Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-120
Az országgyűlés képviselőházának 120. ülése 19 W június 19-en, szerdán. 297 árakat és milyen agrárpolitikát inaugurálnak. T. Ház! Ezen a téren nagyon szomorú és sajnálatos tapasztalatokkal állunk szemben. Elsősorban utalnom kell arra, hogy az egész világon végbemenő és meginduló árszínvonalemelkedést Magyarországra nézve nagyon nehéz, vagy nem is sikerülhet elszigetelni. Méltányoljuk azt az álláspontot, hogy az áremelkedési a végletekig megakadályozni nemzeti kötelesség, de ugyanakkor nem értjük azt a gazdaságpolitikát, amelyet a kormány úgy vezet, ihogy az árdrágítást maga a kormány indítja meg a fogyasztási és forgalmi adók emelésével. Ugyanakkor azonban az áremelkedést egyes vonalaikon vagy a rendezetlenség, vagy a gondozatlanság miatt egyszerűen odahajítja a mindennapi élet forgatagába, anélkül, hogy végiggondolná, vájjon milyen következményei lesznek ennek az agrártársadalomra és az egész magyar közgazdaságra. T. Ház! Az idén. sajnos, nem lesz gond a búza értékesítése, A tavalyi 30'5 millió mázsás termésből töíbh mint 11 millió mázsát exportáltunk. Közismert tény, hogy Olaszország és Németország vette át ezeket a menynyiségeket. Az idén a rendkívüli kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás miatt, amikor vetésterületünk óriási nagy részét ki kellett szántani és azért, -mert azután még a késői esőzések is hihetetlen károkat okoztak, végzett számításaink eredménye az, hogy legfeljebb, a legjobb esetben 21 millió mázsás búzatermésünk lesz, vagy még annyi sem. Tízmillió mázsával lesz kevesebb búza ebben az évben, mint tavaly és ugyanakkor, azt hisszük és meg vagyunk róla győződve, hogy a baráti nagy népeknek — ha ezt megkívánják — természetesen a szolgáltatásokat teljesítenünk kell, úgyihogy itt komoly és sürgős gazdaságpolitikai intézkedéseknek kellene bekövetkezniük ahhoz, hogy a zavarokat elkerüljük. A zavarok két oldalon jelentkeznek. Elsősorban az árkérdés oldalán. T. Ház! Amikor a világpiaci ár rendkívül aláesett és a magyar búza termelése deficitessé vált, a kormányzat is belátta, hogy az árvédelemmel élnie kell. Ez volt az első áttörés a teljesen liberális gazdaságpolitikán. De legyen szabad itt súlyos kritikát gyakorolnom erről az árvédelemről. Azt imondhatnám, hogy ez az árvédelem kizárólag érzésből és hasból történt, (tígy van! a szelsőbaloldalon.) Nem történt vizsgálat arra nézve, hogy megfelelők-e ezek az árak vagy sem. Amikor harmadik éve, hogy a kormányzat a 20 pengős minimális búzaárat bevezette és tartja, ennek eredményeképpen tényleg adódik az hogy míg a válság mélypontján az 1931., 1932. és 1933. években egy hold búza termelése átlagban l'l—1'2 mázsa ráfizetéssel végződött, ugyanakkor emiatt az ártartás miatt a 20 pengős ár mellett — természetesen országos átlagokat kell venni — 0'9—1—1*2 mázsás eredményeket ért el. De minthogy ezt a 20 pengős búzaárat három év óta tartják, most vizsgálat alá kell venni, hogy elegendő-e és meglfelelő-e ez a 20 pengős búzaár, mert nagyon nagy tévedcs lenne azt hinni, hogy ezt az árat továbbtarthatjuk anélkül, hogy a gazdatársadalmat es elsősorban 'annak lesrgyengébbkezu reszel, amely a cséplőgépekről kénytelen eladni a búzát és kénytelen esetleg ezen a minimális áron odadobni, nem éri károsodás, amikor két hónap múlva feltétlenül sokkal magasabb ar fog kialakulni. 