Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-118

Az országgyűlés képviselőházának 118. ülése 19W június Ut-én, pénteken. 273 rendelkezés a büntetőtörvénykönyv 461. §-ának helyébe lép. Szükség volt erre a szakaszra azért, mert e<ddig a közhivatalnok fogalma nem volt megfelelő, nem. volt elég széleskörű és bizonyos olyan kategóriák maradtak ki belőle, amelyeknek közhivatalnokokká való nyilvánítására feltétlenül szükség van. Ez az új rendelkezés a közhivatalnokok- fogalma alá vonja az állam és a törvényhatóságok alkalmazásában lévő,, a közintézményeknél, közüzemeknél, közmüveknél lévő alkalmazottakat, végül kiterjeszti a közhivatalnokok fogalmát a m. kir. honvédség tényleges szolgálatában álló minden személyre. Szükség volt erre a rendelkezésre többek között azért is, mert hiszen talán sokszor fontosabb, hogy azok az értesülések, amelyeket az alkalmazottak a közintézményeknél, a közüzemeknél és közműveknél szereznek, szinten hivatali titkok legyeinek. A törvényjavaslat 4. §-a a közszükségleti cikkek készletének megsemmisítéséről rendelkezik. Tulajdonképpen az árdrágító visszaélésekről és az áruelvonásról szóló eddigi rendelkezéseket foglalja össze a törvényjavaslat 4^—7. §-a. Ezeknek a szakaszoknak a beiktatására azért is szükség volt, mert az 1920:XV. te. 1. §-ának (5) pontja, amely az árdrágító visszaélésekről rendelkezik, valamint az 1939:11. tcnek, a honvédelemről szóló törvénynek 206. §-a már tartalmaz ugyan bizonyos ilyen irányú rendelkezéseket, azonban aa előbb intézett törvényszakasz csak az áruelvonással elkövetett bűncselekmény ékről intézkedik — és ezek csak a forgalombahozatal céljára rendelt közszükségleti cikkekkel és csak nyerészkedésig célzattal követhetők él — a honvédelmi törvény 206. Í-a pedig csak a háború idejére és olyan cikkekre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, amelyeket a minisztérium zár alá vett, amelyek beszolgáltatását elrendelte, stb. Ezek közül az új szakaszok közül a 4. | három évig terjedhető fogházzal büntetendő vétséggé nyilvánítja közszükségleti cikkek készletének a rendes gazdálkodás szabályai ellenére a közédekre káros módon való megsemmisítését vagy egyébként használhatatlanná tételét. A kísérlet büntetendő, a felhívás, az ajánlkozás, az összebes

