Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-122

346 Az országgyűlés képviselőházának rontott pillérnek, ennek a megmérgezett sejtnek i a pusztulása eredményezte. Amikor ez a javas- j lat figyelmét a családra fordítja azzal, hogy a nép életszínvonalának emelését tűzi ki céljául, s a családot iparkodik felemelni és segélyezni, szintén a modern szociálpolitika célkitűzéseinek irányában halad. Minket a család nemcsak az emberanyagutánpótlás biztosítása szempontjából érdekel, mint Franciaországot! Itt meg kell jegyeznem, nogy az egyke- } kérdés, amely nálunk talán már 40 esztendő óta állandó kérdés és amelyre vonatkozólag annyi javaslat, annyi rendelet, annyi irodalmi és (Matolcsy Mátyás: Éjs prédikáció!) egyéb cikkanyag és publikáció jelent meg — sajnos — oly kevés eredménnyel, nem csupán a törvényhozás problémája. Igaz, hogy törvényhozási úton nagyon sokat lenét segíteni és a törvényhozásnak is vannak feladatai az egyke megoldása terén, de jól látta meg Tildy Zoltán mélyen t. barátom a kérdést, aki tegnapi beszédében kiemelte azt, hogy elindulásában ugyan mindig gazdasági kérdés, de amikor már szokássá, divattá, majd kényelmes életmóddá, (Matolcsy Mátyás: Beteges életformák!) életformává válik, akkor már lehetetlenség vele szemben tisztán csak gazdasági eszközökkel operálni; (Maróthy Károly: Erkölcsi és gazdasági probléma!) másrészt éppen ismereteim alapján nagy pesszimizmussal viseltetem a mesterséges populacionisztika eredményeivel szemben. Tudom, hogy ez nagyon bátor kijelentés akkor, amikor mindenki előhúzhat a zsebéből egy statisztikát és rámutathat a német és az olasz populacionisztika példájára. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Az csak valóság talán!) Csakhogy én is elő tudnék húzni egy statisztikát és rá tudnék mutatni kétezer esztendő populacionisztika jának példáira a különféle népek történetében és ennek tökéletes eredménytelenségére éppen Franciaországnál is, ahol XIV. Lajos és utána Boterotól Bertillonig a tudósok légiója hirdetett népesedési politikát (Zaj a szélsőbaloldalon.) és megás egyszer csak megijidült a hanyatlás és a népesség száma visszafelé esett. A mai német és az olasz szociálpolitika hallatlan lendülettel emelte a népesség számát és még mindig magasabban tartja az európai átlagnál, tudományos meggyőződésem azonban, hogy ha ehhez nem járulnak hozzá egyéb kellékek, amelyekre mindjárt rátérek, akkor ott is menthetetlenül bekövetkezik «. mesterséges populacionisztika reakciója. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Túlnépesedés?) Nem túlnépesedésre gondolok, nem félek attól, hogy 'bekövetkezik; arra gondolok, hogy a népesség száma egyszer csak elindul visszafelé, éppen úgy, mint ahogy a középkor* itáliai városokban megfigyelték — gondolom Botero — azt a meglepő tényt, amely ma már a statisztikusoknak és a demográfusoknak nem meglepő, hogy a városok eleinte fejlődtek és virágzásnak indultak, óriási népszaporodás támadt, mégpedig nemcsak bevándorlás útján, hanem természetes szaporodás útján is, a szaporodás azonban egyszer csak megállt, kezdett visszamenni, esni, esni, és egy bizonyos, határon túl nem volt hatalom, amely a szaporodást előmozdíthatta volna. Az a véleményem — nem akarok túl messze menni — hogy vannak itt olyan imponderábiliák, amelyeket tudományos, állami és gazdasági eszközökkel nem tudunk elérni. Van valami rejtelmes öszszefüiggés az életbe vetett hit, a jövőbe vetett bizalom (Helyeslés és felkiáltások a széteőbaloldalon: Ügy van! Ez hiányzik nálunk!) és 122. ülése 194-0 június 25-én, kedden. a család termékenysége között. Éppen ezért annak, hogy az olasz és a német populacionisztika olyan nagy eredményeket mutatott fel, szerintem Mussolini és Hitler rendszere a magyarázata, illetve az, hogy ez a "két nagy államférfi fel tudta kelteni népében a jövőbe vetett bizalmat. (Ügy van! Ügy van! — Elénk helyeslés a szélsőbalodalon. — Matolcsy Mátyás: Nálunk nem tudják felkelteni. — Elnök csenget.) Rendkívül örülök annak, hogy mélyen t. képviselőtársaimmal il^en tökéletesen egyetértünk. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Beismerés. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek a baloldalon, képviselő urak. Bencs Zoltán: Éppen ezért, amikor a kormány arra törekszik, hogy ezt a hitet és bizalmat a nép nagy tömegeiben emelje és javaslatot hoz, amelyben tíz- és százmilliókat fordít a nép javára és szociális célokra, amikor előmozdítja az önállósítást és az egzisztenciák teremtését, amikor megkönnyíti a sokgyermekes családok megélhetését, akkor azt kérem, hogy méltóztassanak konzekvensek maradni és ne méltóztassanak lerontani ezt a törekvést, hanem tessék segíteni abban, hogy a kormánynak ez a törekvése sikerüljön, nem azért, hogy nekünk a kormányzópártnak legyen nagyobb dicsőségünk, hanem azért, hogy a nemzet ereje növekedjék. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Erről nem lehet beszélni! — Maróthy Károly: Nagyon kétes az a dicsőség! — Pándi Antal közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Pándi képviselő úr. Bencs Zoltán: Mélyen t. Képviselőház! A családvédelmi alapra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban azt is bírálat tárgyává tették, — így például Matolcsy igen t. képviselőtársam — hogy kimaradt az előttünk fekvő javaslatból az örökösödési adó. Ha azonban alaposan átolvassuk ezt a törvényjavaslatot és ha megvizsgáljuk a harmadik szakaszt, amely szerint az alap bevételei között van az állami illetékekből befolyó bevételek 27%-a, (Maróthy Károly: Nem erről van szó!) ha azután az indbkolásban megtekintjük azt a részt, amely arról szól, hogy az e bevételi forrásból származó összeg nagysága előre pontosan nem állapítható meg és ha végül meggondoljuk azt, hogy hiszen az a költségvetés, amelynek alapján állunk, tulajdonképpen egy előirányzott deficittel dolgozik, ami azt jelenti, hogy az illetékek a maguk egészében fel vannak használva az államháztartás szükségleteire és mégis egy bizonyos mínusz jelentkezik, akkor azt kell felvenni, hogy egy 27%-os illetékemelkedés előirányozta tik és minimalizáltatik az egymást követő három évben, úgyhogy 28, 41, illetőleg 46 millió pengőnél a bevétel kevesebb nem lehet, (Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Nem erről van szó!) akkor azt kell hinnem, hogy az illetékemelkedés és az illeték felemelése megtörténik. Minthogy pedig- az Örökösödési adó is lényegileg illeték, nincs kétségem abban, hogy ha nem is ebben a javaslatban, de egy másikban megfelelő intézkedés történik és én nem is tudok másra gondolni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy feltegyem, kiolvasták ezt ebből a javaslatból szintén, de jónak látták — talán — el nem mondani, mert nem lehetett volna különben támadni. (Derültség és ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Komolytalan halandzsa! — Zaj.) Elnök: Maróthy képviselő urat kérem, mér-