcsolatban jegyzett be egy képviselőtársam interpellációt. (Maróthy Károly: Ez igaz! Szögezzük le, hogy igaz!) Az interpelláció bejegyzése után fél órával azonnal a házelnökséghez kérették és megkérték, hogy az ország helyzetére való tekintettel ne mondja el ezt az interpellációt (Ügy van! a szélsőbaloldalon.), pedig amíg jobboldali embereket lefogtak, internáltak és eljárást indítottak ellenük, addig itt egész földalatti bolseviki agitáció dolgozott, a negyedik internacionálé, Trockij szervezetei kezdték Magyarországot aláásni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kalapácsos jelvénnyel.) Hogy