30 és félmillió ímetermazsas termés helyett 20 vagy 21 millió mázsas terKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ VI, messel kell számolnunk, amellett egy óriási fogyasztásemelkedéssel, esetleg exportlehetőseggel. Ilyen körülmények között nem alakulhat ki ez a húsz pengős ár, de azért sem, mert a másik oldalon a termelési költségekben is erős emelkedés állt elő. (ŰQV van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen ha nem nézek egyebet, csak az olaj, a gépalkatrész és egyéb dolgok forgalmi és fogyasztási adójának a kormány által történt emelésével beállott áremelkedést veszem figyelemlbe. akkor is nagyon jelentősen, körülbelül 15%-kal emelkedett a termelési költség. A tavalyi igen jó búzaterméssel szemlben. amely országos átlagban 9*4 mázsa volt, az idén nem számolhatunk többel, mint országos átlagban maximum 7'5—-7*8 mázsával. Azt látjuk tehát, hogy a termelési költség oldalán 15%-os emelkedés, a termés oldalán pedig 20%-os csökkenés következett be. Nyilvánvaló, hogy ez a 20 pengős ár, mely tavaly éppen hogy jövedelmező volt, az idén nem tártható és nem elegendő. T. Ház! Azért voltam bátor ezt a kérdést jóelere idehozni, hogy gondolkodás és intézkedés történjék. A mi számításaink szerint körülbelül 24-—25 pengős búzaár az, amely mellett ilyen termés és ilyen termelési költség esetén a gazda a reális, tisztességes hasznát megkaphatja. (Paczolay György: Világos!) Rendkívül fontossága van ennek azért, mert mi történik akkor, ha ezt, az árminimumot a kormányzat nem állapítja meg és nem rögzíti meg? Az történik, hogy a 20 pengős árminimum mellett a cséplőgép után egynéhány héten belül a még valamennyi felesleget kínáló gazdatársadalom megkapja a 20—21 pengős árat és karácsonytájt majd kialakulj a búza ára 20 pengőn, de éppen a leginkább rászoruló gazdatársadalom elvesztette egész évi munkájának értelmét és gyümölcsét. (Zaj a szélsőbaloldalon,) Azért említem fel ezt a kérdést, hogy idejekorán segítsen a kormányzat. Minket az események mindig israzolni szoktak, mert ugyanez az eset tavaly ősszel nem a búzával, hanem a borral már előfordult. Amikor a cukorfokonkénti egy filléres árat megszabták, hiába interveniáltam, hogy nincs semmi indok arra, hogy az egy évvel korábbi 1*3 fillér helyett 1 fillérben. 30%-kai olcsóbban állapítsák meg a minimális árat. Négy inét leforgása alatt az árak felemelkedtek, de akkorra már összevásárolták a bortermés egyharmadát éppen a legkisebb, legszegényebb gazdatársadalomtól. (Rapcsányi László: És zsidók vásárolták! 1 ) Ha nem idejében és elég jókor jön az intézkedés, a gazdatársadalom egész évi fáradtságának, verejtékes munkájának hasznát maid a zsidó kereskedő vagy közvetítő kereskedő fogja tényleg zsebre tenni. {Rapcsányi László: Lassankint az egész országot zsebrevágják!) Gondoskodjanak róla. mert itt az ideje, az utolsó órája annak, hogy ilyen irányú intézkedés foganatosíttassék és az ország gazdatársadalmát megnyugtassák. Azt hittem, hogy a mai interpellációmra adandó miniszteri válasz megnyugtathatja az ország gazdatársadalmát mert a gazdatársadalom is érzi ennek a kérdésnek rendkívüli veszélyét és úgy néz az aratás elé, hogy nem tudja, nem más fog-e aratni az ő nehéz és izzadtságos munkájával. (Rapcsányi László: Mint ahogy eddig történt.) Igen t. Ház! Ez az egyik észrevételem, amely az agrártermelés irányítására vonatkozik és a legsürgősebb teendőt jelöli meg. Ugyanígy, ugyanennyire indokolt a roz'sár kér45
