Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-122

Az országgyűlés képviselőházának hogy az egyke kérdése egy másik komplexus keretében kerül majd lényegesebb, alaposabb megoldásra. En továbbviszem a dolgot és azt mondom: ne sajnáljuk a fáradságot, alkossunk tényleg ilyen vonatkozásokban egy mindent magábafoglaló javaslatot, tervezetet és annak keretébe állítsuk be az egyes részletmegoldásokat. Méltóztassanak nekem elhinni, hogy a nemzet figyel bennünket és joggal elvárja tőlünk, hogy úgy segítsünk az ő sorsán, ahogyan a nemzeti érdek kívánja. A nemzet azt várja, hogy egy ilyen általános törvényt, egy ilyen, a kérdések minden vonatkozására kiterjedő tervezetet hozzunk ide és ennek a tervezetnek keretén belül dolgozzunk, mert ebben az esetben már általánosságban látja azt, hogy tulajdonképpen mekkora lesz az a kör, amelynek keretén belül minden, kérdésre feleletet, minden megoldatlan problémára megoldást fog találni. (Korláth Endre: Kerettörvényben elfér minden!) En elismerem az indokolásnak azt az állítását, hogy egy nagyvonalú, organikus szociálpolitikai rendszer megteremtését, annak fokról-fokra történő kiépítését és az ehhez szükséges anyagi fedezet előteremtését az idők változásaitól függetlenül mindenkor biztosítani tudja. (Csorba Sándor: Azért kerettörvény!) Méltóztassanak azonban nekem megengedni, hogy amikor én ezt itt idézem, akkor egész tárgyilagossággal éppen az előbb elmondottak alapján megállapítsam azt, hogy a kiindulási alap rossz, nem fedi a nemzet érdekét. Azt, hogy ez így van, egyrészt már az előbbiekben, megindokoltam, másrészt a következőkben fogom majd részletesebben is megindokolni. Még sok mindent el szeretnék mondani. Méltóztassanak megbocsátani, ha egy kissé hosszabb ideig térek ki ezekre a kérdésekre, de szükségesnek tartom, még néhány kérdésre rámutatni, amelyekre feleletet kell adnom. Most már csak úgy tallózok, hogy hamarabb végezzek, hogy a t. Ház türelmét ne vegyem sokáig igénybe. Előttem szólott t. képviselőtársam azt mondotta, hogy szociális érzék kell a végrehajtóknál. Ez tökéletesen igaz. Ahhoz azonban, hogy a végrehajtó hatalomnak érzéke legyen, hogy a végrehajtó hatalom úgy cselekedjék, ahogyan a nemzeti érdekek megkívánják, az szükséges, hogy az! a szociális érzékkel megáldott végrehajtó hatalom mindenkor tudjon alkalmazkodni a helyes korszellem parancsaihoz. Ezt pedig a jelen körülmények között nem látom, mégpedig azért, mert nem tudnám nyugodt lelkiismerettel feltételezni erről a kormányzatról azt, hogy e tekintetben lépést tud tartani a korszellem kívánta követelményekkel. (Tornyos György: Pesszimista!) Nem vagyok pesszimista, csak tárgyilagos vagyok s az igazságot és a tárgyilagosságot sohasem vagyok hajlandó feláldozni. Amikor a javaslattal .foglalkozom, méltóztassék nekem megengedni, hogy itt a 2. §-szal kapcsolatban egy kissé elidőzzek azért, mert szerény véleményem szerint, amikor a javaslat megállapítja azt, hogy a segélyre szoruló nép gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelkedését szolgálja ennek a javaslatnak gyakorlati megvalósítása, ezenkívül a társadalmi kiegyenlítődés szolgálatába óhajt állani és a népességszaporodást kívánja előmozdítani, akkor t. Ház, ne vegye tőlem rossz néven senki, íia azt mondom, (hogy ez frázis. Frázis pedig azért, mert szerintem mindaz frázis, amit valaki olyan állít, akinek már addig is 122. ülése 1940 június 25-én, kedden. 355 módjában lett volna azt megvalósítani és nem valósította meg azért, mert részben általunk is ismert, részben ismeretlen körülmények nem hagytak megvalósítani. Ismertek azok a körülmények és ez világos az egész nemzet előtt, amelyek etekintetben a kormányzatot megkötik. Ismertek azok a titkos rugók, azok a titkos erők, amelyek egyrészt a kormányzatot lendítik helytelen irányba, másrészt megkötik a helyes irányban való cselekvést. Ismertek azok az okok, amelyek a kormányzatot nem engedik cselekedni, másrészt viszont a ' kormányzat maga sem hajlandó arra az útra lépni, amely úton etekintetben egészséges állapotot teremthetne. Hangsúlyozom, hogy a kormányzatról beszélek, még pedig szándékosan, mert tudomásom szerint a kormányzat maga képviseli ezt a helytelen konzervativizmust, amely minket eddig juttatott. (Gál Csaba: Hogy még nem a mienk Erdély! —< Zaj. — Elnök csenget.) Egy általunk kultúrában, egyéni tulajdonságokban és más egyéb vonatkozásban is kevesebbnek, kisebb értékűnek tartott államban olyan állapotok álltak elő, amelyek bennünket időben megelőztek. (Csorba Sándor: Hol? — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Hol volt ez?) Tisztelettel kérek félórai meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja, Kapcsányi László: Ha nagyon kíváncsi igen t. képviselőtársam, hajlandó vagyok megnevezni ezt az országot: Románia. Nekem végtelenül rosszul esik az, hogy azokat az eredményeket, amelyek eddig az ő saját kárukra és a mi igazolásunkra mindenkor a magyar nemzet érdekeit szolgálták, — részünkről öntudatlanul — most a mi rovásunkra próbálják érvényesíteni, (vitéz Keresztes-Fischer Ferene belügyminiszter: Zavaros! — Csorba Sándor: Három napja még csak!) Egy pillanattal sem szabad elmaradnunk a nemzet érdekében. (Gál Csaba közbeszól.) Elnök: Gál Csaba képviselő urat kérem, ne méltóztassék a szónokot zavarni. Rapcsányi László: Nekünk minden pillanatot meg kell ragadnunk nemzetünk, népünk felemelésének szolgálatában és amikor ezt látom, akkor kénytelen vagyok megállapítani, hogy a magyar kormányzat, amely szereti magát Magyarországon a korszellem egyedüli és kizárólagosan hivatott képviselőjének feltüntetni, még ma sem hajtotta végre ezeket az intézkedéseket, de meg sem próbálja azokat végrehajtani, (Gál Csaba: Mondjon le! — vitéz Keresztes-Fischer Ferene belügyminiszter: Milyen intézkedéseket?) amely intézkedések olyan eredményeket vontak volna maguk után, mint amelyek a nyugati államokban megvannak, (Gál Csaba: De még a keletiekben is!) amelyek a kor szavát megértve, nemzeti öntudatukat felfokozva juttatták saját népüket oda, ahol ma állanak. (Rassay Károly: Melyek azok az intézkedések? — Egy hang a középen: Az egész korszellem tízéves! — Gál Csaba közbeszól.) Elnök: Gál Csaba képviselő urat kérem, végezze nyugodtan írásbeli feladatát és ne zavarja a szónokot. (Derültség.) Rapcsányi László: T. Ház! Amikor r az Alap feladataira vonatkozóan a megjegyzéseket bírálom, méltóztassanak nekem megengedni, hogy a sokgyermekes családok intézményes támogatásával kapcsolatban a javaslat