zélés vagy szövetkezés a kísérletre vonatkozó szabályok szerint büntetendő. , •';., :„•,.•, A javaslat 5. §-a további intézkedéseket tartalmaz e cselekmények tekintetében és kimondja hogy 5 évig terjedhető 'börtönnel, valamint politikai jogainak felfüggesztésével büntetendő az, aki ezt a cselekményt a közellátás érdekét súlyosan veszélyeztető mértékiben követte el vagy pedig már egy ízben ilyen cselekményért meg volt büntetve. A 6. § a vagyoni elégtételről rendelkezik és kimondja, hogy a vagyoni elégtétel az elítélt egész vagyonáig terjedhet, ezenfelül rendelkezéseket tartalmaz abban a tekintetben, hogy ha a cselekményt külföldi követte el, akkor őt az országból ki kell utasítani, viszszatérését meg kell tiltani, belföldit pedig abból a községből, amelyben a cselekményt elkövette, még akkor is ki lehet tiltani, ha abban a községben illetősége van. Eendelkezik továbbá ez a szakasz arról is, hogy ha az elítélt, a cselekmény elkövetője vagyonát a vagyoni elégtétel kijátszása céljából másra ruházta át, ebben az esetben a juttatott a vagyoni elégtétel ereiéig felelősséggel tartozik a gazdagodás, illetőleg a juttatás mértékéig. A 7. V arról az esetről rendelkezik,, ha ezt a cselekményt vállalatok körében követik el. Erre az esetre sui generis bűncselekményt konstruál, amely szerint a vállalat tulajdonosa, felelős vezetője, illetőleg a megbízó vétség miatt két évig terjedhető fogházzal büntetendő. A vagyoni elégtétel' tekintetében természetesen ezek a személyek az elítélttel egyetemlegesen felelnek az állammal szemben. A törvényjavaslat 8. §-a az árdrágító visszaélésekről rendelkezik és a már -e tekintetben fennálló rendelkezéseket egészíti ki. Az árdrágításról szóló 1920 : XV. te. 1. §-ában foglalt vétség büntetését egy évről bárom évre emeli fel, a 3. Vban foglalt árdrágítási visszaélés bűntette miatti 5 évi börtönt pedig 5 évi fegyházra változtatja át, azokban az esetekben, amikor a cselekmény a közellátást súlyosan veszélyezteti, üzletszerűen követtetik el, illetőleg visszaesők követik el. Ez a szakasz ezenkívül még rendelkezést tartalmaz abban a tekintetben is, hogy ,a pénzbüntetés legmagasabb Összegét a bűntettek esetére megállapított maximumban, vagyis 20.000 pengőben határozza meg, a vagyoni elégtétel pedig az elítélt egész vagyonáig terjedhet,, A törvényjavaslat 9. Va tiltott útlevélhasználattal és a tiltott határátlépéssel elkövetett bűncselekményekről rendelkezik. Ezek a cselekmények eddig kihágást képeztek. A törvényjavaslat 9. Va szerint e cselekmények eddig kihágást képeztek. A törvényjavaslat 9. §-a szerint e cselekmények a jövőben vétséget képeznek és egy évig terjedő fogházzal büntettetnek. Kimondja még ez a szakasz azt,is, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak nemcsak arra az esetre,, ha tiltott határátlépést követ el valaki szabálytalan vagy hamis útlevéllel, vagy egyéb erre vonatkozó Okirattal, hanem ugyanezt a cselekményt követi el az is/ aki az 1903 : VI. te. 2. §-a értelmében elrendelt útlevélkötelezettség esetében az ország területén, illetőleg annak meghatározott részében útlevél nélkül utazik vagy közlekedik. A törvényjavaslat 10. Í-a, amely talán az egész javaslat legfontosabb szakasza, az állam nemzetközi érdekét veszélyeztető cselekményekről rendelkezik és azokról a cselekményekről, amelyeket idegen állam érdekében az ország területén követtek el. Ez az úgynevezett semlegességi szakasz, amely 5 évig terjedhető börtönnel büntethető bűntett iiek nyilvánítja az e szakaszban felsorolt cselekményeket. Ennek a szakasznak első pontja kimondja, hogy a javaslat 1. §-ában foglalt tiltott csapatgyűjtés, továbbá a 2. §-ában foglalt és a büntetőtörvénykönyv 447., illetőleg 448. "§>-ában foglalt fogolyszöktetés, azután a 4. §-ban foglalt közszükségleti cikkek készletének megsemmisítése, valamint-a 9„ §-'ban foglalt útlevéllel és egyéb határátlépésre lalkalmas okiratokkal való visszaélés, amennyiben a cselekményt idegen állam érdekében követték el, 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. ._'•! : ;;. A 10. § 2. pontja az idegen állam katonái titkának kikémlelésével elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, a 3. pont a szárazföldi, vízi és légi közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekményekről szól, a 4. pont szerint ugyanezzel a -büntetéssel büntetendő ;

az, aki idegen állam belső rendjét, vagy külső biztonságát súlyosan sértő cselekményre mással szövetkezik, ha e szövetséghez az ország területén elkövetett előkészítő cselekmény is járul, végül az 5. pont szerint az, aki a magyar kormány engedélye nélkül katonai szolgálatra, vágy katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, szintén 41*