Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-118

272 Az országgyűlés képviselőházának 118. Ülése 19W június 14-én, pénteken. ságügyminiszter úr a házszabályok 142. §-ára való utalással Vladár Gábor m. kir. titkos tanácsos, kúriai tanácselnök urat ég Gráldy Béla táblaibíró urat jelentette be miniszteri megbízottakként a most említett javaslat tárgyalásának tartamára. Napirend szerint következik a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 314. S'Z.) A t. Háznak tudomására ho'zom, hogy a pártok részéről vezérszónokokat nem jelentettek be. Felkérem János Áron képviselő urat, mint a törvényjavaslat előadóját, szíveskedjék a törvényjavaslatot ismertetni. (Halljuk! Halljuk! — Zaj.) Csendet kérek minden oldalon! János Áron előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Amikor ennek a törvényjavaslatnak tárgyalását megkezdjük,... (Zaj és mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak helyüket elfoglalni. János Áron előadó: ... amelynek súlyát és fontosságát eléggé kifejezi ennek a törvényjavaslatnak a címe, azt hiszem,, nincsen vita közöttünk abban, hogy olyan korszakban élünk, amikor az állam hatályosabb védelmére valóban szükség van. Szükség van arra, hogy amikor mindent megteszünk az állam tényleges védelmére, összhangba hozzuk törvényeink szellemét ezzel a tényleges védelemmel. Ez a javaslat ezt a célt kívánja szolgálni, amikor a benne foglalt rendelkezésekkel gondoskodni kíván a magyar állam biztonságáról és nemzetközi érékeinek hatályosabb védelméről. Méltóztassék megengedni, hogy kihangsúlyozzak néhány olyan indokot, amely ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását szükségessé tette. T. Képviselőház! Nem vitás az, hogy a társadalmi felfogás megváltozott az egyén és a társadalom, az egyén és minden közösség egymásközti viszonya tekintetében. Megváltozott a társadalom és az állam egymásközti viszonyát illető felfogás is. Ebben a változásban megnövekedett, kiemelkedett az állam jelentősége és szerepe. Ennek a megnövekedett jelentőségű államfogalomnak 'fokozottabb védelme indokolt és szükséges. Nem vitás az sem, hogy megnövekedett az állam jelentősege es funkciója azáltal is, hogy az télét szétágazodott, az élet komplikáló dott, a végrehaj tohatalom szemben a törvényhozó hatalommal, túlsúlyba jutott, az államnak a szerepe sokkal lényegesebb, nagyobb és fontosab'b lett, mint a múltban; azzal, hogy az államnak egymas

: közti gazdasági viszonyában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban változások alltak elő, az államnak nagyobb beavatkozást, nagyobb protekciót, nagyobb kezdeményezést nyertek a gazdasági élet irányításában. Ezt a megnagyobbodott funkciót, ezt a megnagyobbodott szerepet jelenti ma az állam és ennek a nagyobb jelentőségű államfogalomnak védelmére nagyobb és hatékonyabb intézkedések váltak szükségessé. De indokolja, t. Képviselőház sőt szükségessé teszi ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását az a körülmény is, hogy f évtizedek óta él a vágy és fennáll a követeimeny a társadalomban arra, hogy azt a büntetőtörvénykönyvet, amelyet a liberális individualizmus korszakának delelőjén vagy magyar szempontból ennek a korszaknak a kezdeten léptettek életbe, megváltoztassuk, pótoljuk annak hiányait és ezt az egész büntetőtörvényünket alkalmazzuk ahhoz a politikai és társadalmi átalakuláshoz, amelyben a nemzeti eszme, a magyar gondolat uralkodóvá és erősebbé lett. Panaszok voltak már régidő óta abban a tekintetben, hogy az a liberális időben hozott törvény nem veszi eléggé figyelembe, nem honorálja eléggé ezeket a nemzeti szempontokat és vannak büntetőjogunknak olyan kommerciális részei, vannak olyan kommerciálisabb, valahogy a kommerciális életet favorizáló részei, amelyek nem állnak eléggé harmóniában a magyar nemzeti gondolattal és nemzeti érdekekkel. Ezért az volt az elgondolás, hogy az egész büntetőtörvénykönyvünket és az egész büntető rendszerünket ennek az új politikai szellemnek, ennek az új, nemzeti alapon települt társadalmi és politikai gondolatvilágnak megfelelően alakítsuk át teljes egészében, talán kódexszerűen, azonban, t. Képviselőház, a mai idők, a mai rendkívül válságos idők nem teszik lehetővé, hogy megvárhassuk ennek az új büntetőtörvénykönyvnek a tető alá hozását, a meghozatalát, hiszen már évekkel ezelőtt szükségesek voltak részletintézkedések, amelyekkel a Jbüntetőtörvénykönyv hézagait és hiányait pótoltuk s a mai idők kötelezőleg írják elő, hogy azokat a rendelkezéséket, amelyeket ez a javaslat magában foglal, törvényerőre emel

: jük és ezzel a nemzet védelméről, nemzetközi érdekvédelméről hatályosabban gondoskodjunk. T. Képviselőház! Ez a törvényjavaslat, amely 13 szakaszból áll, 1. §-ában a tiltott csapatgyüjtésről rendelkezik. Ez a szakasz a büntetőtörvénykönyv 161. §-ának rendelkezései helyébe lép. Eltérés a büntetőtörvénykönyv 161. Vától, amelynek helyébe lép ez a szakasz, hogy az ott meghatározott két évtől öt évig terjedhető államfogház helyett, két évig terjedhető fogházzal [büntetendő vétségnek nyilvánítja a csapatgyüjtést, amely nemcsak háborús időkben, hanem béke idején is elkövethető s amely nemcsak egyes cselekmények, tehát felségsértés, hűtlenség, lázadás elkövetése céljából képez mintegy előkészületi cselekményt, hanem ez a szakasz általánosságban tiltja és szélesebb tényálladékkal akarja ezt a cselekményt megkonstruálni. Ez a szakasz még kimondja, hogy a kezdeményezők és vezetők öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogaik (felfüggesztésével büntetendők. A törvényjavaslat 2. §-a a fogoly szöktetés bűncselekményéről rendelkezik és kiegészíti a büntetőtörvénykönyv 447. §-át. Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert az eddigi rendelkezések nem eléggé szabatos fogalmazása miatt a bírói gyakorlatban különböző értelmezésekre nyílott lehetőség. Előfordult például, hogy a háziőrizetnél megállapította a bíróság a bűncselekmény fennforgását, az elmegyógyintézetben elhelyezettnél pedig nem állapította meg. Szükség volt tehát arra, hogy ennek a cselekménynek szabatosabb megfogalmazása jogszabályban történjék meg. Erre a rendelkezésre nemcsak belső körülmények miatt van szükség, hanem külpolitikai érdekek miatt is, mert hiszen előfordulhat, mint hogy a nemzetközi jog értelmében Őrizetben vagy felügyelet alatt kell tartanunk olyan külföldi állampolgárokat, akiknek az őrizet alól való kiszabadítása és ennek az államnak területéről való eltávozása esetleg nemzetközi bonyodalmak előidézésére lehet alkalmas. A törvényjavaslat 3. §-a a köztisztviselő fogalmát határozza meg szabatosabban. Ez a